Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
5I0NG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚL A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. FEBRUÁR 1. SZERDA Felkészültek a pécsi üzemekben az 1961. évi tervfeladatok teljesítésére Nemcsak az új esztendő, hanem a második ötéves terv kezdetein járunk. Üzemeinkben ezekben a napokban ismerkednek a tervvel, az új feladatokkal, amelyekkel a beérkezett jelentések szerint jól megbirkóznak majd egymással összefogva a fizikai és műszaki dolgozók. A Pannónia Sörgyárban egy héten át mindennap termelési tanácskozást tartottak az üzemrészek dolgozói. Megtárgyalták feladataikat a főzőháziak, a palackozók, az ászokpince dolgozói, a hordófejtők, s legutóbb — tegnap (kedden!) pedig a kőművescsoport és a konyhai személyzet tartott megbeszélést. A termelési tanácskozások a várt eredményeket hozták: a sörgyár dolgozói az idei feszítettebb terv teljesítése mellett reálisnak tartanak bizonyos fokú túlteljesítést is. A főzőház szocialista munkabrigádjának tagjai vállalták, hogy negyedévenként 250 hektoliter sört főznek terven felül. A palackozók hasonló ígéretet tettek. A gyár minden üzemrészében felajánlások születtek. A karbantartók például a szokásos 900 óra helyett 800 óra alatt végzik el a hordómosó felújítását. Sok hasznos bírálat hangzott el a sörgyári termelési tanácskozásokon. Többek között arról is beszéltek, hogyan lehetne gazdaságosabban kihasználni a gépeket, hogyan lehetne jobb beosztással fűtőanyagot megtakarítani, mit kellene tenni a társadalmi, tulajdon fokozottabb védelme érdekében. A tanácskozásokon elhangzottakat összesítik, hogy később ellenőrizhessék: mi valósult meg a dolgozók javaslataiból. A termelékenység emelését tekintik legfontosabb feladatnak a porcelángyár dolgozói is. Ennek érdekében számos műszaki intézkedést foganatosítanak, csakis így biztosítható a tavalyihoz képest mintegy tízmillió forinttal magasabb terv végrehajtása. A termelékenység növelését biztosítja az új élenálláscsőgyártó műhely üzembehelyezése, melyet a műszaki fejlesztési alapból hoztak létre. A gépesítésben is további lépéseket tesznek. A kisfeszültségű szigetelők gyártásánál az eddigi gipszformák helyett fémformákat használnak majd. A gipsz mellőzése valutamegtakarítással jár, mert ezt az anyagot eddig külföldről szerezték be. Lényegesen javítja majd a termelékenységet, hogy a függőszigetelők porcelántesteinek gyártását gépesítik. A porcelángyárban ezután tartják majd meg a termelési tanácskozásokat. A gyár vezetői szerint az év eleje óta fokozódott a munkakedv, a versenylendület, s ez biztosíték lesz arra, hogy megbirkóznak a feladatokkal. A dohánygyár dolgozói már tavaly tartották a „főpróbát” annak érdekében, hogy az idei magasabb tervet maradéktalanul teljesíthessék. Ebben az évben 23 millió darab Szávánkéval kell többet gyártaniuk, iránt 1960-ban. Február harmadikén ülésezik az üzemi tanács, akkor beszélik meg az 1961-es terv részfeladatait. Az üzemi tanács ülését követi majd a dolgozók termelési tanácskozása, ahol lelki közelebbről is megismerkedhet ez évi feladataival. A Sopiana Gépgyárban az idei év első feladatainak megoldásán fáradoznak. Az első negyedévben három új élelmiszeripari gép prototípusát készítik el. Ha sikerül, a második negyedévben mársorozatban gyártják a dobozzáró automatát, az univerzális hústöltőgépet és a 475 literes csészés dagasztógépet. Az elmúlt szombaton brigádvezetői értekezletet tartottak, ahol ismertették a műhelyek negyedéves tervét. Ezen a héten kerül sor a termelési tanácskozások megrendezésére, amelyre jó javaslatokkal, felajánlásokkal készülnek a dolgozók. A gyár dolgozói már eddig is tettek néhány megvalósítható javaslatot, melyek a termelékenység emelkedését, a terv maradék nélküli teljesítését szolgálják. Többek között javasolták, hogy az anyagosztály, valamint a diszpécserszolgálat dolgozói is kapcsolódjanak be a munkaversenybe, s biztosítsák zavartalanul az anyagot a termelőmunkások számára. Az anyagosztálybeliek és a diszpécserek elfogadták a javaslatot, vállalták a versenyt és a kért feltételek gondos teljesítését. 