Dunántúli Napló, 1985. január (42. évfolyam, 1-29. szám)

1985-01-03 / 1. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli nevd­ő XLII. évfolyam, 1. szám 1985. január 3., csütörtök Ara: 1,80 Ft MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Kedves Elvtársak! Hagyományaink szerint bú­csúztunk az óesztendőtől és köszöntjük az újat. Szilveszter­kor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig előretekintve azt kíván­juk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöttünk ha­gyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történelmünkbe, mint egy, könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok kö­zül. A két világrendszer közöt­ti feszültség a párbeszéd élén­külése ellenére sem csökkent, a gazdasági építőmunka külső feltételei számunkra tovább romlottak. A vártnál nehezebb körülmények mellett elért ered­ményeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája révén a magyar nép­gazdaság a fő gazdaságpoliti­kai céloknak megfelelően fej­lődött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazda­­sági termelés, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Olyan je­lentős beruházások fejeződtek be, mint a Paksi Atomerőmű második egysége, a Dunai Kő­olajipari Vállalat krakküzeme és a budapesti metró új sza­kasza. Felújítottuk a Szolnoki Papírgyárat, az Állami Opera­házat, az Árpád-hidat és a Baleseti Kórházat. Az elmúlt esztendő eredmé­nyei között tartjuk számon, hogy tovább javult a külgaz­dasági egyensúly, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és — ha nem is mindenki számá­ra érezhetően — az életszínvo­nal elért szintjét. Új lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, növekedett a kórházi ágyak száma, széles körben megtörtént a 40 órás munka­hét bevezetése. Hazánk nemzetközi elismeré­se tovább szélesedett új tár­sadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a meg­becsülésnek legfőbb tényezője az a szocialista nemzeti egy­ség, amellyel népünk felsora­kozik politikánk mögé, egyre felelősségteljesebben élve de­mokratikus jogaival és köteles­ségeivel. A másik az, hogy népgazdaságunk a nehezebb feltételek közepette is teher­bírónak, működőképesnek bi­zonyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájának legfőbb célja: belső építőmunkánk kül­ső feltételeinek javítása, s — a többi szocialista országgal együtt­­— a béke és a társa­dalmi haladás ügyének követ­kezetes szolgálata, őszintén reméljük, hogy 1985 — a hel­sinki értekezlet 10. évfordulója — Helsinki szellemének, az enyhülés visszatérésének az éve lesz. Azért, hogy ez bekö­vetkezzék, a jövőben is min­dent megteszünk. Politikánk elismerését ta­pasztalhattuk, amikor az ál­lam- és kormányfők egész sora látogatott el hozzánk 1984- ben, és akkor is, amikor mi voltunk küldetést teljesítő ven­dégségben a velünk azonos vagy a miénktől­­ eltérő társa­dalmi rendszerű országokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megismeréséhez járultak hozzá, nemcsak a köl­csönösen előnyös együttműkö­dés újabb lehetőségeit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették és a béke egye­temes ügyét szolgálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy ha­zánk nemzetközi tekintélye el­sősorban belső helyzetünk szi­lárdságától, politikánk követke­zetességétől, az erősödő népi­nemzeti egységtől, építőmun­kánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most köszöntünk, ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. kongresszusára, tanács- és országgyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves népgazdasági tervet, és hoz­zákezdünk a gazdaságirányítás korszerűsítéséről hozott dönté­seink gyakorlati megvalósítá­sához. A 40. évfordulón ismét fel­mérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében né­pünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felsza­badulás. Az eltelt négy évti­zedben kiépítettük, megvédtük és megszilárdítottuk a népi ha­talmat. A gyors gazdasági fej­lődés következtében hazánk elmaradott országból közepe­sen fejlett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően változott tár­sadalmunk egésze, népünk műveltsége és életének minő­sége. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van Földünk minden kontinensén. Széles körű kap­csolataink kiterjednek csaknem valamennyi országra, függetle­nül társadalmi rendszerétől. S e kapcsolatok annak ismereté­ben fejlődnek, hogy szocialista ország, a szocialista közösség hű tagja vagyunk, elkötelezve az emberiség haladása, a bé­ke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalomépítésünk to­vábbi programjának kidolgozá­sa. Az élet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben lévő hatalmas erőforrásokat. Nép­gazdaságunk teljesítőképessé­gének növelésével, a gazdasá­gi fejlődés fokozatos élénkíté­sével meg kell teremtenünk az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi felté­teleit. Demokratikus intézmé­nyeink fejlesztésével a szocia­lista célok jegyében tovább kell erősítenünk a nemzeti egy­séget. A szocialista demokrácia ki­­teljesedését szolgáló, módosí­tott választási rendszer is az idén vizsgázik először a gya­korlatban, de a tanács- és or­szággyűlési választásokon ve­le vizsgázunk mi is valameny­­nyien. Olyan emberekre kell bíznunk ügyeink képviseletét, akik már eddig is bebizonyí­tották rátermettségüket, akik az országgyűlés törvényalkotó munkájában, alkotmányos