Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunámon napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _____ XXIV. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1967. ÁPRILIS 8. SZOMBAT Korai rajt után jól haladnak Baranyában a tavaszi mezőgazdasági munkák A korai kitavaszodásra gyors munkakezdéssel vála­­szoltak megyénk mezőgazda­­sági üzemeiben. A szántóföl­­di munka már február vé­­gén megkezdődött, s a már­­ciusi kedvező időjárás bizto­­sította a munka folyamatos­­ságát. így, az első tavaszi tájékoztató arról adhatott számot, hogy szinte minden munkával napra készen áll­­nak a termelőszövetkezetek. 30 ezer hold vetés A márciusi hónap mérlege különösen a tavaszi vetések szempontjából alakult kedve­­zően. Ez a munka zavartala­­nul folyik, sőt néhány járás­­ban egy-egy fontos növény vetése már teljesen befeje­­ződött. Ilyen például a borsó, melynek vetését a mohácsi, a sásdi és a siklósi járásban már elvégezték. E növény­­nél a mintegy 90 százalékos megyei eredményt a szigetvá­­ri járás 69 százaléka rontja, de csak látszólag, hisz ez a járás a Szigetvári Konzerv­­gyár termelési körzetébe tar­­tozik, s a gyár kérésére a termelőszövetkezetek itt sza­­kaszosan vetik a borsót, hogy a feldolgozást ily módon te­­gyeik folyamatossá. A tavaszi árpa vetését a mohácsi, a siklósi, a sásdi és szigetvári járások termelő­­szövetkezetei befejezték. Csu­­pán a megye legnagyobb sör­­árpa termelő járásában, a pé­­csi járásban van némi lema­­radás. Itt nagy területtel kell megbirkózni, hisz a megye sörárpa termésének több, mint 50 százalékát ez a körzet termeli meg. Befejezéshez kö­­zeledik a zab vetése is. e nö­­vény szerepének csökkenését jelzi, hogy ma már mindösz­­sze 2400 holdon termelnek za­­bot a közös gazdaságok. Az utóbbi egy hónap leforgása alatt összesen 30 ezer holdon juttatták földbe a magot a megyében. (Az állami gazda­­ságok eredménye ebben nincs benne). Csökkent a napraforgó-terület Az előző évekhez képest 2 növénynél tapasztalható te­­rületcsökkenés, cukorrépánál és napraforgónál, főleg ez­­ utóbbinál. Cukorrépából kb. 3 ezer hold a csökkenés a ko­­rábbihoz képest a megyében, ami tavaly tavasszal jelent­­kezett először. A leszerződött mintegy 5100—5200 holdnak az 55 százalékát már elvetet­­ték a tsz-ek. A napraforgó iránt tavaly csappant meg az érdeklődés, a korábbi 9—10 ezer hold helyett akkor már csak 6400 holdat termeltek, s most 5200 holdra szerződtek le a közös gazdaságok. E nö­­vény vetése 32 százalékra áll. Mohács város és a mohácsi járás termelőszövetkezetei a terület kétharmadán elvetet­­ték már a napraforgót, míg a siklósi járásban éppen csak megkezdték. A lucerna és vöröshere ter­­mesztés viszont fellendülőben van. A tavasz folyamán kö­­zel 21 ezer hold új telepítést és felülvetést végeznek a szö­­vetkezetek, mely a kijelölt te­­rület 45 százalékán április 1-ig meg is történt. A szo­­kottnál korábban kezdődött meg a burgonya ültetése is. Különösen frissek voltak Mo­­hács város közös gazdaságai, melyeknél a burgonya 50 szá­­zalék­a már a földben van. Belvízkár 6635 holdon Bár a téli vízkár nem ha­­sonlítható a tavalyihoz, mégis a téli, télvégi ár- és belvizek 6635 hold rétben, legelőben és szántóban tettek kárt. A károsított terület egyharmada szántóföld. Az őszi gabonák jól átteleltek, a kipusztulás mindössze 1170 holdra tehető az egész megyében, s ebből is 1150 holdat a víz ölt ki. Eddig több, mint 100 ezer holdon került sor az őszi ka­­lászosok télvégi tavasz fej­­trágyázására. De 17 ezer hold még egyáltalán nem kapott műtrágyát, s ennek egyik oka, hogy a gyárak késve küldték a műtrágyát. A mohácsi já­­rásban megkezdődött a kalá­­szosok vegyszeres