Új Dunántúli Napló, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-01 / 27. szám
ÜMÜ 2 Az álláskeresés csapdájában soha nem látott mértékben pörög a neten az álláskeresés, az elmúlt esztendőben két és fél millió jelentkezés történt hazánkban hatvanezer online álláshirdetésre. Mondhatnám, hogy az ország negyede próbál a világhálón át elhelyezkedni, de persze van, aki egyszerre száz állást is megpályázik, így egy kicsit árnyaltabb a kép. Az viszont tanulónak, szülőnek és tanárnak is elgondolkodtató, hogy milyen munkakörökre a legnagyobb a túljelentkezés! Nos, 2013- ban hazánkban a legkeresettebb szakmák a következők: területi képviselő, asszisztens és adminisztrátor. Hát ember legyen a talpán, aki kiokoskodja, hogy egy ilyen csúcskarrierhez milyen tárgyakból legyen erős a gyermeke, így aztán igen jót mosolyogtam, amikor nagynéném a családi összejövetelen „fiatalosan” így elegyedett beszélgetésbe az unokaöccseivel. - Aztán mire készültök az érettségi után? - Gondolta, kikerekedik majd egy jópofa beszélgetés az orvosi meg az építészi hivatásról, amibe minden korosztály bekapcsolódik, de csak húzta össze magát tarka kosztümjében, amikor válaszként ilyen foglalkozásokkal bombázták: fejlesztő, minőségbiztosítási mérnök meg ügyfélszolgálati munkatárs, hogy mire készül ma egy gimnazista? Talán azok a tinik fogalmazták meg a legkarakánabbul, aki így diskuráltak a buszon: - Itthon úgy kereshetsz a leggyorsabban sokat, de annyit, hogy el sem tudod költeni, ha multicégeknél napi 12 órában több nyelven telefonálgatsz. Tök mindegy, hogy bölcsész, jogász, netán közgazdász vagy, a lényeg, hogy legyen diplomád, és tudj perfekt egy-két nyelvet. - Mire a másik: - Akkor meg minek itthon maradni? BARANYA ■■■■■■■■■NMSNHHHHHMHBHNMMKHHBHHMBHHBMHMMHMHnHHUi2014. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Ingázzunk vagy maradjunk? költözés Nettó 200 ezer forint fizetés alatt nem igazán éri meg Baranya Noha a megyében is javultak a munkanélküliségi adatok (bár részben a közmunka miatt), a jobb fizetés reményében mégis sokan fontolgatják, hogy másik településen vállalnak munkát. Katus Eszter Ugyan Magyarországon nincs arról statisztika, hogy a munkavállalók hány százaléka nem a lakóhelyén vagy annak közvetlen környezetében dolgozik, ám az Eurostat adatai szerint nagyjából 4 százalékról lehet szó. Vagyis a magyarok nem szeretnek az otthonuktól távol munkát vállalni, esetleg el is költözni emiatt. A munkahelyek hiánya azonban egyre több családot kényszerített vándorlásra, így az elmúlt években megnőtt azoknak a száma is, akik tartós külföldi tartózkodás céljával hagyták el a megyét. Ők úgy vélik, ha már költözni kell, az itteni fizetések többszöröséért tegyék. Hiszen plusz tíz-húszezer forint sok családon már nem segít, főleg ott, ahol milliós hitelek vannak. Hogy azért lehetőség szerint ne menjen mindenki külföldre, inkább az országon belül próbálkozzék, a kormány bevezette a lakhatási támogatást, amelyet azok kérhetnek, akik legalább száz kilométerre laknak a munkahelyüktől, vagy naponta legalább hat órát kénytelenek utazni oda-vissza. Emellett a bruttó keresetük nem haladja meg a minimálbér háromszorosát. A támogatás másfél évig igényelhető: az első félévben havonta 100 ezer, a másodikban 60 ezer, a harmadik félévben pedig 40 ezer forint járhat. Az adatok tanúsága szerint azonban ez a kezdeményezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: bár sokan érdeklődtek, végül csak néhány százan igényelhetnék a támogatást. Pedig azért az országban még akad település, ahol vannak be nem töltött munkahelyek, így például a győri Audinál, amely Pécsett is tartott már toborzást, vagy a Huawei biatorbágyi központjában, ahol a várakozás szerint 1500-1700 friss munkaerőre lesz szükség. Kérdés, mindez mekkora fizetésért. A nyugat-dunántúli autógyárak, például az Opel szentgotthárdi üzeme is népszerű célpont lehet Bevételek és kiadások - mennyi a bér, és mennyit kell költeni máshol? Sokan egyedül vágnak útnak, és hazaküldik, amit félre tudnak tenni hogy megéri-e ingázni, függ a keresettől, az albérleti díjaktól, az utazástól. Általánosságban nettó 200 ezer forint kellhet. Egy 32 éves pécsi nő kérdésünkre elmondta, ő 3 éve van Pesten, egy 28 négyzetméteres, felújított garzont bérel egyedül, amely berendezve 55 ezer forint, plusz rezsi. Utóbbi nagyjából 25-26 ezer forint. Utazásra tízezer forintot költ havonta bérlet formájában. Tehát nagyjából 90 ezer forint az alapkiadása, míg a keresete nettó 200-250 ezer forint között mozog. Emellett rengeteg üzlet, lehetőség van, ahol tud spórolni, így akár félretenni is tud. egy 35 éves komlói családapa Győrben kapott állást. Mint