Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

m 2 A NAGYVILÁGBAN A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői stözés Intézkedé­si tervének megfelelően, Ivan Jakubovszkij marsallnak, a Var­sói Szerződés egyesített fegyve­res erői főparancsnokának ve­zetésével május 12. és 15. kö­zött Berlinben megtartották az egyesített fegyveres erők kato­nai tanácsának ülését, valamint a Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok hadseregei vezető testületének értekezletét. Az ülés, illetve az értekezlet során áttekintették az egyesí­tett fegyveres erők operatív és harci felkészültségének helyze­tét, valamint az egyesített fegy­veres erők harci készségének további fejlesztésével összefüg­gő kérdéseket A részvevők va­lamennyi kérdést baráti légkör­ben, a kölcsönös egyetértés szellemében vitattak meg. A katonai tanács és a had­seregek vezető testülete részt vett az NDK nemzeti néphad­serege egységeinek foglalko­zásain. Jakubovszkij marsall, a kato­nai tanács tagjai, valamint a Varsói Szerződéshez tartozó or­­szágok hadseregeinek vezető képviselői szombaton hazautaz­tak az NDK fővárosából. A vendégeket Karl-Heinz Hoff­mann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi miniszte­re, valamint Viktor Kulikov tá­bornok, az NDK-ban állomá­sozó szovjet hadseregcsoport főparancsnoka búcsúztatta. Je­len volt Pjotr Abraszimov ber­lini szovjet nagykövet is. ♦ NYUGAT -BERLIN: Több hónapos szünet után szombat­ra virradó éjfél ismét zavargá­sok voltak Nyugat-Berlinben. Mintegy 1500 fiatal tüntető előbb csak arról tanácskozott a szabadegyetemen, hogyan szervezzék meg a szombati tüntetést több bebörtönzött tár­suk szabadonbocsátásáért, majd provokátorok felhívásaira egy kis csoportjuk végigvonult a belvároson és beverte több légitársaság irodájának az ab­lakait. A város másik pontján összecsapásra került sor egy nacionalista ifjúsági gyűlés résztvevői és fiatal baloldaliak között. A rendőrség mindkét helyen sok tüntetőt őrizetbe vett . BAD AI BUNG: Rejtélyes baleset ért Bajorországban egy amatőr ejtőernyőst Kiugrás után a repülőgép légcsavarja levágta az egyik lábát A vizs­gálat még nem derítette ki e baleset okát, csak feltételezik, hogy egy légörvérig ránthatta vissza az ejtőernyőst a légcsa­var alá. 4- RÓMA: Az olasz főváros­ban szombaton félhivatalosan bejelentették, hogy Aldo More külügyminiszter elfogadta And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszter meghívását és július el­ső napjaiban hivatalos látoga­tásra Moszkvába utazik.. 4- HARODATE: Nyolc mun­kást temetett maga alá egy földomlás a japánban lévő Hakodate város közelében, egy vasúti alagút építési munká­latai közben. Haladéktalanul megkezdték a mentési munká­kat és van remény arra, hogy a betemetettek még életben vannak. 4 FOLKESTONE: Zátonyra futott egy 16 500 tonnás libériai tankhajó az angliai Folkestone közelében. A balesetet a sűrű köd okozta. Első jelentések sze­rint a körzetet nem fenyegeti olajszennyezés veszélye. 4 SZÓFIA: Bulgáriában va­sárnap nészavazást tartanak az új köztársasági alkotmányról. Ez a népszavazás az ötödik Bulgária történetében a bolgár népnek a török elnyomás alól 1878-ban történt felszabadulása óta. 4 CATANIA: Két fenyegetett kis olasz hegyifalu között hú­zódik az Etna egyik veszélyes lávafolyama. Az 50 méter szé­les és helyenként tíz méter mélységű láva a két falucskát elválasztó folyómederben halad előre. 