200 ezer társadalmi munkaóra -1340 tanulófiatal vesz részt a nyári önkéntes ifjúsági építőtábólakban Megkezdik a fettyei fridikombiját és a vidámpark építését a pécsi fiatalok A KISZ városi bizottságának kibővített ülése megtárgyalta ez évi programját kedden délután három órakor a pécsi városi KISZ-bizottság kibővített ülésén tárgyalta meg az 1961. évi munkaprogramját. Az értekezleten résztvett a városi pártbizottság, a KISZ Központi Bizottságának és a KISZ megyei bizottságának a képviselője is. Az értekezleten Kupka Sándor elvtárs a városi KISZ-bizottság titkára tartott beszámolót. A város KISZ-bizottság munkaprogramjában foglalkozik a KISZ -kongresszus anyagának feldolgozásával és ennek érdekében az alapszervezetek titkárairészére tanfolyamokat szerveznek, egyrészt Csillebércen ötnapos bentlakásos tanfolyamon, valamint Pécsen kéthetes esti foglalkozásokon sajátítják el a KISZ- kongresszus anyagát. Ezenkívül a kongresszuson résztvett küldöttek élménybeszámolót tartanak több alapszervezet-A városi KISZ-bizottság munkaprogramjában kiemelkedő helyet foglal el az ifjúság részvétele a szocialista építőmunkában. A fiatalok tovább folytatják a régen bevált ifjúsági brigádversenyeket, és újabb export-brigádokat hoznak létre. Tovább szélesítik a takarékossági és a társadalmi munkamozgalmakat. Ebben az évben 200 000 társadalmi munkaórát vállaltak a pécsi fiatalok, amelynek az értéke 15 millió forint A tanulóifjúság nagyobb számban vesz részt ez évben önkéntes építőtáborban, mint tavaly. Összesen 1340 tanulófiatal megy a nyáron önkéntes ifjúsági építőtáborba. A szakmai képzettség növelése érdekében kiterjesztik a fiatalok minden iparágra a „Szakma ifjú mestere”, illetve a „Szakma kiváló tanulója” mozgalmait. Az ifjúság társadralomentralaajretefanak és - termelésben résztvevő tevékenységének szép példája az a védnökségvállalás, amelyet a bányagépek és az építőipar lakásépítési tervének megvalósítása felett vállaltak. Részletesen foglalkozik a KISZ-bizottság munkaprogramja az ifjúság eszmei, politikai nevelésével, a tanulóifjúság feladataival, a kulturális és sportmunkával, valamint az úttörőcsapatok segítésének feladataival. A munkaprogram megadja a feladatokat az „Ifjúság a szocializmusért’” mozgalom ötéves időszakának első évére, amelyre eddig máris közel négyezren jelentkeztek a pécsi fiatalok közül. Az értékérzet résztvevői sok hasznos tanácsot adtak felszólalásaikban, majd a városi KISZ-bizottság kibővített ülésse a programot egyhangúlag elfogada is . MEGJÖTT AZ ÚJSÁG A MAGYAR SAJTÓ NAPJA ALKALMÁBÓL A DUNÁNTÚLI NAPLÓ SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA SZERETETTEL ÜDVÖZLI LAPUNK OLVASÓIT, LEVELEZŐINKET ÉS A POSTA HÍRLAPTERJESZTŐ DOLGOZÓIT. •• Önálló kirendeltségeket létesít vidéken a MÉK Ebben az évben a megye több járási székhelyén létesít önálló kirendeltséget a Szövetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központja. Görcs Károlyyt, a MÉKigazgatóját kérdeztük meg, mi tette szükségessé a vidéki kirendeltségek létrejöttét, a mennyiben segíti ez elő a megye jobb zöldségellátását. — A tavaszi szezon beindulásáig több vidéki kirendeltséget létesítünk, hogy hányat és hol, azt még pontosan nem tudjuk. Most folynak a tárgyalások a telephelyek kijelölésével kapcsolatban. Egy biztos, elsősorban az aktív zöldségtermelő területeket jelöljük ki. Mohácson és Siklóson tehát mindenképpen létrejön egy-egy kirendeltség, mivel a zöldségfélék zömét ez a két járás adja. Egyébként járási MÉK kirendeltségek más megyékben már működnek. Baranya az utolsó maradt. Ennek oka az, hogy mindig más megyék importjára szorultunk. Három éve még a zöldségfélék 60 százalékát más megyékből hoztuk be. A megyei párt és tanács szervek hathatós intézkedései nyomán azóta elértük azt hogy 1961-ben már önellátók leszünk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a