Dunántúli Napló, 1989. június (46. évfolyam, 149-178. szám)

1989-06-01 / 149. szám

­ilág proletárjai, egyesüljetek! Dungntu­nypro Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja XLVI. évfolyam, 149. szám 1989. június 1., csütörtök Ára: 4,30 Ft mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ma alaszol a tegnapi vita során elhangzottakra Az Országgyűlés második napja Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyű­­lés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításá­ról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló; valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt követően ejelentette, hogy a vendég­­áholyban foglal helyet Sztan­­a Todorov, a Bolgár Népközt­ársaság nemzetgyűlésének el­­nke és az általa vezetett kül­­öttség. Ebből az alkalomból­­ön köszöntötte a bolgár índégeket. A három törvényjavaslathoz kpcsolódóan Hütter Csaba tógazdasági és élelmezés­ei miniszter tartott expozét. A három törvény módosítá­­st, korszerűsítését a társadalm­i fejlődés, a gazdasági meg­más követelményei tették iee­nessé - mondta expozé­bevezetőjében a mezőgaz­­d­ági és élelmezésügyi mi­ster, majd rámutatott:­­ A emelőszövetkezetekről, a föld-­­ és az erdőkről, valamint a ágczd­álkodásról szóló tör­­ny szorosan összetartozik,­ódosításukhoz abból indul­­­ ki, hogy a föld­ csak a­­rdatudatú, földművelő er­­zet együtt lehet igazi er­­ő. Az egységes szövetkezeti tör­­gyben foglaltakkal összhang­­ú először a mezőgazdasági svetkezetekről szóló törvény adosításának szükségességét iitatva a szövetkezeti szék­ről elmondta: az 1250 ter­­­lőszövetkezet, a 60 szak­övetkezet, a 12 halászati ter­­lőszövetkezet,­­ és a hozzá­­ezernyi szállal kapcsolódó millió kistermelő együtt a kőgazdasági termelés negy­­edét állítja elő. A termelő­vetkezetek - gazdasági te­­rénységük mellett - megh­­­­zó szerepet játszanak a ősi emberek foglalkoztatásá­­n, a falu társadalmi, politi­­, gazdasági és kulturális életének formálásában. Fele­lősséget viselnek a szövetkeze­tekhez kötődő csaknem egymil­lió család sorsáért, falujuk lé­téért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két évtized alatt többször módosították — mond­ta ezután, majd rövid történel­mi áttekintést adott erről. A szövetkezetek A szövetkezeti mozgalom fej­lődésének három évtizedes, sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért törté­nelmi múltjának összességé­ben kedvező tapasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önren­delkezésben, a vállalkozás lehe­tőségében, a szövetkezet tag­ság élet- és munkakörülmé­nyeiben végbemenő változáso­kat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozá­sához már korábban is több előremutató reformra lett vol­na szükség.­­ A beterjesztett törvényja­vaslat - mondotta ezután - minden eddigi módosítástól­ el­térő sajátossága, hogy a tu­lajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő, reformszellemű vál­tozásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövet­kezeti tagság számára létkér­déssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás sza­badságához fűződő jogok ma­radéktalan érvényesítése, hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsola­tának, a jogokkal, a felelős­séggel és a kockázattal együtt. Ugyanis ez a kapcsolat hatá­rozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és te­szi lehetővé számára a tulaj­don feletti rendelkezést. Ha ez igazából érvényesül, akkor az új típusú , vállalkozó szellemű, kezdeményező — és persze en­nek előnyeit élvező — szövet­kezeti tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben javasolt változások hatását szemléltetve számokkal is illusztrálta a tagi érdekeltség fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyug­díjas tagra jutó tiszta szövet­kezeti vagyon átlagosan meg­haladja a 260 ezer forintot. Ennek 30 százalékos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyonrész jut. Az á­tlagok­­ nyilván — nagy szóródást ta­­karnak, ám az bizonyára érzé­kelhető, hogy a szövetkezetek és a tagság vagyoni kapcsola­tában, a tagi érdekeltség nö­­vekedésében korszakos jelen­tőségű előrelépésről van szó.