4 PEKING: Kurt Fenske kül­gazdasági miniszterhelyettes vezetésével repülőgépen Pe­­kingbe érkezett a Német De­mokratikus Köztársaság keres­kedelmi kormányküldöttsége. 4­ BAGDAD: Bagdadban ta­nuló marokkói diákok mintegy­­ 30 főnyi csoportja szombaton délelőtt elfoglalta Marokkó bagdadi nagykövetségének épületét. A diákok kijelentet­ték: ily módon kívánnak tilta­kozni amiatt, hogy több társu­kat Marokkóban bíróság elé állították. 4­ TBILISZI: Katonai dísz­szemlével és a dolgozók ünne­pi felvonulásával emlékeztek meg szombaton Tbilisziben a Grúz SZSZK és a Grúz Kom­munista Párt megalakulásának 50. évfordulójáról. A város fő­terén elhelyezett emelvényen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter, valamint Moszkva, Leningrád és a szövetségi köztársaságok kül­döttségeinek vezetői helyezked­tek el. 4­ POZSONY: Kzef Lénád­nak, a Központi Bizottság első titkárának zárszavával szomba­ton e pozsonyi kongresszusi palotában végetért a Szlovák Kommunista Párt kongresszusa. 4- COLOMBO: A psyjoni kormány szombaton közölte, hogy a biztonsági erők elfog­lalták a lázadók Oththapuwa-i és Anurodhapura-i táborát az északi tartományban. A kor­mányerők három lázzadót meg­öltek és százat elfogtak. A je­lentések szerint nagymennyi­ségű fegyvert, lőszert továbbá rádió-adóvevő készülékeket foglaltak le. 4- JAIPUR: Az Indiai Jaipur­­ban rászakadt a mennyezet egy lakodalmas tömegre. Tizennégy vendég, köztük hat gyerek a helyszínen meghalt, 30 vendég súlyos sebesüléseket szenve­dett i DUNANTÚli NAPLÓ Szakmai és rétegtalálkozók A BVT-közgyűlés szombati munkanapja Sokrétű programmal folytató­dott szombaton a BVT közgyű­lésen résztvevők tanácskozása. Délelőtt az azonos területeken, érdeklődési körökben dolgozó személyek csoporttalálkozóira került sor. Szakszervezeti funk­cionáriusok, az ifjúság képvi­selői, a nemzeti nőmozgal­­mak küldöttei, vallási csoportok és szervezetek képviseletében érkezett vendégek, parlamenti képviselők, jogászok, a mező­­gazdaságban dolgozók adtak egymásnak találkozót, és vitat­ták meg a békemozgalomban betölthető sajátos feladataikat az írók, tudósok, művészek is. A Béke világtanács budapes­ti közgyűlése alkalmából szom­baton délelőtt koszorúzási ün­nepség volt a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. A Béke-világtanács elnöksége és titkársága — Romes Csandra főtitkárral az élen­­ helyezték el a kegyelet és a hála koszo­rúját az emlékmű talpazatára, ahol ifjú gárdisták álltak dísz­őrséget A tegnapi tanácskozáson ítélték oda a Lambrakisz-em­­lékérmeket. Romes Csandra, a BVT főtitkára hirdette ki, hogy kinek ítélte oda a Béke­világtanács elnöksége a nem­zetközi békemozgalom egyik legmagasabb kitüntetését, a díjat, amely az 1963-ban meg­gyilkolt görög hazafiról, Gri­­goriosz Lambrakiszról nyerte a nevét. Az emlékérmet adományoz­ták Angela Davis-nek, az egyesült államokbeli fajüldö­­zés elleni küzdelem kiemelke­dő személyiségének; a színes­­bőrűek jogaiért harcoló Fe­kete Párducok szervezetének; Sekou Touré, a Guineai Köz­társaság elnökének, aki siker­rel vezette az imperialista ag­­resszorokkal vívott conakryi harcot; azoknak a brazil haza­fiaknak, akik a politikai üldöz­tetés, a bebörtönzés, a kínzá­­sok áldozatául estek; a kelet­­pakisztáni békebizottságnak, a vérengzés áldozatainak; a dél-afrika fajüldöző apart­heid politika áldozatainak; az izraeli agresszió áldozatául esett jordániai hazafiaknak; az angolai Joakaim Pinto de Bandrade tiszteletesnek, a