Dunántúli Napló, 1989. július (46. évfolyam, 179-209. szám)

1989-07-01 / 179. szám

Befejeződött az Országgy­ű­lés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) mertette. A vitá­ban felszólalt: Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.); Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk); Zsolnay Katalin (Ko­márom m., 3. vk.); Tallóssy Fri­gyes (Budapest, 24. vk.); Kul­csár Kálmán igazságügyminisz­­ter, Török Sándor (Szolnok m. 13. vk.). A vitát követően az Ország­gyűlés elfogadta a törvényter­vezet módosítását.­­ Ezután személyi kérdésekről döntött a parlament. Felmen­tette a külügyi bizottság elnö­ki tisztségéből Szűrös Mátyást, s helyébe Berecz Jánost vá­lasztotta meg. A tudománypo­litikai és műszaki-fejlesztési bi­zottság elnöke Biacs Péter, tit­kára pedig Lotz Ernő lett. * Az interpellációk sorát Márk György (országos lista) folytat­ta az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élel­mezési térítési díjrendszer mó­dosításából eredő feszültségek tárgyában. Az interpellációra Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter vála­szolt, s ezt mind a képviselő, mind a parlament elfogadta. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) az M3-as autópálya bekötő szakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatiban in­terpellált a közlekedési, hírköz­lési és építésügyi miniszterhez. Az interpellációra adott mi­niszteri választ a képviselő és a parlament egyaránt elfogad­ta. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagymér­­tékű alapanyagár-emelések tár­gyában interpellált a minisz­terelnökhöz. Az interpellációra Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke vá­laszolt. A válasszal a képvise­lő csak részben értett egyet, az Országgyűlés viszont elfo­gadta. Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Buda­pest, 1. vk.) a nyugdíjba vo­nulók és egyes táppénzben ré­szesülők ellátásának folyama­tossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi mi­niszterhez. Csehák Judit vála­szával mind az interpelláló képviselők, mind az Ország­gyűlés egyetértettek. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. Vk.) a társadalombiztosítás­ról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rende­letek módosítása tárgyában in­terpellált. Csehák Judit vála­szát a képviselő és az Or­­szággyűlés egyaránt elfogadta. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút korsze­rűsítésével kapcsolatosan in­terpellált. A képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta Derzsi András vá­laszát. Tóth László (Borsod-Aba­­új-Zemplén m., 20. vk) az önhibá­jukon kívül fizetés­képtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megol­dása tárgyában interpellált. A képviselő és az Ország­­gyűlés elfogadta a mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszát. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Víziváros környéke környe­zetvédelmi helyzetével kap­csolatosan interpellált. Derzsi András válaszát mind a képviselő, mind az Ország­­gyűlés elfogadta. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Dunavarsány ivóvízellá­tása tárgyában interpellált. A képviselő a környezetvé­delmi és vízgazdálkodási mi­niszter válaszát azzal a fel­tétellel fogadta el, hogy az őszi ülésszakon rendezik a kérdést, az Országgyűlés a miniszteri választ egyhangú­lag elfogadta. lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.) a tár­sasági törvény alapján jog­­tanácsosi iroda egyesülés formájában történő lézre­ho­zá­sáról terjesztett elő inter­pellációt. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi ál­lamtitkár válaszát a képvi­selő és az Országgyűlés is elfogadta. Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a Közoktatásfej­lesztési Alap állami pénz­alappá nyilvánítása tárgyá­ban. Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár vá­laszát az Országgyűlés és a képviselő egyaránt elfogad­ta. Horváth László (Bács-Kiskun m. 9. vk.) a gyümölcsfelvá­sárlások körüli gondok ügyé­ben interpellált. Az interpel­lációra Gombocz Zoltán ke­reskedelmi államtitkár vá­laszolt, s ezt a képviselő és a parlament elfogadta. Sebők József (Heves m., 8. vk.) a Heves megyei pedagó­gusok bérfejlesztése tárgyában interpellált a művelődési mi­niszterhez. A képviselő Stark Antal művelődési államtitkár válaszát nem fogadta el, mi­ként az Országgyűlés sem. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) az ÁB­MH elnökéhez inté­zett interpellációjában szorgal­mazta, hogy terjesszék ki a munkanélküli-segélyt az elhe­lyezkedni nem tudó pályakez­dőkre is. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfo­gadta. Az interpellációk után kér­dések következtek: Sütő Kál­mán (Vas m., 9. vk.), Ladá­nyi József (Borsod-Abaúj-Zemp­­lén m., 25. Vk.); Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.); Káldi Endre (Győr-Sopron m, 9. Vk.); Ör­dög Ferenc (Zala m., 7. vk.) és Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.); Kiss Dezső (Bor­­sod-Abaúj-Zemplén m., 8. Vk.) tett fel kérdést. Ezután az Országgyűlés el­fogadta a parlament program­ját felülvizsgáló ad hoc bizott­ság határozat­tervezetét, amely­­nek értelmében az Országgyű­lés tudomásul veszi, hogy a kormány az alkotmányozással összefüggő sarkalatos törvény­javaslatokat a politikai egyez­tető tárgyalásokon elfogadás­ra kerülő megállapodásokat fi­gyelembe véve terjeszti a par­lament elé. A képviselők végül nyilatko­zatot fogadtak el, amelyben üdvözlik a nagy francia forra­dalom 200. évfordulóját és kö­szöntik a francia népet. Ezt követően Szűrös Mátyás­­bejelentette: az Országgyűlés várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb, majd bezárta a parlament ülésszakát. pm­onimi napló O­­­mm&Mmthimmm --------------------------------. A 67. nemzetközi szövetkezeti nap 1989: „A különbözőségben az egység. A megújulás szellemében ünnepel a hazai szövetkezeti mozgalom. Ma például Buda­pesten, a nemzetközi szövet­kezeti nap országos rendez­vényén az ünnepséget köve­tően az új, kidolgozandó szö­vetkezeti törvényt vitatják meg az egybegyűltek. Hasonló munkajellegű ünnepség volt tegnap Baranyában is, Sziget­váron, ahol a zeneiskola han­gulatos udvarában tartották a 67. szövetkezeti nap megyei ünnepséget. Az ünnepi szónok dr. Tóth Sándor, a Megyei Tanács elnökhelyettese azt hangsúlyozta: Bármiképpen is alakul a demokratikus meg­újulás a gazdasági életben, a szövetkezetekre, főként a falvakban biztos, hogy szük­ség lesz. A szövetkezetek más­fél százada a vállalkozások egyik erőteljes formáját jelen­tik: Baranyában 122 éve, Pé-­ esett 120 éve szerveződtek az első szövetkezeti csoportok. Komoly a hagyomány, amely kötelez. Egyébként a szövet­kezeteket ma sem a sirámok jellemzik. Az érdekképviseleti megújulás egyre erőteljesebb, jó példával szolgál erre a ba­ranyai MÉSZÖV, amely év vé­gére, jövő év elejére teljesen újjáalakul az alulról induló kezdeményezések hatására. Csakis az alulról érkező kez­deményezések menthetik meg, erősíthetik tovább a szövet­kezeti mozgalmat, hogy teljes legyen a tagok érdekeltsé­ge, valóban magukénak tud­ják, érezzék az oszthatatlan szövetkezeti vagyont. A mai, fővárosi országos ünnepi ta­nácskozáson Baranya szövet­kezeteinek képviseletében er­re adja voksát dr. Finta Jó­zsef, a Szövetkezetek Megyei Bizottságának soros elnöke, valamint Nagy Emil is, az egyik szakbizottság országos tagjaként. Tegnap Papp Zoltán, a Ba­ranya megyei TESZÖV elnöke, Aparácz Dénes, a Baranyai megyei KISZÖV elnöke, vala­mint dr. Finta József kitünte­téseket adott át. Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetést kapott Szentgyörgy­­vári András, a szigetvári tsz borjúgondozója, a Szövetke­zeti Ipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesült Irányi Rudolfné, a mohácsi Fodrász Kisszövetkezet főkönyvelője, Hasenhauer Menyhért, a pécsi Sprint Kisszövetkezet kovács­részlegének vezetője, Horváth Gyuláné, a pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet pénzügyi osztályvezetője. Dr Kiss György, a Szigetvári Áfész elnöke pedig a Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért elismerést vette át. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége minden évben új agitációs jelszót fogad el. Az idei így hangzik: A különbö­zőségben az egység. Cs. J. Fotó: Kóródi Gábor Japán hitelek Magyarországnak? A japán kormány fontolóra vette, hogy az Export-Import Bankon keresztül hiteleiket nyújtson hazánknak — jelentet­te kormányforrásokra hivatkoz­va pénteken a Kyodo hírügy­nökség világszolgálata. A tu­dósítás szerint Japán különbö­ző lépéseket tervez a kelet­európai reformtörekvéseik tá­­mogatására, amelyekkel a ke­let-nyugati gazdasági kapcso­latok kibővítését kívánja elő­mozdítani. Ezeket a terveket — a Kyodo szerint — Unó Szó­szuke miniszterelnök a párizsi tőkés csúcstalálkozón terjeszti elő. Figyelemre méltó, hogy a ja­pán tömegtájékoztatás egyre több olyan amerikai nyilatko­zatot ismertet vagy tesz közzé, amely a hét vezető tőkés or­szág közelgő csúcstalálkozójá­nak a kelet-nyugati kapcsola­tokra vonatkozó napirendjével foglalkoznak. Az NHK állami televízió péntek reggeli híradó­­­­jának élén ismertette, hogy George Bush lengyelországi és magyarországi látogatásának a célja a két reformer ország politikai és gazdasági támoga­tásának a demonstrálása. A nap folyamán a Kyodo az amerikai külügyminiszter sajtó­­értekez­letén elhangzottakat is­mertetve kiemelte, hogy George Bush kelet-európai út­ja során a szabad vállalkozás és a demokratikus társadalom jelentőségére hívja majd fel a figyelmet, mint az egyedüli vá­laszlehetőségre a kelet-európai népek törekvéseire. Az Asahi Evening News pedig címolda­­lon közölt tudósításában James Bakernek azt a kijelen­tését idézte, hogy a tőkés csúcstalálkozó egyik eredmé­nye lehet Lengyelország és­­Magyarország hitelterheinek a könnyítése. Megfigyelők szerint a japán sajtókampány a tá­vol-keleti szigetország megfele­lő lépéseire készíti fel a köz­véleményt. A legújabb adatok a pekingi áldozatokról Csen Hszi-tung, Peking pol­gármestere pénteken beszá­molt a kínai parlament elnök­ségének most folyó üléssza­kán arról az akcióról, ame­lyet Teng Hsziao-ping, a Köz­ponti Katonai Tanács elnöke, Li Peng miniszterelnök és Jang Sang-kun államelnök utasítására a kínai hadsereg egységei hajtottak végre Pe­­kingben, az úgynevezett ellen­­forradalmi lázadás leverése ér­dekében. Csen Hszi-tung egyebek kö­zött közölte a parlament ve­zető testületével, hogy a had­sereg pekingi behatolása al­kalmával több mint kétszáz polgári személy vesztette éle­tét, köztük harminchat egye­temista és főiskolás. A polgá­ri sebesültek számát több mint­­háromezerben jelölte meg. Csen Hszi-tung adatai szerint a katonai akcióban több mint hatezer katona és rendőr, illetve karhatalmista sebesült meg és több tucat vesztette életét. A polgári halottakról és a sebesültekről szólva a pekin­gi polgármester elmondotta, hogy „vannak közöttük láza­dók, akik megérdemelték sor­sukat”, mások, köztük egész­ségügyi dolgozók véletlenség­­ből sebesültek meg, vagy vesztették életüket. Ez utób­biak halálából, vagy sebesü­léséből adódó problémákat a kormányzat a tőle telhető mó­­­don igyekszik rendezni. Csen Hszi-tung közölte, hogy a hadsereg pekingi behato­lása alkalmával több mint 1280 gépjármű semmisült, vagy rongálódott meg, bele­értve több mint 1000 katonai tehergépkocsit, 60 páncélost és páncélozott járművet, 30 rendőri gépkocsit és 120 buszt. A katonai akció nyomán ke­letkezett anyagi károk össze­ge Pekingben 1,3 milliárd jüanra tehető (azaz körülbe­lül 