­­ Az oszhatatlanság és a tulajdonviszonyok kapcsán be­szeretnék a kötelező adbevitel, a földjáradék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez a erdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazodott az alacsony mező­­gazdasági árakhoz, most azon­­n a változtatás igénye több f markáns megfogalma­­zást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogsza­­v­ki előírás sem elegendő. Tány, hogy a gyakorlati, megoldásra hivatott döntésho­zó ~ a termelőszövetkezetek közgyűlései - a gazdasági állatok miatt dilemmák előtt ü n°k. A társadalmi igazsá­­gosság jegyében­­ elismerve (Folytatás a 2. oldalon) Lütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter expozéját tartja MTI TELEFOTO A tartalomból: AZ MSZMP KB KÖZLEMÉNYE NAGY IMRE ÉS SORSTÁRSAINAK TEMETÉSÉRŐL (3. oldal) ÁTKÉPZÉSI KÖZPONT PÉCSETT (5. oldal) George Bush Londonban A nyugat-németországi látogatásáról érkező George Bush amerikai el­nököt szerdán este Mar­garet Thatcher brit kor­mányfő üdvözölte a lon­doni Heathrow repülőté­ren. Az angol fővárosban 40 órát tölt az Egyesült Államok elnöke, aki a program szerint csütörtö­kön délelőtt ül össze két­órás megbeszélésre That­cher asszonnyal. Ezt kö­vetően II. Erzsébet király­nő ad ebédet az amerikai elnök tiszteletére a Bu­­ckingham-palotában. Este Thatcher asszony vacsora­vendége lesz a Downing Street 10-ben. Az elnök pénteken reggel utazik haza az Egyesült Álla­mokba. RENDKÍVÜLI KONGRESSZUST JAVASOL Moszkva: Borisz Jelcin moszkvai képviselő, a Legfelsőbb Ta­nács tagja május 31-én beszél a népi küldöttek kongresz­­szusa első ülésének hatodik munkanapján (3. oldal) MTI TELEFOTO Kalászosbemutató Bólyban A piac minősíti a fajtajelölteket Látszik, hogy sok örömét leli a kisparcellás kísérletekben dr. Báliké Sándor, a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát osztály­­vezetője, mert­ akiben sikerül a kíváncsiságot felkelteni, annak szívesen megmutatja. Laikus szemmel is szépek az új faj­ták, és odébb a kísérleti táb­lákon szintén jó termést ígér a­ gabona. Lám, a duzzadó kalászok nem figyelnek a közgazdasági környezetre. A Péter-Pálra de­monstrációt hirdető kombájno­­sokat aratásra várják. Igaz, évről évre csökken a búza ve­tésterülete, Bolyban is a ko­rábbi években több mint négy­ezer hektárra vetettek, míg idén mindössze 3750 hektárra. Látható az eredmény és az érdeklődés hiánya a vetőmag- értékesítésben is, a korábbi 16-18 000 tonna helyett tavaly­­ 12 600 tonnát adott el a­ kom­binát. A gazdaságok kényszer­­pályára kerültek, gyengébb műszaki felkészültséggel igye­keznek saját vetnivalót előállí­tani, és ez gyakran a minőség rovására megy. Talán ezért is kaphatnak na­gyobb hangsúlyt az évről évre megrendezett fajtabemutatók. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát tegnap megmutatta a KSZE taggazdaságok szakem­bereinek az idehaza állami­lag minősített 29 búzafajtát. Soha nem volt ilyen gazdag a választék - mondják a szak­emberek -, és ami őket leg­jobban érdekli, az új kínálat elsősorban nem a nagy ter­mést, hanem a jó minőséget adó búzákat vonultatja fel. A hazai fajtaversenyben a sze­gedi kutatóintézet jár az élen. A Magyarországon 1 224 000 hektáron termelt búza 58,1 szá­zalékát az ő fajtáik adják, míg a martonvásári intézet 31,1 százalékot, a külföldi kí­nálat pedig 26 százalékot kép­visel. A hólyi kísérletekből az lát­ható, hogy új karriert kezde­nek a jugoszláv fajták, de nem a zágrábi kutatóktól kikerül­tek, hanem a kiváló minőséget adó eszékiek. A BMK négy éve áll szerződéses kapcsolatban az eszéki intézettel és képviseli új fajtáit idehaza. Az elmúlt évben minősítették a Koronát, korábban az Adrianát és az egyik legjobb ajánlat a Dan­­ka, amelyből az 1990—91-es vetésre már tud magot adni a kombinát. Sokat mondhat a szakembe­reknek, mit vet a­­ bemutató házigazdája a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinátban: a legtöb­bet a­ GK öthalomból, a Zom­­borból, az Mv 14 és az Mv 12, valamint a GK Kincsőből vetettek. A bőséges hazai vá­lasztékból itt 18 fajtát szapo­rítanak. Meglepő újraértékelése az állami minősítésnek, hogy amíg a GK 3282-t a hivatalos mi­nősítő intézet nem fogadta el, addig az ország búzatermő vi­dékének két százalékán ezt vetik a gazdaságok. Ezért is kísérte megkülönböztetett iz­galom a tegnapi bemutatót, amelyet az eső sem zavarha­tott meg — a résztvevők emlé­kezete szerint 1978-ban esett legutóbb hasonló bemutatón -, mert vetőmagtermelő cég lé­vén, a bólyiak a következő megrendelésekben remélik a hasznát. G. M. Mind többet dolgozik tőkés piacra a nagyárpádi erdészet, ahonnan kedden indították el ,az első asztalelszállítmányt az NSZK-ba. Ebbe az országba az év végéig gyártanak bútorelemet. A pontos méretek kialakítása végett olasz asztali morógépet vásároltak. Fotó: Proksza László

Next