portugál gyarmatosítás elleni népi felszabadító mozgalom egyik vezéralakjának, a meg­gyilkolt kameruni Ouadie­­nek, valamint az auschwitzi múzeumnak, amely a fasizmus mártírjainak emlékét őrzi. A közgyűlés részvevői meleg ünnepléssel, hosszait tartó tapssal fejezték ki egyetértésü­ket a BVT elnökségének dön­tésével. A brazil kitüntetettek köszönetét Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára tolmácsolta meghatott szavak­kal. Teljes a nyugalom Kairóban Több személyi változás Szadat elnök rádió- és tele­víziós beszédét követően pén­teken éjjel és szombat délelőtt teljes nyugalom uralkodott Kairóban. A kairói rádió és sajtó arról tudósít, hogy Sza­dat beszédét követően rokon­­szenv-tüntetéseket tartottak az elnök támogatására. Az Al Ahram, az Al Gumhu­­rija és az Al Akhbar szombati vezércikkében úgy értelmezi Szadat intézkedéseit, hogy azok a nemzeti egység védel­mét, helyreállítását szolgálják. Mindhárom napilap kiemeli Szadatnak azt a kijelentését, hogy az Arab Szocialista Unió a legalkalmasabb forma a né­pi erők tömörítésére és a de­mokrácia megvalósítására. A lapok nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak az elnöki el­határozásnak, hogy az alap­szervezetektől a csúcsig újjá­választják az ASZÚ vezető szerveit. Szádat elnök rendeleti úton Ahmed Iszmail alit nevezte ki az egyiptomi felderítő szolgá­lat igazgatójának. Egy másik elnöki rendelet Mohammed Dakrurit bízta meg az Arab Szocialista Unió fő­titkári teendőinek ideiglenes ellátásával Abu El Nur helyett, aki mint ismeretes lemondott és jelenleg házi őrizetben van. Szadat szombaton Mohamed Fatha Mah­i Khatibot nevezte ki a szociális ügyek miniszte­révé, a pénteken e posztra ki­nevezett Hafez Badavi helyé­re. Hafez badavi a nemzet­­gyűlés elnöke lett. VILAGHIRADO MITFOI A* sztrét és • némei valuta felértékelése Tárgyalások Brüsszelben a brit belépésről KEDD: Folytértériek India és Pakisztán diplomácia* viszálya SZERDA: Amerikai gépek ismét bombázzák a VDK területét Az NDK és Nyugat-Berlin képviselőinek 5. találkozója CSÜTÖRTÖK: A Béke-világtanács közgyűlése Budapesten Sorozatos személyi változások Kairóban FENTEK: Brezsnyev beszéde Tbilisziben. — Arabközi tanácskozáson további személycserék az egyiptomi fővárosban SZOMBAT: Szlovák pártkongresszus A lengyel vezetők magyarországi látogatása a 1971. május 16. Kállai Gyula fogadta Nguyen Ih­i Binh külügyminiszterasszonyt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­­nak elnöke szombaton hivata­lában fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának külügymi­niszterét, aki Péter János kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A lá­togatásnál jelen volt Kádas István, a külügyminisztérium főosztályvezetője és Dinh Ba Thi, a Dél-Vietnami Köztársa­ság budapesti nagykövete. Az izraeli annexió kiterjesztése 20 ezer új lakásban 100 ezer izraeli állampolgár letelepítését tervezik A Jeruzsálem* városi tanács az egyesített Jeruzsálemet nyilvánította az ország fővárosának, figyelmen kívül hagyva a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát, amely valamennyi megszállt arab terület visszaadására szólította fel Izraelt. Eddig ugyancsak az ENSZ határoza­tai ellenére — 1950 januárja óta — a város nyugati, izraeli szektora volt az ország fővárosa. A több ezer éves város, ahol egy­szerre három vallás (zsidó, keresz­tény és mohamedán) szent helyei is vannak, az első izraeli—arab hábo­rút követően az 1948. december 1-én rögzített frontvonalak alapján osz­tottak fel a szembenálló felek kö­zött. Ezáltal az ENSZ 1947-es hatá­rozata szerint nemzetközinek nyilvá­nított Jeruzsálem történelmi óvárosa Jordániához, míg a modern város­rész Izraelhez került. 