gyomirtása is. Áprilisban 63 ezer holdon végzik el ezt a fontos kémiai védekezést a tsz-ek. Az őszről tavaszra elma­­radt szántási munkával már­­ciusban nem tudtak megbir­kózni a tsz-ek, mivel sok he­­lyen — első­sorban a Dráva mentén és a szigetvári járás­­ban — a pangó vizek még akadályozzák ezt a munkát. Mintegy 13 ezer holdra tehe­­tő az a terület, melyet a ku­­koricavetés megkezdéséig még fel kell szántani, elő kell készít­eni" a megyében. A bicsérdi Aranymező Termelőszövetkezet földjén kukorica alá készítik elő a talajt. ­ Megkezdték a termelést­­ a beremendi kertet­zemben Az elmúlt napokban rakták be a gépbe az első tojásokat és rövidesen kikelnek az el­­ső kiscsibék a mintegy fél­­millió forintos költséggel lé­­tesített beremendi földműves­­szövetkezeti keltetőben. Ez megyénk első ilyen földmű­­vesszövetkezeti keltetője. A szövetkezet tetemes költség­­gel alakította át üzemmé az igénybe vett épületet és sok­­ba került az agregátor, az állandó vízellátás megterem­­tése és a villanyszerelés is. Többek között tálcafertőtle­­nítőt és még számos szüksé­­ges apróságot is kellett ké­­szíttetni. A négy darab GX- típusú magyar gyártmányú egyenként 10 080 darabos ka­­pacitású keltetőgép is csak­­nem 200 ezer forintba ke­­rült. Az üzem március végén kezdte meg működését és a 140 darabos, tálcákba rakott Hampshire tenyésztojásokat Dunavecséről szerezte be a földművesszövetkezet. Mivel a tenyésztojások jobbak, a kelési százalék nagyobb, ha a tojásokat közvetlenül a kö­­rtésből szerzik be, a földmű­­vesszövetkezet egy tojáster­­melő szakcsoportot hozott lét­­re. Bíró János elnök elmon­­dotta, hogy már a baromfi állomány vérvizsgálatát is elvégezték és a jövőben a Be­­remenden és környékén fel­­vásárolt, ugyancsak Hampshi­re tenyésztojásból látják el folyamatosan a keltető üze­­­­met. A keltetőben öt személy dolgozik majd, ellenőrizve a gépek rendeltetésszerű mű­­ködését. A keltetőgép a be­­rakás utáni 17. napig egyen­­letesen 38, utána pedig 37 C fokos hőmérsékletet tart és automatikusan forgatja a to­­jásokat. Ez azért fontos, hogy a tojás sárgája mindig a középpontban maradjon és egészséges, életképes csibék kelhessenek. A gépen levő jelzőrendszer megkönnyíti az itt dolgozók munkáját, mert éles csengetéssel hívja fel a figyelmet a legkisebb sza­­bálytalanságra. A naposcsibék után évről évre nagyobb az érdeklődés, ezért az igényeket nem is tudták a földművesszövetke­­zetek mindig kielégíteni. Ért­­hető tehát, hogy a beremendi keltető iránt is nagy az ér­­deklődés és több földműves­­szövetkezettől érkezett már nagyobb megrendelés napos­­csibére. A földművesszövet­­kezet vezetősége úgy határo­­zott, hogy ha piacot tud sze­­rezni, egyfolytában üzemel szeptemberig, sőt bővíti is a meglevő üzemet. A már meg­­rendelt újabb négy tízezres keltetőgéppel és a meglevők­­kel több, mint 80 ezer darab naposcsibét keltenek majd 21 nap alatt. Lengyel­-olasz tárgya­lások az olasz fővárosban Róma: A Rómá­ban tartóz­­k­odó lengyel államfő, Edward Ochab tiszteletére Giuseppe Saragat olasz elnö­k csütörtö­­kön lrte a Quirinale palotá­­ban vacsorát, majd fogadást adott. A vacsorán Saragat és Ochab pohárköszöntőt mondott Saragat kijelentette, hogy a lengyel nép, amely annyit szenvedett az elmúlt háború­­ban, jelentősen elősegítheti a nemzetközi feszültség enyhülé­­sét. Válaszul Ochab hangsú­­lyozta, Lengyelországnak meg­­győződése, hogy az európai békét csak a háború után ki­­alakult határok elismertetése révén lehet biztosítani. A len­­gyel külpolitikának az a célja, hogy lehetőségeinek keretein­­ belül hozzájáruljon a kollek-­ tív biztonsági rendszer kiépít é léséhez. Csütörtökön délután meg-­ kezdődtek a hivatalos