Új Dunántúli Napló, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-01 / 27. szám

ÜMÜ 2 Az álláskeresés csapdájában soha nem látott mértékben pörög a neten az álláskere­sés, az elmúlt esztendőben két és fél millió jelentkezés történt hazánkban hatvan­ezer online álláshirdetésre. Mondhatnám, hogy az or­szág negyede próbál a világ­hálón át elhelyezkedni, de persze van, aki egyszerre száz állást is megpályázik, így egy kicsit árnyaltabb a kép. Az viszont tanulónak, szülőnek és tanárnak is el­gondolkodtató, hogy milyen munkakörökre a legnagyobb a túljelentkezés! Nos, 2013- ban hazánkban a legkereset­tebb szakmák a következők: területi képviselő, asszisz­tens és adminisztrátor. Hát ember legyen a talpán, aki kiokoskodja, hogy egy ilyen csúcskarrierhez milyen tár­gyakból legyen erős a gyer­meke, így aztán igen jót mosolyog­tam, amikor nagynéném a családi összejövetelen „fiata­losan” így elegyedett beszél­getésbe az unokaöccseivel. - Aztán mire készültök az érettségi után? - Gondolta, kikerekedik majd egy jópofa beszélgetés az orvosi meg az építészi hivatásról, ami­be minden korosztály be­kapcsolódik, de csak húzta össze magát tarka kosztüm­jében, amikor válaszként ilyen foglalkozásokkal bom­bázták: fejlesztő, minőség­­biztosítási mérnök meg ügy­félszolgálati munkatárs, hogy mire készül ma egy gimnazista? Talán azok a tinik fogalmazták meg a leg­­karakánabbul, aki így dis­­kuráltak a buszon: - Itthon úgy kereshetsz a leggyorsab­ban sokat, de annyit, hogy el sem tudod költeni, ha multi­cégeknél napi 12 órában több nyelven telefonálgatsz. Tök mindegy, hogy bölcsész, jogász, netán közgazdász vagy, a lényeg, hogy legyen diplomád, és tudj perfekt egy-két nyelvet. - Mire a má­sik: - Akkor meg minek itt­hon maradni? BARANYA ■■■■■■■■■NMSNHHHHHMHBHNMMKHHBHHMBHHBMHMMHMHnHHUi2014. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Ingázzunk vagy maradjunk? költözés Nettó 200 ezer forint fizetés alatt nem igazán éri meg Baranya Noha a megyében is javultak a munkanélküliségi adatok (bár részben a köz­munka miatt), a jobb fizetés reményében mégis sokan fontolgatják, hogy másik tele­pülésen vállalnak munkát. Katus Eszter Ugyan Magyarországon nincs arról statisztika, hogy a mun­kavállalók hány százaléka nem a lakóhelyén vagy annak köz­vetlen környezetében dolgozik, ám az Eurostat adatai szerint nagyjából 4 százalékról lehet szó. Vagyis a magyarok nem szeretnek az otthonuktól tá­vol munkát vállalni, esetleg el is költözni emiatt. A munka­helyek hiánya azonban egyre több családot kényszerített ván­dorlásra, így az elmúlt években megnőtt azoknak a száma is, akik tartós külföldi tartózkodás céljával hagyták el a megyét. Ők úgy vélik, ha már költözni kell, az itteni fizetések többszö­röséért tegyék. Hiszen plusz tíz-húszezer forint sok családon már nem segít, főleg ott, ahol milliós hitelek vannak. Hogy azért lehetőség szerint ne menjen mindenki külföldre, inkább az országon belül pró­bálkozzék, a kormány bevezet­te a lakhatási támogatást, ame­lyet azok kérhetnek, akik leg­alább száz kilométerre laknak a munkahelyüktől, vagy naponta legalább hat órát kénytelenek utazni oda-vissza. Emellett a bruttó keresetük nem haladja meg a minimálbér háromszo­rosát. A támogatás másfél évig igényelhető: az első félévben ha­vonta 100 ezer, a másodikban 60 ezer, a harmadik félévben pedig 40 ezer forint járhat. Az adatok tanúsága szerint azon­ban ez a kezdeményezés nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket: bár sokan érdeklődtek, végül csak néhány százan igé­nyelhetnék a támogatást. Pedig azért az országban még akad település, ahol vannak be nem töltött munkahelyek, így például a győri Audinál, amely Pécsett is tartott már toborzást, vagy a Huawei biatorbágyi köz­pontjában, ahol a várakozás szerint 1500-1700 friss mun­kaerőre lesz szükség. Kérdés, mindez mekkora fizetésért. A nyugat-dunántúli autógyárak, például az Opel szentgotthárdi üzeme is népszerű célpont lehet Bevételek és kiadások - mennyi a bér, és mennyit kell költeni máshol? Sokan egyedül vágnak útnak, és hazaküldik, amit félre tudnak tenni hogy megéri-e ingázni, függ a keresettől, az albérleti díjak­tól, az utazástól. Általános­ságban nettó 200 ezer forint kellhet. Egy 32 éves pécsi nő kérdésünkre elmondta, ő 3 éve van Pesten, egy 28 négyzetmé­teres, felújított garzont bérel egyedül, amely berendezve 55 ezer forint, plusz rezsi. Utóbbi nagyjából 25-26 ezer forint. Utazásra tízezer forintot költ havonta bérlet formájában. Tehát nagyjából 90 ezer forint az alapkiadása, míg a kerese­te nettó 200-250 ezer forint között mozog. Emellett renge­teg üzlet, lehetőség van, ahol tud spórolni, így akár félreten­ni is tud. egy 35 éves komlói családapa Győrben kapott állást. Mint mondja, sokáig számolgattak