Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-01 / 181. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli n­aplár, XLV. évfolyam, 181. szám 1988. július 1., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Az Országgyűlés elfogadta a múlt évi költségvetési törvényjavaslatot A szerkezetváltás elkerülhetetlen csüportokon folytatta munkáját az országgyűlés nyári üléssza­ka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán meg-, választott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. Villányi Miklós pénzügymi­­niszter adott választ az 1987. évi költségvetés végrehajtásá­val kapcsolatban tett képviselői észrevételekre. Úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszám­adás helyzetértékelése, irány­vonala támogatást kapott. El­mondta, hogy a pénzügyi kor­mányzat magáévá teszi az el­hangzott javaslatokat, így pél­dául a költségvetési és hitel­­kapcsolatok alaposabb elemzé­sét, feltárását, s az országgyű­lés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés új, 10*!of?t£ */! > ~~neg rításával. Ez azonban igényli a kormány egészének, a parla­mentnek és a társadalmi szer­veknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűtlenül kiterjedt támoga­tások csökkentéséről van szó. Emlékeztetett arra, hogy ed­digi támogatás­politikánknak következményei vannak, ki kell mondani, hogy ekkora összege­­ket a vállalatok a hatékonyság javításával gyorsan nem képe­sek előteremteni, így ha rad­i­kálisabb utat választunk, az eddig elképzelt, tervezett ala­csonyabb fogyasztói árszint nem valósítható meg. Villányi Miklós felhívta a fi­gyelmet arra, hogy helytelen szemlélet pusztán a támogatá­sok összegét vizsgálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrend­szere alapvetően eltér például a KGST-partnereink árrendsze­reitől, így az áru- és gazdasá­gi kapcsolatok beágyazása a hazai gazdaságba csak rend­kívül sokrétű pénzügyi áthida­lásokkal valósítható meg. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi a szocialista import­éból egyidejűleg 33 milliárd fo­rint bevételt is realizálunk, te­hát a támogatások e szempon­tok figyelembe vételével ítélhe­tők meg. A pénzügyminiszter elismer­­te, hogy a fogyasztási árkiegé­szítések torzulásának megszün­tetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társa­dalmi rétegeket, ezeket az in­tézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszámolási el­járást, és szigorítják a szaná­lás feltételeit a tartósan vesz­teségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaság­talan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Megvizsgálandónak és elfogad­hatónak ítélte azokat a javas­latokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jog­állásának kimunkálására vo­­natkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasz­tói ágazatok rendre olyan igé­nyeket terjesztenek be, ame­lyek megfelelő jövedelemter­meléssel nincsenek alátámaszt­va. Kijelentette: ez állandósít­ja az egyensúlyhiányt, az igé­nyeket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. A kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, kor­szerűsítésre, tudományos kuta­tásra, az oktatásra a jelenlegi­nél nagyobb összegeket ha­gyunk felhasználni. Az ellátás színvonalát megőrizni vállaljuk az egészségügyben, de nem vállalhatunk garanciát a reál­­érték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gazdál­kodásból eredő többletbevéte­leik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért ka­pott bevétel. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásai­ban is érvényesüljön a taka­rékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre rea­gálva, tájékoztatást adott ar­ról, hogy a kormány a közel­múltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egye­lőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják­ el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, lakossági adományok is bőví­tenék. 1989-től a kormány le­hetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcso­latban, annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzeme­nő következtetéseket levonni például a személyi jövedelem­­adó teljesítmény-visszatartó hatásáról. Legalább egy esz­tendő eltelte kell ahhoz, hogy a parlament elé lehessen ter­jeszteni az adórendszer műkö­désének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kor­mányzat vállalja, hogy a na­gyobb hibákat, joghézagokat időközben­­ kiigazítja, ha szük­séges, a törvény korrekcióját még idén a parlament elé terjeszti. A továbbiakban elmondta, hogy az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társa­,­sági törvény, valamint az egy­séges vállalkozói adóról szóló törvény tervezete. A költség­­vetési reform koncepciója