funkcióinak gyakorlásában fe­­lelősségteljes részvételre képe­sek, akik élni tudnak a taná­csok meg­növekedett önállósá­gának lehetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétközna­pokon. Az idei esztendő gaz­­dasági előirányzata a realitá­sokkal számolva szerény növe­kedést irányoz elő. Gazdaság­­irányításunk továbbfejlesztésé­től a munka hatékonyságát, eredményességének a javulá­sát várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzet­közi versenyben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasz­tók növekvő igényeit is kielégí­teni. De a magyar nép a mai­nál sokkal nehezebb helyze­tekben bizonyította rátermett­­ségét, szorgalmát és szívóssá­gát. Ezek a tulajdonságok se­­gítették át a viharos évszáza­dokon, ezekkel tudott úrrá len­ni a bajokon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításának nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságoknak a továbbélése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb fel­felé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társadalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kap­csolódik. Szövetségünk, sokol­dalú együttműködésünk a Szovjetunióval, a többi szocia­lista országgal békénk, bizton­ságunk, szocialista építőmun­kánk felbecsülhetetlen értékű nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985 első napján, pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány és a ma­gam nevében is — kívánok or­szágunk minden állampolgárá­nak, egész magyar népünknek, a világ békeszerető emberei­nek békés, eredményes, boldog új esztendőt. (Elhangzott január 1-én a Kos­suth Rádióban és a Magyar Te­levízióban). Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői szerdán az új év alkalmá­­ból jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkör­ben zajlott le. A tartalomból (6. oldal) Szilveszterező trombitás a pécsi éjszakában A pedagógusok közérzete (3. oldal) szerkesztőség postájából Az üzemekből jelentjük SMTV 600-as stúdiómagnók a gyártósoron Az első munkanapon Baranyában Az 1985-ös év első­­mun­­kanapján négy vállalatihoz lá­­tgo­ttunk el, s mindenütt az évkezdésről, s az előző év­­eredményeiről, az idei tervek­ről érdeklődtünk. A négy mun­kahely, ahol tegnap jártunk, a Mecseki Ércbányászati Válla­lat, a Mecseki Szénbányák, a Hunor Kesztyű- és Bőrruhá­zati Vállalat 2. számú gyára, és a Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregysége.­­ A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a múlt év végén tíz napig nem volt termelés, mert a két ünnep között ki­adták a szabadságokat. A tegnapi kezdéskor a vállalat fizikai állományának 84 szá­zaléka kezdte el a munkát a bányaüzemekben, illetve a napszinten. Mindössze 11 szá­zalék táppénzes dolgozó hi­ányzott, illetve azok, akik még szabadságukat töltötték. A háromnapos év végi ün­nepek során a föld alatti munkahelyek sok helyütt el­­vizesedtek a Mecseki Szén­bányák mélyművelésű üze­meiben, így a tegnapi első te­endők a reggeli műszakkez­déskor a felgyülemlett víz el­­szivattyúzásával telték el. A bányákba 1543-an szálltak le az idei első munkanapon és 2467 tonna, szenet küldtek a felszínre a reggeles műszak­ban dolgozó bányászok. Ehhez járult még a külfejtési üzem délelőtti 148 tonnája, így ös­szesen 2615 tonna volt a szénbányák ez évi első munka­napjának délelőtti termelése, amelynek zömét a Komló-Bá­nyaüzem, Kossuth, Béta, va­lamint Zobák aknaüzemei ad­ták. A Pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat 2. sz. gyárában Marci Mihály gyár­igazgatót kértük meg, hogy mondja el, milyen mérték­ben sikerült teljesíteniük az elmúlt év terveit, s vállalták-e 1985-re új termék előállítását? - Az elmúlt évben egymillió pár kesztyű gyártása szerepelt terveinkben, s minthogy a két ünnep között leálltunk, ezt a tervet december 22-re, utol­só munkanapunkra kellett tel­jesítenünk. Korábban már előre ledolgoztuk ezt a kará­csony és szilveszter közti né­hány napot, s egymillió páros tervünket sikerült is teljesí­teni, de úgy, hogy 22-én este nyolc óráig dolgozott a mű­szak, s este nyolcra pontosan egymillió és tíz pár kesztyű készült el. December 22-én el­indult a Szovjetunióba az utolsó tavalyi szocialista or­szágba küldendő exportszál­lítmány, az utolsó tőkés expor­tot pedig a két ünnep között indították útnak: december 28-án 40 ezer pár kesztyűt Angliába, Kanadába, Svájc­ba, Svédországba, Hollandiá­ba, Franciaországba. Szeret­ném még megemlíteni, hogy a tőkés megrendelők közül jelen­tősen nőtt az USA-ba menő szállítmányok mennyisége: 1983-ban ez még 80 ezer pár kesztyű volt, tavaly már 120 ezer párat rendeltek. — Kedvezőek-e az 1985-re szóló megrendelések, s lesz­nek-e új termékeik? Rendelés-ellátottságunkkal nincs baj; anyagellátásunk is rendben van, s a munka - noha még dolgozóink negyed­része szabadságon van —, a szabászatban már teljes kapa­citással megindult. Újdonság is lesz: mi eddig ebben a gyár­egységiben csak utcai és sí­­futóskesztyűt készítettünk, ettől az évtől kezdve síkesztyűket is gyártunk. Bérelt síkesztyűt eddig csak a központi gyá­runkban és a siklósi egysé­günkben készítettek. Most, hogy mi is beléptünk, már több mint húszezer párra ér­kezett megrendelés. Ezeket Csehszlovákiába és belfölre szállítjuk. (Folytatás a 2. oldalon) Idén új típusú stúdiómagnók Síkesztyűk Csehszlovákiába Az első délelőtt 2615 tonna szén kesztyűgyári varroda Fotó: Laufer László

Next