len­­gyel—olasz tárgyalások. A­­ megbeszéléseken a két ország­­ közötti kereskedelem legfont - tosabb kérdéseivel, majd pedig­­ az alapvető nemzetközi problé-­­­mákkal foglalkoztatt. Ez utóbbi­bb kérdéscsoporton belül érin-­­tetteit az európai biztonság­i problémáját és az atomsorom-­­pó egyezmény szerződésterve-­­ zetével kapcsolatos vitákat. ( Vasárnap Mecsek Rallye 316 kilométer Eszékről és Szabadkáról 10- 10, hazai autósoktól több mint 30 nevezést kapott ed­­dig a Magyar Autóklub pé­­csi csoportja, mint az első Mecsek Rallye rendezőbizott­­sága. Elkészült a néhány nap múlva sorra kerülő ügyességi és gyorsasági verseny végle­­ges programja, melyet minden jelentkezőhöz eljuttattak. A Mecsek Rallye jó szóra­­kozást, izgalmas versenyt ígér az érdeklődőknek. Öt géposz­­tályban indulnak a kocsik, 600 köbcentisektől az 1300 felet­­tiekig. Minden géposztály első három helyezettje tiszteletdí­­jat kap, az összesített értéke­­lés alapján legjobb versenyző nyeri el a Mecsek Rallye ván­­dordíját. A verseny valamen­­nyi résztvevőjét emlékplaket­­tel ajándékozzák meg. A túra az Olimpia étterem elől indul. Végleges útvonala: Szigeti út, Rákóczi út, Siklósi út, Harkány, Siklós, Nagyhar­­sány, Villány, Pócsa, Borjád, Boly, Szajk, Lánycsók, Mohács Duna-part, Farostlemezgyár, Lánycsók, Szajk, Szederkény, Máriakéménd, Erzsébet, Ké­­kesd, Szellő, Pécsvárad, Hosz­­szúhetény, Zobák, Komló, Kö­­könyös, Sikonda, Magyarszék, Oroszló, Abaliget, Istenkút, Szigeti vám, Tarcsapuszta, Szentlőrinc, Kacsóta, Nagype­­terd, Botykapeterd, Szigetvár, Hóból, Kétújfalu, Teklafalu, Drávafok, Bogdása, Sellye, Csá­nyoszló, Vajszló, Bogádmind­­szent, Baksa, Görcsöny, Pel­lérd, Pécs, Szigeti út, Rákó-­­­czi út, Zsolnay utca, Fürst S. út, Tolbuhin út, Árpád-tető,­­ Mandulás. A verseny két spe­­­­ciális szakaszát, Abaliget és­ Istenkút, valamint Árpádtető­­ és Mandulás között jelölték ki.­­ E két szakaszon kizárólag „ ügyességből „vizsgáznak” a­­ versenyzők. A túra vasárnap­­ reggel 5 óra 30 perckor kezd­ő­dődik. A Mandulásban kijelölt­­ célt várhatóan 10 óra 45 perc-­­ kor érik el a versenyzők. A­ 316 kilométeres távot az el­­­­sőségért küzdőknek maximáli­­­­san 5 óra 15 perc alatt kell , 5 óra 15 perc alatt Télen iskola, nyáron üdülő Közös iskola­ház Har irányban Harkány új üdülőnegyedé­­ben iskolaházat építenek a baranyai állami gazdaságok. A húszszobás épület télen oktatási célokat szolgál, nyá­­ron pedig üdülő lesz. A me­­gye tíz állami gazdasága sa­­ját beruházási keretből hoz­­za létre ezt az újszerű in­­tézményt és mindegyik gaz­­daság erejének megfelelő arányban járni hozzá a kivi­telezéshez. Az emeletes ház panelből készül majd. Eme­­letén lesznek a két-, illetve háromszemélyes szobák, a földszinten pedig a konyha és az ebédlő, valamint a klubterem kap majd helyet. A terv szerint novemberben nyitja meg kapuit az intéz­­mény és nyomban megkez­­dődik benne az oktatás. A nyári hónapokban, ami­­kor a nagy mezőgazdasági munkák miatt szünetel az ok­tatás, üdülő dolgozók foglal­­ják majd el a házat. Közös üdültetési bizottság dönt majd arról, hogy melyik ál­­lami gazdaság hány munká­­ját utalhatja be ide. Tárgya­­lások kezdődtek a jugoszláv Bellyei Mezőgazdasági Kom­­binát vezetőivel dolgoztak harkányi, illetve adriai esete üdültetéséről is. megtenniük. A Mecsek Rallye­­ A komlói Béta-akna TMK-műhely dolgozói maguk készítik el pompás ügyességi bemutatóval­­a szállítószalagokhoz szükséges alkatrészeket. A Petőfi szó­­zárul, melyet délelőtt 11 órai r­cialista brigád két tagja, Zupáncsics Sándor és Kulcsár János kezdettel rendeznek meg a­ a szállítószalag-csapágyakat javítja. Széchenyi térnn. 8 .־ Szokolai felv. ־־־

Next