350 millió dollárra) - közölte a parlament elnöksé­gével Csen Hszi-tung. Ár- és bérstop Lengyelországban Szombattól teljes ár- és bér­stopot rendelt el a lengyel kormány, ami - a kormány szóvivőhelyettese szerint - egé­szen addig marad érvényben, amíg a kerekasztalnál született megállapodás értelmében be nem vezetik a szabad árakat a mezőgazdaságiban és az élelmiszerkereskedelemben. Ez a kormány elképzelései szerint legalább egy hónapot jelent. Az órák és a bérek befagyasz­tása rendkívül kockázatos és nehezen kiszámítható következ­ményekkel járó döntés, hiszen az elmúlt napokban a kormány központi áremelései miatt ki­sebb sztrájkhullám robbant ki a béremelések érdekében, mi­­köziben a parasztokat tömörítő összes szervezet, de a LEMP szövetségese, a Parasztpárt is az élelmiszerárak azonnali, jú­lius elsejei felszabadítását kö­vetelte. A Parasztpárt egyene­sen a kormány­ból és a koalí­cióból való kilépéssel fenyege­tett ellenkező esetben. 1989. július 1., szombat . Nyílt levél az MSZMP alapszervezeteihez! Pezsgő politikai életet! Kedves Elvtársak! Pá­rtunk nagy erőpróba előtt áll! Feladata és fele­lőssége régen volt akkora,­­mint­­napjainkban. A társa­dalmi-gazdasági reform meg­valósítása történelmi feladat elé állít bennünket. Az MSZMP m­élyreható, demok­ratikus átalakítása, a kong­resszusra való felkészülés, az országos választásokon a nép bizalmának megszerzé­se a cél. Erre csak jól képzett, po­litikailag felkészült és cse­lekvésében egységes párt képes! A közeljövőben a párt­­szervezetek tevékenységének középpontjában a kongresz­­szusi feladatok végrehajtása és a választásokra való fel­készülés áll. Ezt kell szolgál­nia az 1989—90. évi párt­­oktatásna­k is. Olyan formá­kat kell keresni, amelyek az aktuális politikai feladatok megvitatását, értelmezését elősegítik, rugalmasan iga­zodnak a helyi igényekhez. Ehhez kívánunk segítséget adni az alábbi témajavasla­tainkkal: — Szocializmus, utópia vagy valóság? — Történelmi utunk sorsfor­dulói — ,„Mit akar az MSZMP”? — „Mit akar az MSZMP Ba­ranyában?” — A párt programja és szer­vezeti szabályzata — A platformszabadság: platform, vagy frakció? — Az MSZMP: kommunista és szociáldemokrata hagyo­mányok — Az MSZMP viszonya a társadalom különböző cso­portjaihoz, és pártjaihoz — Cél a demokratikus szo­cializmus ? — Az alkotmányos többpárt­rendszerre való áttérés — A választójogi törvény — Az MSZMP választási programja — A helyi önkormányzat, he­lyi társadalom —­ Egyén, közösség, társa­­­­dalom — Gazdasági válság, gaz­dasági kibontakozás — A hiánygazdálkodásból a piacgazdaságba — Szociális védőháló — Világgazdasági kapcsola­­­­taink — A magyarság itthon és a nagyvilágban — Külpolitikánk fő elvei — Környezetünk védelmében A szerveződő oktatási kö­röket különböző elnevezéssel — politikai vitakör, válasz-­­ tási kör, kongresszusi kör stb. — célszerű megjelölni­ E körök vezetői részére a Megyei Politikai Művelődési Központ felkészítő foglalko­zásokat tart, információs se­géd­anyag­okat és vázlatokat ad ki. A pártoktatáshoz fel­kínált szolgáltatásaink vala­mennyi alapszervezet rendel­kezésére állnak. Bízunk ben­ne, hogy ajánlott program­jaink és az alapszervezeti pártoktatáshoz felkínált szol­gáltatá­saink fog­adókészség­­­re találnak, segíteni tudják az alapszervezeti munkát, és ezáltal a politizáló, demok­ratikus, reformelkötelezett, megújult párt egységének és vezetőképességének erősödé­sét. Számítunk a párttagság mind nagyobb számú , egyéni felelősségérzéstől is motivált — aktív részvételé­re és a politikánkkal szim­patizáló pártonkívüliek ér­deklődésére. Eredményes és pezsgő po­litikai életet, a megújulás- o­­ban és a párt erejében való bizalmat kívánunk az 1989— 90-es pártoktatási év szer­vezéséhez. Várjuk hívásukat, kérjük bizalmukat! az MSZMP Baranya Megyei Politikai Művelődési Központja-

Next