Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-15 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXV. évfolyam, 74. szám 1978. március 15., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Értékelték a pince­pályázat munkáit Országos ankét (Tudósítónktól) Tulajdonképpen egy félévti­zedes szakasza zárult le az eg­ri és pécsi pincerendszerek fel­tárásának és megerősítésének újkori történetében azon a ta­nácskozáson, amit kedden tar­tottak Egerben a Technika Há­zában. A 70-es évek elején je­lentkeztek mindkét városban az első pincebeszakadások és az ezt követő gyors felmérések egy nemcsak az országban, hanem Európa-szerte példátlan méretű pince- és alagútrendszerre de­rítettek fényt. Korábban azért tudtak oly keveset ezekről a járatokról, üregekről, mert az urbanizációs hatások néhány évtizeddel ezelőtt még nem ter­helték ennyire az alapkőzetet. A megnövekedett forgalom, a talaj megváltozott vízháztartása és a viszonylag nagy súlyú épü­letek azonban olyan megterhe­lést­ jelentettek, amit a pince­­boltozatok helyenként már nem bírtak el. A szakembereknek ugyanak­kor nem állt rendelkezésére olyan általánosan elterjedt, be­vált technológia, amivel haté­konyan, gyorsan és megbízha­tóan tudtak volna betömni, il­letve megerősíteni veszélyes föld alatti járatokat. Ezért írta ki az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium Pécs, va­lamint Eger tanácsával közösen 1975-ben azt a tervpályázatot, amely ezt a hiányt pótolta vol­na. Az időközben beküldött 27 pályaművet egy, a téma leg­­jobb ismerőiből összeállított bi­zottság bírálta el és hirdetett eredményt a tegnapi egri ta­nácskozáson. (Az érintett vál­lalatok a bírálatról és a minősí­tésről már korábban tudomást szereztek, hogy e fontos eljá­rások mielőbb bevezetésre ke­rülhessenek.) A megjelent mintegy 100 ter­vezőt, geológust, térképészt és egyéb szakembert Csank Lajos, az Építéstudományi Egyesület Heves megyei Szervezetének el­nöke köszöntötte csakúgy, mint az Egri Városi Tanács elnökét és Pécs város Tanácsának szak­értő képviselőit — köztük Vókó Jánost, a tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztályának vezetőjét. Ugyancsak üdvözölte a prágai geológusok küldöttsé­gét, amely a következő napok­ban alaposan tanulmányozni kívánja a magyarországi pince­­rendszereket. A pályamunkákat dr. Gobos Endre, az ÉTK elnök­­helyettese értékelte külön a megerősítési és tömedékelési eljárásokat. Felszólalt Vargha János, Eger város Tanácsának elnöke, aki méltatta az akció­­ban részt vevő vállalatok, intéz­mények és szakemberek segít­ségét, eddig végzett munkáját, s felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amit a pincerendsze­rek még jó néhány évig okoz­nak a két műemlékekben, érté­kekben gazdag városnak. (C) Ülést tart az MZSZ IlflFM­I Cöazponti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint a mező­­gazdaság és az élelmiszeripar helyzetére, továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó előter­jesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. A MIB elnökségének tanácskozása Felosztották az 1978. évi idegenforgalmi alapot A virágosítási verseny győztesei A gyógyidegenforgalom kér­déseiről, a harkányi termálkon­ferencia tapasztalatairól és az 1978. évi idegenforgalmi alap felosztásáról volt szó egyebek között a Mecsekvidéki Intéző Bizottság elnökségének tegna­­♦ pi, kibővített ülésén, melyen Palkó Sándor elnökölt. A harkányi termálkonferen­cia tapasztalatairól szóló tájé­koztatójában dr. Takács József, az IBUSZ megyei igazgatója hangsúlyozta, hogy a gyógy­idegenforgalom fejlesztésében a víz mellett, a környezet ösz­­szes tényezőit fel kell használ­ni, a fürdővendégnek komplex terápiát kell nyújtani. A gyógy­­idegenforgalmat úgy kell te­kinteni, mint egyrészt a ma­gyar egészségügyi és idegen­­forgalmi-vendéglátóipari szak­emberek tudásának szellemi exportját, másrészt a korlátla­nul rendelkezésre álló nemzeti kincsünknek, a gyógyvíznek az exportját. Az ebből a tevé­kenységből származó egy dol­lár bevétel csupán 12—16 fo­rint ráfordítást igényel. Ez az arány kedvezőbb minden más népgazdasági ágazatban ter­melt export dolláraránynál. A kibővített ülésen ismét el­hangzott az a javaslat, hogy egy megfelelő hatáskörrel ren­delkező, országos koordináló szervet kell létrehozni a gyógy­idegenforgalom fejlesztésére. Az országos idegenforgalmi alap 1977. évi megyei felhasz­nálásáról Jakabos Zoltánná, a MIB titkára tett jelentést. Ilyen támogatással épült meg és épül a mekényesi szárazmalom, a Mohács és Bár közötti gép­kocsiparkoló, vásárolt felszere­lést a szigetvári múzeumiskola. Jutott a tavalyi keretből a ja­­kabhegyi feltárásokra, Fadd— Dombori üdülőtelep szennyvíz­gondjainak megoldására, Ba­ranya megyei kulcsosházak és turistautak rendbehozatalára, a tamási termálfürdő és csóna­kázótó zöldterületének kialakí­tására, a siklósi Zsigmond-szo­­bor környékének rendezésére és még sok mindenre. 