lényegében kialakult; a terve­zési reformmal az Országos Tervhivatal irányításával fog­lalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási reform munkálatai folynak, döntés született abban a lényeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1- jén leválik a társadalombizto­sítási alap. Az árreform továb­bi lépéseinek kimunkálása fo­lyik, s a bérpolitika, a bér­rendszer, a bérreform kér­dései szintén munkaasztalon vannak. Villányi Miklós válaszolt a bős-nagymarosi vízierőművel kapcsolatos képviselői felveté­sekre is. Felolvasta azt a le­velet, amelyet Maróthy Lász­ló környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kor­mány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházás­ról az év második felében - alapos előkészítés után - je­lentést nyújtanak be az or­szággyűlésnek. A Miniszterta­nács felajánlja, hogy a kitű­zött időpontot megelőzően, va­lamennyi érdeklődő képvise­lőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehetőségét. A kormány tehát nyitott e kér­dés parlamenti megtárgyalá­sára. Ezután határozathozatal kö­vetkezett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot általánosságban és rész­leteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszava­zattal és 10 tartózkodással el­fogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerke­zetátalakítási feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon) Szavaz az országgyűlés ­ Érdeklődő nagygyűlés, forró hangulatú fórum Sem népművészeti vásár, sem nemzeti ünnep, mégis nagy a sokadalom a Széchenyi téren. A bágyasztó kora estében csendesen, érdeklődéssel vára­kozó tömeg. A politikai dalok, melyeket egymást váltva pen­getnek az énekesek, ismerősek A táblákon azonban m­erőben új, szokatlan szöveg: „Az álló­víz még senkit sem sodort el!” „Minden közösség jelölhessen országgyűlési képviselőt!” „A szennyest nem kiteregetni, ha­nem kimosni kell!” „Új arco­kat a Baranyában is!” - Jó szöveg - pillant hátra egy magas, bajuszos. - Ha érti. Akinek szól , . nagy éörzse, azért mrd­etett csütörtök estére a pécsi Szé­chenyi térre nagygyűlést a KISZ Megyei Bizottsága. Dr. Fodor László beszél: — A mi generációnk nem tudja, mit jelent az utcán politizálni. Nincs tapasztalatunk, nincs gyakorlatunk. Baranya polgá­raival meg kell értetnünk, hogy rajtunk múlik, milyen lesz ez a megye. Rajtunk múlik, lesz-e politikai fordulat Baranyában. És a megyei KISZ-bizottság első titkára sorolja a célokat: demokratikus politikai intéz­ményrendszer; türelmes társa­dalmi nyilvánosság; a közös­ségben szunnyadó erőket moz­gósító közélet. Nem úgy álta­lában az országban: itt, Bara­nyában. Nagy Imre, a KISZ KB titká­ra lép a mikrofonhoz: - A las­san magára találó magyar népről beszél, s arról, hogy a harc még csak most kezdődik, a patópálok, a közéleti dönté­­seket a vadászvacsorákon ho­zók még köztünk vannak. Csutak István a MÉV, és Horváth János, a Pannon Volán dolgozója is a felülről jövő, paternalista országirányítás el­utasítását követeli beszédében. Azután Sípos László színmű­vész — aki Mikuli Jánossal és Tóth Lászlóval együtt kitűnő hangulati előkészítést tartott Vincze János rendezésében — most a politikai nagygyűlés résztvevői nevében megfogal­mazott levelet olvassa fel: „1988. június 30-án a KISZ Baranya Megyei Bizottsága fel­hívására azért gyűltünk össze,­ hogy hitet tegyünk a magyar­­országi szocializmus átfogó és radikális reformja mellett. (...) Ne ijedjünk meg a változá­sokkal együttjáró konfliktusok­tól! (.. .) Tekintsük természe­tesnek, sőt igényeljük az elté­rő vélemények és álláspontok ! ! Mi re' pry~'r gyűlés résztvevői, s köztük a KISZ tagjai, nyílt politikai szö­vetségünket ajánljuk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a szük­séges politikai fordulatot vég­rehajtani tudó és akaró bara­nyai és országos vezetőinek, tagságának." A levelet a város főterén dr. Fodor László adja át dr. Dányi Pálnak, kérve, hogy az első titkár ismertesse a soron következő pártbizottsági ülé­sen, ahol a pártértekezlet utá­ni helyi tennivalókról lesz szó.­­ Szívesen megteszem, s nem csak postásnak tekintem magam. Úgy érzem, külde­tést fogok teljesíteni — kezdi beszédét dr. Dányi Pál. — Mi, akik itt jelen vagyunk, sokféle ismerettel és tapasztalattal rendelkezünk. De vallom, hogy a véleménykülönbség nem bontja az egységet, hanem al­kotja. E nézetkülönbségeket sokan nemzedéki kérdésnek tüntetik fel. Nincs igazuk. Mindannyiunk körében van­nak fiatalosan, a jövőért ér­zett felelősséggel cselekvő­ idősek, s vannak maradi, de­(Folytatás a 3. oldalon) Hámori Csaba beszél a politikai fórumon Pécsett, a Helyőrségi klubban A politikai nagygyűlés Pécsett, a Széchenyi téren Laufer László felvételei

Next