Új Dunántúli Napló, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

2 JEGYZET Újévi kívánság valójában csak egy nap telt el, mégis egy új évbe lép­tünk. HOGY MILYENBE? Olyanba, ahol fizetjük az új Elektro­nikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszerrel járó adminisztrációs terhet, az új autópályadíjakat ott is, ahol eddig nem kellett, olyanba, ahol március 15- től nem lesznek nyitva a boltok vasárnaponként, sem éjszaka, ahol sávossá válik a felügyeleti díj, és ahol meg­hosszabbítják a plázastopot. Ahol a teljes árbevétel két százaléka után kell megfi­zetni a társasági adót, ahol megszűnik a pedagó­gusbérek minimálbérhez va­ló kötése, ahol 1,8 százalék­kal növekednek a nyugdíjak,­­ és 3500 forinttal a minimál­bér. Ahol szinte az összes magánnyugdíjpénztár meg­szűnhet. Ahol a béren kívüli juttatások kedvezményesen adható teljes összege évi 500 ezer forintról 450 ezer fo­rintra csökken, ahol teljesen megszűnik a korkedvezmé­nyes nyugdíjazás lehetősége, ahol egyszeri rendkívüli egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük a dohányipari vállalatoknak, az árbevétel arányában, és ahol központi dohányellátók nyílnak, olyanba, ahol még számos más változás várható (példá­ul a szappanadó, a művirág­adó vagy az alkoholadó), amely egyesek szerint pozi­tív irányba tereli a dolgokat, mások szerint további terhe­ket jelent, lehet, hogy 2015 a tünte­tések éve lesz. Vagy épp ellenkezőleg: a csendes bele­törődésé. A haza- vagy az újabb külföldre költözéseké. A magányé vagy a szerele­mé, a munkáé vagy a pihe­nésé, az adakozásé vagy az elfogadásé, én csak egyet kívánok: hogy legyen mindenkinek olyan, amilyennek szeretné. És boldog. Minden körülmény ellenére is. BARANYA Baranya A jó helyi termék védjegy, a turizmust is be­folyásolhatja, a falusi ven­déglátás attrakciója lehet dr. Szabó Géza terro­r szak­értő, a Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter vezetője szerint. Babos Attila - A helyi termékek minősítését kezdte meg a Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter. Mi a cél? - A Vidéki örökség útjai című programunk kapott támogatást, ennek része a helyi termékek minősítése. Szeretnénk egy mi­nősítési rendszert bevezetni, hosszabb távon elérni, hogy a dél-dunántúli helyi termék is­mert legyen. - Milyen szerepe lehet ennek? - Marketingeszköz, mert ami minősített, védjegye van, az jel­zi, hogy a terméket szakértők vizsgálták, jónak találták, csa­lódni nem fog benne. A másik, hogy a termelő tudja, épp hol tart, merre kell elindulnia. - Külföldön a turizmusban hang­súlyosan jelenik meg a helyi ter­mék. Ezt elérhetjük? - A jó helyi termék mozgató­­erő, feltűnhet a falusi vendég­látásban, amikor házigazdák felkínálják reggelihez, vacsorá­hoz. A másik, amikor már olyan híres, amelyért odautaznak, a legmagasabb szint, amikor a ter­mék attrakció. - Van ilyenre példa? - A borturizmusban a villá­nyi bor, a falusi vendéglátás­ban például a stifolder Mecsek­­nádasdon. A presztízs és ismert­ség miatt ráadásul a piac elfo­gadja a magasabb árat is. - Milyen alapanyagok, termékek lehetnek kiemelkedőek Baranyá­ban? - A Zselicben, Harkány, az Ormánság, a Dráva-sík környé­kén megjelent a fűszernövények termesztése, a gazdák már nem csak egy-egy fűszert, keveré­keket is