Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-20 / 108. szám

RIPORT Mint a Meseautó - Itt mintsen azt szolgálja,­­ hogy a történetet, a figurákat­­ valóságosnak fogadjuk el -­­ mondja Hernádi Miklós szó-f­o­ciológus. - Könnyebb,azono­sulni vele, ha úgy tálalják, hogy ez a mi valóságunk. Ez­­ a siker titka: elhisszük, hogy­­ ez az igazi valóság. Egykor a festőtől is azt várták el,­­ hogy olyan szőlőt fessen le, mintha igazi lenne, a légy | ugyanúgy rászálljon a festett­ | re, mint az igazira. Arról van | | szó, mint a Meseautóban, | | amelyben összejött a vezér­li igazgató és a gépírókisasz-| | szony. Elhitették a gépíró-| kisasszonyokkal, hogy ez a­­ csoda velük is előfordulhat. 2003. ÁPRILIS 20. K­étezerszer voltunk Barátok közt Ha valaki szeretné végignézni a Barátok közt eddigi kétezer epizódját, tizenhét és fél napot kellene a képernyő előtt töltenie - mondja Kalamár Tamás producer, aki szerint ez a magyar televízió történetének legdrágább produkciója. Évente majdnem egymilliárd forintba kerül a napi dráma­­sorozat, ahogyan a producer nevezi az öt éve futó tévé­műsort, tiltakozva a szappan­­opera címke ellen. A Barátok közt ma már a legnézettebb műsorok egyike, pedig kissé döcögősen indult. Kalamár szeretné, ha ez lenne a televíziózás Szabó családja. - Az indulás másnapján kissé csalódott voltam - idézi a kez­deteket Kalamár Tamás, aki be­vallja, hogy nehezen indult a Barátok közt, amelyet 1998. ok­tóber 26-án kezdett vetíteni az RTL Klub. Elmaradt a várt néző­szám, és hat hónap kellett ah­hoz, hogy a nézők és persze a hirdetők is felfedezzék. A pro­ducer szerint ennyi volt szüksé­ges ahhoz, hogy a stáb, a színé­szek, s persze a nézők is meg­szokjanak egy vadonatúj stí­lust. A csatorna azonban türel­mesen várt. Kalamár Tamás úgy véli, szükség is volt erre, hiszen a hazai televíziózás történeté­nek legdrágább produkciójáról volt és van szó: évente közel egymilliárd forintba kerül. A Barátok közt ma már a hazai televízózás legnézettebb műso­rai közé tartozik. A kezdeteket leszámítva csupán egyszer csökkent a nézőszám: amikor a konkurens csatornán habzott a Vad angyal című klasszikus szappanopera. Adódott egy in­digózás is: a Barátok közt sike­rét látva, a csigatévé útnak indí­totta a maga teleregényét, a He­tedik csatornát, amely hamar el­dugult. A Barátok közt előtt Kalamár a Magyar Televíziónál töltötte tanulóéveit, többek között a filmmúzeumi slágernek számí­tó Egy óra múlva itt vagyok cí­mű tévésorozat segédoperatőre volt. Majd hosszú ideig külföl­dön élt, de a magyar kereske­delmi televíziózás startja már itthon érte. Indulásakor az RTL Klub egy napi sorozatot rendelt az európai piacra szappanope­rákat termelő angol-német Grundy Ufa cégtől, amelynek elkészítését Kalamárra bízták. - Érdekes és jó alaptörténetben gondolkodtunk, és Magyar­­országon is elfogadható, nép­szerű jellemekben, esetenként rendhagyó típusokban - emlék­szik a producer. - Például a Ba­rátok köztben szerepelt cigány és meleg karakter is. A melegszerepeket formáló színészeknek voltak eleinte félelmeik. A híradós D. Tóth Kriszta öccse, András például kikérte nővére véleményét, mit gondol, elvállaljon-e ilyen sze­repet a sorozatban. - Az igazi szappanopera las­súbb, mint a Barátok közt - ma­gyarázza a producer. - Úgy vé­lem, amit mi csinálunk, minő­séget jelent, semmi szégyellni­­valója nincs, aki szerepet vállal benne. Mindenki kiélheti a te­hetségét, hiszen a jeleneteink­ben van érze­lem, akció, drá­ma. Soha senki nem bánta meg, hogy itt volt, és nem csupán azért, mert a szerződés idő­tartamára eg­zisztenciális biztonságot kí­náltunk. Amikor öt éve szereplőket kerestek, a szakma elitje nem jelentke­zett. Azóta töb­bek között olya­nok játszottak a sorozatban, mint Lehoczky Zsuzsa, Lőte At­tila, Oszter Sándor, Új­réti Lász­ló, Janza Kata. Kis időre néző­csalinak megnyerték többek kö­zött Zoltán Erikát, Geszler Do­rottyát, Szellő