1967 júniusa, az arab városrész elfoglalása után az izraeli megszállók azonnal meg­kezdték az annézió előkészítését Hamarosan feloszlatták az arab vá­rosi tanácsot, majd a megszállt te­rületek közül elsőként itt, bevezet­ték az izraeli igazságszolgáltatást Ezt követően megkezdődhetett a vá­ros nemzetiségi összetételének tuda­tos megváltoztatása az arab lakos­ság egy részének kitelepítésével. Az egyesített város közigazgatási hatá­rait pedig kiterjesztették a beépített területeken túl, a környező, straté­giailag fontos magaslatokra is. A jelenleg 210 ezer zsidó és 91 ezer arab lakosú város keleti — ere­detileg arab —­ városrészének mo­dernizálásával leplezve újabb 100 ezer izraeli állampolgár letelepíté­sét tervezik, hogy annak jellegét megváltoztassák. A korábban létesí­­í­tett összesen 5500 lakásos lakótele­­­pekkel szemben az újabban terve­zett 3 lakótelep beépítetlen, ere­dektól elkobzott területen valósul meg. Közülük a Nebi Samuel lakó­telepen 10 ezer, a kormányépül­et környékén — az egykori brit hivatali negyedben — 3 ezer, a Sharafat la­kótelepen pedig 6500 lakás épül majd fel. A diplomáciai kapcsolatot fennn­tartó államok jelentős része — ös­­szesen 33, köztük az Amerikai Egye­sült Államok is — külképviseletét az 1947-es ENSZ határozatban főváros­nak megjelölt Tel-Avivban tartja. Kérdőjelek Brüsszeltől Kairóig Ez a hét úgy indult, hogy a hírmagyarázók elővették a tol­lat, de cikkírás helyett számolni kezdtek. Az új valuta-árfolya­mokat tanulmányozták, hiszen felértékelték az osztrák schillin­gs és a svájci frankot, a nyu­gatnémet márka s a holland forint átváltási árfolyamai pe­dig „lebegővé" váltak. Ami gya­korlatilag csaknem ugyanazt jelentette, mivel a korábbinál kevesebbet adnak a dollárért. Mindez természetesen nem csupán a turisták, bankszakem­berek s az export—import ága­zatban tevékenykedők ügye, ha­nem elsőrendű politikai jelen­tőségű is. A tulajdonképpen nem váratlan, mégis meglepő hirtelenséggel kitört valutahá­ború azt mutatja, hogy mélyre­ható ellentétek vannak egyrészt az Egyesült Államok s a nyu­gat-európai országok, másrészt a Közös Piacon belül is. Ezt az amúgy sem egyszerű képet to­vább árnyalja, hogy éppen most próbálkozik London a dön­tő rohammal, amelynek célja „betörni” a hatok féltve őrzött erődítmény-rendszerébe. Közben a gazdasági ügyek itt is elvá­laszthatatlanul összefonódnak a politikai vetülettel: a brit tárgyaló delegációnak félszem­mel illett a héten lebonyolított helyi választásokra is figyelni. Ezeken pedig hosszú idő után megfordult az irányzat, az el­lenzéki munkáspárt jelentősen előretört, a brit átlagpolgár fo­kozódó elégedetlenségéről ad­va hírt Bizonyos lényeges kérdések­ben az erjedés azonban - úgy tűnik - még nem indult meg. Legalábbis, amikor a napiren­den levő európai biztonsági konferencia ügyéről esett szó a Közös Piac miniszteri értekezle­tén, az állásfoglalások negatí­vak voltak. A jelek szerint a nyugati hatalmak változatlanul a „nyugat-berlini tű fokán” szeretnék először átvinni kon­tinensünk biztonságának ügyét — viszont elzárkóznak minden ésszerű kompromisszumtól a nyugat-berlini megoldást illető­en, így — pozitív cselekedetek és haladás helyett — egy