korai primőrt zömmel most is be kell hozni, más időszakokban viszont több árut tudunk más megyékbe kivinni. A három év alatt igen fellendült a szerződéses termelés és növekedtek az igények is. Egyrészt ezért volt szükség önálló vidéki kirendeltségek létesítésére. A másik ok az, hogy az utóbbi két évben jelentősen megnőtt az áruforgalmunk. Míg 1958-ban csak 1601 vagon árut értékesítettünk, addig 1960-ban 2573 vagonnal, 1961-ben ezt a forgalmat még 30 százalékkal növeljük. Ez a forgalom nagyon megterheli a MÉK pécsi raktárait. A vidéki telepek létrejöttével tehermentesülnek a pécsi raktárak hisz az áru egy,részét, a telepekről közvetlenül a boltokba szállítják. . . A vidéki kirendeltségek létrejöttének legnagyobb jelentősége azonban az, hogy általuk Pécs és Komló ellátásán kívül, az egész megye ellátását is könnyebben megvalósíthatjuk. A falu ma már egyre erősebb zöldségfogyasztólesz. Már a múlt évben is jelentkezett a vidék igénye, de akkor még nehézkesen, úgynevezett túrajáratokkal vittük ki a falusi boltokba az árut. A járási kirendeltségek közelebb vannak a termelőhöz és fogyasztóhoz és ez a zöldség, mint gyorsan romló áru esetében igen lényeges, meggyorsul és jobb lesz az áruellátás. Ily módon a járási szervek is több segítséget nyújthatnak a zöldség szakmában dolgozóknak. Az elmúlt évben még 281 termelőszövetkezet tartozott egy MÉK központhoz, ez most megoszlik a létrejövő kirendeltségek arányában. Lényeges előnyt jelent az is, hogy a kis tételeket, tehát a kis mennyiségű zöldfélét, amelynek beszállítása nem volt mindig gazdaságos, ezután a földművesszövetkezetek maradék nélkül átveszik a termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól is. Megszűnnek, feleslegessé válnak az olyan fuvarok, amelyek eddig elég jellemzőek voltak, mint például az egyik községben megtermelték az árut, behozták a pécsi MÉK raktárába és onnan visszavitték ugyanabba a faluba eladni. A járási kirendeltségek lerövidítik és olcsóbbá teszik a zöldség útját a termelőtől a fogyasztóig. Fasizta merényles Franciaországban A keddre virradó éjszaka fasiszták felgyújtották a Quartiem Latin-ben, Párizs diák- negyedében a Francia Kommunista Párt szervezetének helyiségét. A kivonult tűzoltók eloltották a tüzet. Az anyai kár jelentős Zárszámadás a csarnótai tsz-ben 28-án délelőtt tíz órakor tartotta zárszámadó közgyűlését a csarnótai Új Március Termelőszövetkezet. Ezen a közgyűlésen már nem panaszkodtak, siránkoztak a tagok, mint az előző évben. És mindez azért volt így, mert egész éven keresztül rendesen dolgoztak. A munkájuknak meg is lett az eredménye: néhány fillér híján 36 forintot osztottak munkaegységenként Hire Sándor, a termelőszövetkezet elnöke is erről beszélt. Persze szólt a hibákról is, amelyek elsősorban a vezetőség részéről voltak hibák. Ez az őszinte beismerés nagyon tetszett a tagoknak. Látták a tagok, hogy az 1959-ben elkövetett hibákból a vezetőség is levonta a következtetést és ezen a közgyűlésen is úgy érezték a tagok: azok, a kisebb, nagyobb, hibák amelyek még megvoltak 1960-ban, 1961-ben eltűnnek. Az elnök azt mondta: a tagok megértike ma már egymást, nem civakodnak és ez a siker titka. Ez az az első lépcső, amely a közösség boldogulásához vezet. Erről beszéltek a hozzászólók, Kránicz József és a többiek is. A hozzászólók helyeselték azt az elképzelést, hogy vásároljanak traktort és azokat a hegyi területeket, amelyek jelenleg kihasználatlanok, ültessék be szelídgesztenyével. Ezután lezárt borítékban adták át a tagoknak a zárszámadásra fennmaradt forintokat. Nagy taps követte a tagok nevének felolvasását, különösem az olyanokét, mint B. Szőllősi Sándor, aki 571, Darui Ferenc, aki 611 és Kránicz Józsefét, aki 543 munkaegységet ért el a múlt évben. Ebben a tapsban benne volt a megbecsülés, de benne volt az is, hogy ebben az évben a múlt évinél jobban akarnak dolgozni Csarnótán is. Jobban, mert mintha tények is mutatják, megéri. A zárszámadás vidám hangulatú, reggelig tartó bállal ért vágatol.