otthon, megéri-e több száz ki­lométerre utazni, ott külön háztartást fenntartani, illetve hazajárni, de végül nem volt más választásuk. Egy szobát bérel rezsivel együtt 35 ezer forintért (egy kétszobás lakás 50-70 ezer plusz rezsi lenne), a keresete nettó 200 ezer fo­rint, így mindenképp megéri neki ott dolgozni. Amennyit csak tud, hazaküld a felségé­nek és két gyermekének. Igaz, a távolság miatt külön töltött időt semmi sem pótolhatja - teszi hozzá az apa. HÍREK PÉCS A BÓBITA PÁRTOLÓ TÁRSA­SÁG adományaként 52 darab bábszínházi bérletet kapott ajándékba a Keleti Városrészi Óvoda Óvoda utcai tagintéz­ménye. A bábszínház ugyan­is magánszemélyeket hívott segítségül nehéz anyagi körülmények között élő óvo­dás- és iskoláskorú gyerme­kek bábszínházi élményhez juttatásához. (wk) PéCS már kapható a mától érvényes, új pécsi buszmenet­rend a Tüke Busz Zrt. bérlet­­pénztáraiban, 350 forintos áron. Azok azonban, akik a múlt ősszel vettek szeptem­bertől érvényes menetrendet, most azt ingyenesen becse­rélhetik az újra. Az utasok nagy érdeklődése miatt az új tájékoztatókat folyamatosan szállítják a pénztárakba. (bsa) Baranya tizenegyedik al­kalommal szervezte meg a Magyar Madártani Egyesület baranyai csoportja a sasok januári állományfelmérését. A számlálás során a gyako­ribb ragadozók adatait is fel­jegyezték: 57 rétisast, 2 héját, 15 karvalyt, 256 egerészöly­vet, 3 kékes rétihéját, 1 ván­dorsólymot, 1 kis sólymot és 3 vörös vércsét láttak. (c) Milliárdokból fejlesztik a pécsi egészségügyet Pécs­­ Az elmúlt öt évben ösz­­szesen több mint 19 milliárd forint értékben fejlesztettük az egészségügyi ellátórend­szert Pécsett, amelyet részben európai uniós és állami támo­gatásból, illetve a város saját forrásaiból fedeztünk - hang­súlyozta tegnap, a Lánc utcai rendelőintézetben megtartott sajtótájékoztatón Csizi Péter alpolgármester. A program részeként megújultak, és a legmodernebb eszközökkel szerelték fel a pécsi rendelő­­intézeteket, új mentőautók ér­keztek, épül a regionális vér­ellátó központ, az onkológiai centrum, és teljesen megújul a 400 ágyas klinika is. Az al­polgármester kiemelte: orvos­szakmai vélemények szerint a felújítások révén a betegellá­tás színvonala meghaladja az európai átlagot. ■ H. Zs. Szigeti Mária: „Nem szabad ebben a helyzetben hallgatni” takarékszövetkezetek A bólyi takarék ügyvezetője képviseli a „kisbankokat” egy, az állam ellen folyó perben bóly-budapest Szigeti Mária, a Bóly és Vidéke Takarékszö­vetkezet ügyvezető igazgatója az Országos Takarékszövet­kezeti Szövetség (OTSZ) mel­lett a másik felperes a Fővárosi Törvényszék előtt folyó perben, amelynek elsődleges tárgya a takarékszövetkezetek integráci­ójával kapcsolatos törvény miatt, jogalkotással okozott kár meg­térítése. - Miért vállalta el a perben való részvételt? - Fel sem merült bennem, hogy ne vállaljam el. Azt gondo­lom, nem szabad ebben a hely­zetben hallgatni. A perindítást az OTSZ készítette elő, de szük­séges volt egy takarékszövetke­zeti tag mint természetes sze­mély részvétele is. - Mi a baj a takarékszövetkezetek által elfogadott alapszabállyal? - Az alapszabály elfogadá­sa egy másik pernek a tárgya, amely a Pécsi Törvényszék előtt kezdődött múlt év végén. Az amiatt indult, mert a takarék­­szövetkezet kényszer hatása alatt fogadta el a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szer­vezete (SZHISZ) által megfogal­mazott új alapszabályt. A kény­szert a takarékokra vonatkozó új törvény jelentette, amely nem hagyott más választást ne­künk, mivel az új alapszabály elfogadása alapfeltétele volt a működési engedélyünk fenn­tartásának. - De akkor az új alapszabály sem jó? - Gondunk a törvénnyel és az annak alapján megszövege­zett alapszabállyal együttesen van, mivel a takarékokkal, mű­ködésükkel kapcsolatos fontos irányítási, ellenőrzési jogok nagy és jelentős részét elveszi a takarékszövetkezetektől, és a Takarékbank, illetve az SZHISZ kezébe helyezi. Mindezek mel­lett a felelősség a takarékok ve­zetőinél marad. A törvény sze­rintünk több alapjogot is sért, például a vállalkozás szabadsá­gát, a magántulajdon védelmét, a jogorvoslathoz való jogot, a jó hírnévhez való jogot.­­ Többek szerint a takarékoknál felgyülemlett megtakarítások mi­att volt fontos a takarékok feletti irányítási jog megszerzése. Kinek állhatott ez érdekében?­­ A takarékszövetkezeteknek nem. A takarékok valóban jelen­tős vagyonnal rendelkeznek. A törvény célját abban látom, hogy a takarékok feletti irányítási jo­got a jelenleg többségi állami tu­lajdonú Takarékbank gyakorolja. Ilyen irányítás mellett, a szolgál­tatásaikat kötelezően igénybe véve, a jövedelmek nála realizá­lódhatnak. E folyamatok most körvonalazódnak. ■ Babos A. Szigeti Mária: fel sem merült, hogy ne vegyen részt a perben

Next