mondja, sokáig számolgattak otthon, megéri-e több száz kilométerre utazni, ott külön háztartást fenntartani, illetve hazajárni, de végül nem volt más választásuk. Egy szobát bérel rezsivel együtt 35 ezer forintért (egy kétszobás lakás 50-70 ezer plusz rezsi lenne), a keresete nettó 200 ezer forint, így mindenképp megéri neki ott dolgozni. Amennyit csak tud, hazaküld a felségének és két gyermekének. Igaz, a távolság miatt külön töltött időt semmi sem pótolhatja - teszi hozzá az apa. HÍREK PÉCS A BÓBITA PÁRTOLÓ TÁRSASÁG adományaként 52 darab bábszínházi bérletet kapott ajándékba a Keleti Városrészi Óvoda Óvoda utcai tagintézménye. A bábszínház ugyanis magánszemélyeket hívott segítségül nehéz anyagi körülmények között élő óvodás- és iskoláskorú gyermekek bábszínházi élményhez juttatásához. (wk) PéCS már kapható a mától érvényes, új pécsi buszmenetrend a Tüke Busz Zrt. bérletpénztáraiban, 350 forintos áron. Azok azonban, akik a múlt ősszel vettek szeptembertől érvényes menetrendet, most azt ingyenesen becserélhetik az újra. Az utasok nagy érdeklődése miatt az új tájékoztatókat folyamatosan szállítják a pénztárakba. (bsa) Baranya tizenegyedik alkalommal szervezte meg a Magyar Madártani Egyesület baranyai csoportja a sasok januári állományfelmérését. A számlálás során a gyakoribb ragadozók adatait is feljegyezték: 57 rétisast, 2 héját, 15 karvalyt, 256 egerészölyvet, 3 kékes rétihéját, 1 vándorsólymot, 1 kis sólymot és 3 vörös vércsét láttak. (c) Milliárdokból fejlesztik a pécsi egészségügyet Pécs Az elmúlt öt évben öszszesen több mint 19 milliárd forint értékben fejlesztettük az egészségügyi ellátórendszert Pécsett, amelyet részben európai uniós és állami támogatásból, illetve a város saját forrásaiból fedeztünk - hangsúlyozta tegnap, a Lánc utcai rendelőintézetben megtartott sajtótájékoztatón Csizi Péter alpolgármester. A program részeként megújultak, és a legmodernebb eszközökkel szerelték fel a pécsi rendelőintézeteket, új mentőautók érkeztek, épül a regionális vérellátó központ, az onkológiai centrum, és teljesen megújul a 400 ágyas klinika is. Az alpolgármester kiemelte: orvosszakmai vélemények szerint a felújítások révén a betegellátás színvonala meghaladja az európai átlagot. ■ H. Zs. Szigeti Mária: „Nem szabad ebben a helyzetben hallgatni” takarékszövetkezetek A bólyi takarék ügyvezetője képviseli a „kisbankokat” egy, az állam ellen folyó perben bóly-budapest Szigeti Mária, a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) mellett a másik felperes a Fővárosi Törvényszék előtt folyó perben, amelynek elsődleges tárgya a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatos törvény miatt, jogalkotással okozott kár megtérítése. - Miért vállalta el a perben való részvételt? - Fel sem merült bennem, hogy ne vállaljam el. Azt gondolom, nem szabad ebben a helyzetben hallgatni. A perindítást az OTSZ készítette elő, de szükséges volt egy takarékszövetkezeti tag mint természetes személy részvétele is. - Mi a baj a takarékszövetkezetek által elfogadott alapszabállyal? - Az alapszabály elfogadása egy másik pernek a tárgya, amely a Pécsi Törvényszék előtt kezdődött múlt év végén. Az amiatt indult, mert a takarékszövetkezet kényszer hatása alatt fogadta el a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) által megfogalmazott új alapszabályt. A kényszert a takarékokra vonatkozó új törvény jelentette, amely nem hagyott más választást nekünk, mivel az új alapszabály elfogadása alapfeltétele volt a működési engedélyünk fenntartásának. - De akkor az új alapszabály sem jó? - Gondunk a törvénnyel és az annak alapján megszövegezett alapszabállyal együttesen van, mivel a takarékokkal, működésükkel kapcsolatos fontos irányítási, ellenőrzési jogok nagy és jelentős részét elveszi a takarékszövetkezetektől, és a Takarékbank, illetve az SZHISZ kezébe helyezi. Mindezek mellett a felelősség a takarékok vezetőinél marad. A törvény szerintünk több alapjogot is sért, például a vállalkozás szabadságát, a magántulajdon védelmét, a jogorvoslathoz való jogot, a jó hírnévhez való jogot. Többek szerint a takarékoknál felgyülemlett megtakarítások miatt volt fontos a takarékok feletti irányítási jog megszerzése. Kinek állhatott ez érdekében? A takarékszövetkezeteknek nem. A takarékok valóban jelentős vagyonnal rendelkeznek. A törvény célját abban látom, hogy a takarékok feletti irányítási jogot a jelenleg többségi állami tulajdonú Takarékbank gyakorolja. Ilyen irányítás mellett, a szolgáltatásaikat kötelezően igénybe véve, a jövedelmek nála realizálódhatnak. E folyamatok most körvonalazódnak. ■ Babos A. Szigeti Mária: fel sem merült, hogy ne vegyen részt a perben