Istvánt, Rába Tí­meát, Kokót. Megtörtént, hogy néhány nagy nevet nem tudtak szerződ­tetni, mert túl sokat kértek, má­sok elfoglaltságuk miatt mond­tak nemet. Ebben az epizód­nagyüzemben az is előfordul, hogy valakit „kiírnak” a soro­zatból, ahogyan például a Hoffer-családdal tették. Körtré­nak e felnőtteknek szóló mesének, naponta megállítanak, éreztetik a szeretetüket. Olyan ez a Barátok közt, mint az ajándékozás: az is örül, aki adja, az is, aki kapja. Min­den színész vágya a népszerűség. Ezt is megkaptuk a sorozattól. Remélem, van még benne húsz év... Deutsch Anita: Két éve ke­rültem a sorozatba, és azóta vagyok újabb barátok közt. Nem is lehetne ezt a feszes tempót bará­tok nélkül diktálni. Nagy népsze­rűséget adott ez a munka: soha ennyien nem kérték, hogy legyek a gyerekük keresztanyja, és nem álmodtak ennyien arról, hogy ta­lálkozzunk az utcán. Lehetőséget kaptam a műfaj kipróbálására, és arra, hogy naponta kamera előtt lehessek. Ez a 2000. adás vala­mennyiünknek különleges ünnep. Iyessy Zsolt reklámszereppel vigasztalódott, Halász Gábor és Konta Barbara egy reggeli tévé­műsorban csetlik-botlik. A két éve még az ország legjobb­­nőjé­nek kikiáltott Konta Barbara maga kérte a szerződésbontást, miként tanulmányaira való hi­vatkozással Magyar Bálint is. A szerződések meghatározott idő­re szólnak, és bennük van, hogy ha a dramaturgia úgy kí­vánja, a szerepet megszüntetik. A producer is elismeri, hogy a színészeknek, akik elmennek, ez nem jó, ha bekövetkezik. - Biztos megélhetést kínál­tunk, és olyan népszerűséget, amihez szerin­tem máshol ta­lán nem jutnak hozzá - mondja Kalamár, akinek számítógépén a legolvasottabb oldal a nézettsé­gi adatokat mu­tatja. - Két urat kell kiszolgál­nunk: a produk­ciót és a nézőt. Egyébként mi kevesebb szí­nészt írtunk ki a sorozatból,­­ mint ahányan szerződésbontást kértek. Soha nem ragaszkod­tam senkihez: ha valaki nem érzi magát kellemesen itt, az feltehetően nem is fogja jól ten­ni a dolgát. A távozásokból nem kere­kedtek országos botrányok, miként a Dallasnál Bobby halá­lakor. Bobbyt feltámasztották, a Barátok köztből kimaradtak a csodák, mondván, nem akarják becsapni a nézőket. Legalább kétszáz diáklány gyűjtött alá­írást, midőn a Novák Csaba alakító Kőváry Tamás a drama­turgia áldozata lett, vissza­követelték. A produkció kísérő­­jelensége ma már a levéldöm­­ping is, a saját havilap, a színé­szek részvétele road-show- kon, jótékonysági rendezvé­nyeken. És az állandó part. Nincs még egy társulat, ámen ennyit bulizna. Kalamár sze­rint mindig az volt a szándék,, hogy egy nagy családban érez­­zék magukat a játszók. A fiú­ héten szombaton az eddigit­­nél is jóval nagyobb bulit csap­­nak a 2000. epizód alkalmába az Erzsébet téri Gödör Kimu­­ban, ahová mindenkit megj­ hívtak, aki valaha is szerepelt a Barátok köztben. Csontos TW° é­ i Kalamár Tamás Síjfeducer: biztos gpárgélftetést és népszerűséget R. Kárpáti Péter: A kezdetektől itt vagyok, és az öt év alatt megta­pasztaltam, hogy milyen jó dolog egy ország Berényi Miklósának lenni. A nézők változatlanul hódol­ M­inek nevezzelek: Sokan bármire képesek lenné­nek, hogy nevüket megismerje a világ, ugyanakkor vannak olyanok is, akiknek nem volt jó a saját, hivatalos nevük. A ma­gyar sztárok sokáig ellenálltak ennek a csábításnak, talán csak Alfonzo, Rodolfó, Dolly vagy Flipper Öcsi jelentette a kivételt. Ma viszont már egyesek sértésnek veszik, ha kitudódik a valódi nevük. Amikor Vujity Tvrtko nyilvános vitába keveredett Király Sándor kosárlabdaedzővel, utóbbi szinte szitokként híresztelte, hogy az is­mert tévériporter neve valójában Balogh Szilárd. Tette ezt való­színűleg azért, mert úgy gondolta, hogy ezzel majd alaposan ront a Pulitzer-díjas újságíró imázsán. Ez az elgondolás akkor nem jött be, ám tény, hogy ma is van olyan híresség, aki komolyan felháboro­dik, ha a polgári nevét említik. Kozsó szerint sok szempont­ból