önma­gában visszatérő körívet zárnak be. Ez a magatartás nem sok jóval biztat a NATO nemsokára esedékes lisszaboni tanácsülése előtt. Mindenképpen helyénvaló volt tehát, hogy Brezsnyev, Szovjet-Grúziában elmondott beszédében, ismételten sürgette az európai kibontakozás elő­mozdítását. A szovjet párt főtit­kára ebből az aspektusból fog­lalkozott a szocialista interna­­cionálé május végén Helsinki­ben összeülő tanácsülésével és hangoztatta: a szociáldemokra­ta pártok politikáját a szerint lehet megítélni, hogyan foglal­nak állást a döntő nemzetközi kérdésekben. Brezsnyev megis­mételte a XXIV. pártkongresz­­szus javaslatát az Európa kö­zépső részében elhelyezett fegy­veres erőt és a fegyverzet köl­csönös csökkentésére. Sürgette az ezirányú tárgyalások megin­dítását. Hazánk fővárosában is sok szó esett Európáról. A Béke­világtanács közgyűlése, amely­nek alkalmából hazánk főváro­sába sereglett a nemzetközi bé­kemozgalom vezérkara és szá­mos kimagasló reprezentánsa, a világproblémákkal egyetem­ben nagy súlyt fordított földré­szünk problémáinak megtár­gyalására is. Az érdeklődés természetesen, az események­ből következően is szerteágazó volt. Nem kevesebbszer esett szó az Indokínai válságról, amelyről az egyik legilletéke­­sebbtől kaphattunk információt. Binh asszony, a DIFK külügy­minisztere, a szabad Dél-Viet­­nam diplomáciájának kiemel­kedő személyisége is Budapest­re érkezett. Vagyis: igazán nem panaszkodhatunk külpolitikai eseménytelenségre itthon sem, megint házhoz jött a világpoli­tika. A hét végére — érthetően — a Közel-Kelet került előtérbe. Egyelőre túl sok a kérdőjel ah­hoz, hogy megalapozott kom­mentárt fűzhessünk a személyi változásoknak szinte lavinasze­rű folyamatához. Szadat elnök nyilatkozatából az tűnt ki, hogy belső harcra került sor a leg­felsőbb egyiptomi vezetésben, amelynek során számos olyan vezetőt félreállítottak, letartóz­tattak, akiknek nevét jól ismer­te a világ. Nyilván e változások ösztönözték a Szudánt, szíriai és líbiai vezetőket a kairói villám­­látogatásokra, amelyekről rész­letek egyelőre nem állnak ren­delkezésünkre. Mint ez ilyenkor szokásos, a világsajtó egy része találgatás­­özönbe kezdett. A pro és kont­ra vélemények azonban legfel­jebb írójuk álláspontját vagy netán vágyait tükrözik, tehát semmiképpen sem vehetjük a kombinációkat ellenőrzött, meg­alapozott tényeknek. Az okfej­tések már abban is eltérnek, hogy egyik részük kizárólagos egyiptomi belügynek tartja a történteket - itt is megoszlanak a nézetek: alapvetően politikai vagy inkább személyi viszályról beszélhetünk-e — a többiek vi­szont összefüggésbe hozzák a fejleményeket a legutóbbi nem­zetközi jellegű vonatkozásokkal, például Rogers amerikai kül­ügyminiszter közel-keleti láto­gatásával. A perdöntő természetesen az, hogy miként alakul Kairó tet­tekben kifejeződő politikája. A nemzetközi politikának olyan ideggócában, mint a Közel-Ke­let, ahol nagy hevességgel fo­lyik az imperialista és antiim­­perialista erők harca, elsősor­ban ennek a küzdelemnek alakulásán mérhetjük le min­den változás, személycsere ki­hatásait. Mivel magam is jelen voltam a Béke-világtanács kö­zel-keleti kérdésekkel foglalko­zó bizottságában, helyénvaló­nak érzem idézni az egyik ott elhangzott Indiai felszólalást: „Őszintén remélem, hogy a Kai­róban bekövetkezett személyi változások nem fogják kedve­zőtlenül befolyásolni az EAK részvételét az imperializmus el­leni küzdelemben”,. i

Next