1978-ban több mint 8 millió forint sorsáról rendelkezik a MIB. A tegnapi döntés alap­ján ebből az összegből Sikló­son segítik az arborétum fenn­tartását, Harkányban a terület­­rendezést, Sellyén az ormánsá­gi múzeum talpasház tetőcse­réjét, a Pécsi-tó strandterülete mellett létesülő autóparkoló építését, a magyarhertelendi termálfürdő fúrását, a Baranya megyei kulcsosházak fenntar­tását, Gemenc új fogadóköz­pontjának áttelepítését, a Zen­gő tetején épülő kilátó bővíté­sét, a leendő üszögpusztai lo­vaspálya parkolóinak építését, orfűi műemlék parasztházak idegenforgalmi hasznosítását és a jakabhegyi ásatások folyta­tását. A kibővített elnökségi ülé­sen értékelték a már hagyo­mányos virágosítási­ versenyt. Az első díjat és a MIB ván­dorserlegét Sásd érdemelte ki. Második Decs község, harma­dik helyezést pedig Hosszúhe­­tény ért el. Az ülésen elfogadott munka­­program szerint a MIB 1978- ban tájékozódik Gunaras és Gemenc fejlesztéséről, a jakab­hegyi ásatásokról, a baranyai kirándulóközpontok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről, ide­genforgalmi területeink közmű­ellátottságáról és értékeli az intéző bizottság közreműködé­sét az MSZMP XI. kongresszu­sának az idegenforgalom fej­lesztésére hozott határozatának végrehajtásában. E. A. Üszögpusztán lovaspályát építenek. A MIB 1978-ban az idegenforgalmi alapból 100 000 forint tá­mogatást nyújt az itteni parkolóhelyek megépítéséhez. Ajándékkönyvek a nemzetiségi dia Pécsre látogatón a jugoszláv nagykövet Dr. Vitomir Gasparovic, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete és felesége tegnap délelőtt Pécsre érkezett. A nagykövet első útja a pécsi Horvát-Szerb Általános Iskola- és Diákotthonba vezetett, ahol Ruzsin Milán igazgató fogadta a vendégeket. A látogatás al­kalmából a pécs-baranyai hor­­vát és szerb nemzetiségi diá­kok adtak műsort, amelyben a pécsi nemzetiségi óvodások, a Horvát-Szerb Általános Iskola és a Janus Pannonius Gimná­zium óvónőképző tagozatának tanulói közreműködtek — Pá­­vics György vezényletével. Az ünnepségen a Megyei és a Vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tálya, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­sége képviselői, továbbá a me­gye nemzetiségi pedagógusai is jelen voltak. A műsor után dr. Vitomir Gasparovic a jugoszláv állam ajándékaként egy kisebbfajta könyvtárat kitevő könyvcsoma­got adott át Baranya délszláv nemzetiségi diákjainak. Elmondta, hogy a könyvek átadásával kellemes kötelezett­ségének tesz eleget, annál is inkább, mert államaink között az ilyen jellegű segítségnyújtás kölcsönös. Jugoszláviában élénk érdeklődés kíséri a magyaror­szági délszláv nemzetiségi la­kosság életét. A könyvajándék is kifejezője annak, hogy sze­retnének minél több segítséget adni az itteni nemzetiségi pe­dagógusok nemes munkájához. Ugyanúgy, ahogyan hazájuk területén kívül sokfelé élnek magyarok, sokfelé élnek jugo­­szlávok is. — Örülök, hogy itt a dél­szláv nemzetiségek a magya­rokkal teljes egyenjogúságbak­ élve, együtt építik a szocialista társadalmat — mondotta a nagykövet, majd a magyar— jugoszláv példa jelentőségét méltatta. Elmondta, hogy e pél­da alapján teljes joggal ne­vezhetjük nemzetiségeinket hi­­daknak népeink között. Jugo­szláviában szintén arra töre­kednek, hogy az ott élő ma­gyarok jól éljenek. — E könyveket az itt tanuló gyermekek atyái nyelvén írták. Reméljük, sok szépet és jót merítenek belőlük Pécs—Bara­nya nemzetiségi diákjai — fe­jezte be beszédét a nagykö­vet. Az értékes ajándékot a megajándékozottak nevében Papp Ida, a Janus Pannonius Gimnázium nemzetiségi óvónő­képző tagozatának IV. osztá­lyos tanulója köszönte meg. Délután a Megyei Pártbizott­ság épületében dr. Nagy Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta dr. Vito­mir Gasparovicot és feleségét Este a Pécsi Nemzeti Szín­házban a hazánkban tartózko­dó Szarajevói Balett V. Koma­­dina: Sátán című művét adta elő, az előadást a jugoszláv nagykövet és felesége is meg­tekintette.— BK. — Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottság első titkára átadja a KISZ KB vörös vándor­zászlaját. (Tudósítás a 2. oldalon.) ­

Next