jó a művésznév: könnyen megjegyezhető, sugároz egyfajta misztikumot, és inkognitót is biz­tosít a családtagok számára. - Amikor engem felfedeztek, nagyon örültem, hogy meg­kaptam ezt a becenevet. A szü­leim, a húgom természetesen nem Kozsónak szólítanak. De ez nem is baj, ennyi titkom nekem is lehet. Olyan ez, mint egy kuckó, ahová mindig be­húzódhatok. Kozsó részéről az igazi barátság egyik fokmérője, ha valaki már az igazi nevén szólíthatja. Egyéb­ként pedig nagyot vigyáz a titokra, hisz még a bankkártyá­ján is a művészneve szerepel. Soma bezzeg azonnal elárulja, hogy igazából Somogyi Gyöngyi Zsuzsannának hív­ták. Ám ez is múlt idő, mivel amikor megtudta, hogy a nagyapja eredeti­leg Spitzerből ma­gyarosított, vissza­vette az eredeti ne­vet. Ettől függetlenül mindenki csak Soma­ként ismeri. Még a hajdani tornatanára ragasztotta rá ezt a becenevet.­­ A Soma név egyébként is szim­­ b­ozsó vagy Philip­­ patikus, hiszen latinul az anyag esszenciáját jelenti, és a legszebb héber imádság is hasonlóan kez­dődik. Persze ebből adódnak fél­reértések is. Előfordult például, hogy levelet kaptam „Soma úr” ré­szére, és a megfázásos időszakok telefonhívásai során is volt már részem ebben a titulusban... - A barátaim persze mind Gyöngyinek szólítanak. Ennél csak egy bizalmasabb megszólítás létezik: a Gyöngyibaba. De ahhoz már nagyon jóban kell lennünk. A Hír Tv műsorvezetője, Philip sem csinál titkot a polgári nevé­ből: eredetileg Rákay Kálmánnak hívják. Karrierje 1991-ben indult Szekszárdon, a helyi televízióban, s egy évvel később vette fel a Philip nevet, amikor benevezett az MTV egyik „műsorvezető ke­restetik” versenyébe.­­ Persze volt egy időszak, ami­kor támadtak is emiatt - mondta. - Amikor tavaly áprilisban a pol­gári oldal rendezvényein szerepel­tem, sokan fölvetették, miképp le­hetséges, hogy miközben nemzeti érzésről beszélek, külföldi hang­zású művésznevem van. Ám én erre azt mondom: senkit sem a neve fémjelez, hanem a cseleke­detet. Egyébként büszke vagyok az igazi nevemre is, s azok, akik tavaly áprilisban a szívükbe zár­tak, tudják, hogy valójában hogy hívnak. Amióta Philip a Hír Tv-nél dol­gozik, Rákay Philipként szerepel. Elvégre mégiscsak egy hírcsator­náról van szó. - Régóta tervezem, hogy hivat­­talosan is megváltoztatom a neve­met Philipre, ám a jelenlegi törvé­nyek szerint csak fonetikusan ír­hatnám le, Filipnek, az meg kicsit bután nézne ki. Lőrincz L. László akkor vette fel az angol írói álnevet, amikor az ifjúsági és sci-fi könyvek után ka­landregényeket kezdett­­ írni.­­ született meg a világjáró keletkut 3­tó Leslie L. Lawrence alakja, 3 egyes szám első személyben­i történeteit. A siker azóta is tart--­­- Az olvasóim egy része m mindig azt hiszi, hogy a regem­­beli alak valódi, és azonos vele11– mesélte az író. - A ’90-es évek el­jén egyszer Pécsett tartottam 11 olvasó találkozót. Háromszáz em­ber jött össze, és borzasztóan cs­­ódottak voltak, amikor a kétme­sés, széles vállú regényhős helye­­ egy zakós, kopaszodó fickó lépet be a terembe. Olyan bosszús­á­raj hullámzott végig, mint amik az utolsó percben kapufára meg" a tizenegyes... Szántó Péter szerint a művésznevek felvétele többnyire marketing­­fogás, mivel lelki indíttatása egészséges embereknek ilyesmiig nemigen van. A kommunikációs szakember Rejtő Jenő példáját hozta fel, akit kiadója kötelezett a P. Howard név felvételére, mivel a saját nevével nem lehetett volna eladni légiós regényeit. - A focistáknál már más a helyzet - magyarázta Szántó. - Ott a be­cenév valóban a sztárságot jelenti. Abban, hogy Albertból Flóri lett vagy Rákosiból Tüdő, van valami megkoronázásszerű. Ma viszont leül valaki, kitalál magának egy jól hangzó nevet, aztán azt is kiöti,­­hogy miként nézzen ki az autogramja. S ha ezzel végzett, és m­ég marad energiája, akkor megpróbál valamit produkálni... több pol­gár meg­szólta, miért választott külföldi nevet

Next