kínálnak. A medve­hagymának már kultusza van, megjelent emiatt számtalan re­mek felhasználási mód, pestót készítenek belőle, pogácsába teszik, extrém esetben szörp. dr. szabó Géza szerint a minő­ségi helyi termékeknek létjogo­sultságuk van, az emberek jó része -joggal - már gyanúperrel vizsgálgatja, amit a boltban le­het kapni, megvan a vágya arra, hogy megbízható terméket ve­gyen. A termelőtől való közvetlen vásárlásnál az ár már nem a leg­fontosabb tényező lesz - hisz a kézművestermékek ebben tud­nak versenyre kelni a nagyáru­házak tömegcikkeivel -, sokkal fontosabb lesz a termelő szemé­lyisége, becsületessége, az áru íze, amit azonnal meg tudunk kóstolni. A falusi vendéglátás­ban a fő attrakció egy helyi ter­mék, ami, ezt külföldön látjuk, lehet olívaolaj, sajt, bor stb. A vá­rosi vendég vidékre valamilyen termékért megy, s mellé kap még valamilyen szolgáltatást. Nálunk a közelmúltig szinte csak szállás­helyek voltak, esetleg még vala­miféle rendezvény, de helyi ter­mékek nem jelentek meg. A klaszter ezért az elmúlt évek­ben arra ösztönözte a falusi szál­lásadókat, hogy állítsanak elő saját helyi termékeket vendégeik kiszolgálására. Vagy - mert már erre is van lehetőség - ha nincs saját termékük, helyi őstermelő­től vegyenek, s azt kínálják fel vendégeiknek, pálinka alapjául szolgál. S van remény arra, hogy más fűszer­­növényekből is lesznek hasonló helyi produktumok. De ilyen a füge, amit szintén egyre sokré­tűbben használunk. Hazánknak rendkívüli klimatikus adottsá­gai vannak, a falusi vendéglá­tás német nagyasszonya, Maria Meier-Gresshoff mondta, hogy Magyarország a színek, ízek, il­latok országa. - Baranyában van szarvasgomba is. Abból lehet helyi termék? - Idővel remélhetően igen, de fontos, hogy legyen fogyasztói kultúrája, akkor lehet rá fize­tőképes kereslet is. Nálunk a szarvasgomba egyelőre inkább arról szól, milyen drága, nem arról, mire lehet felhasználni, mi mellé felkínálni, pedig mini­mum az ünnepi gasztronómiá­ban itthon is lenne szerepe. - Hol tart a minősítési rendszer kialakítása? - Az első nagy kör próba volt, de a bírálók úgy jártak el, mint egy hivatalos minősítés során. A klaszter képviselői mellett gasztronómus, újságíró, az adott termék szakértője, termelője mi­nősített lekvárt, szörpöt, mézet, húsvéti sonkát, pálinkát, szifol­­dert, sajtot. - Milyen szempontok alapján? - Az íz súlyozottan megjele­nik, de az állag, szín, illat is pon­tozva van. A kiindulási pontot a Magyar Élelmiszerkönyv jelenti, de vannak termékek, amelyek­kel rövidebben foglalkozik, ilyen esetben a szempontrendszeren is dolgozni kell. - Összegzés? - Van hová fejlődni, mert több évtizedes lemaradásunk van a helyi termékek előállításában. A szörpöknél, lekvároknál jel­lemző hiba volt a túl sok cukor. Szinte hiányzik a jó érlelt sajt, de divatos a sajtot különböző fűszerekkel ízesíteni. A bírálók szerint az ízesítés, ha nem is felesleges, de elsősorban a sajt­nak magában kellene ízesnek lennie. S újra felmerül, van-e sajtkultúra. Kezelhetjük úgy is, hogy beletesszük egy szalámis zsemlébe, de a cél az lenne, hogy a sajtra mint önálló, desszert előtti fogásra gondoljunk, s ma­gában is fogyasszuk. Termelni az ízek földjén falusi turizmus A klaszter helyi minősítési rendszerrel segítene A termelő személyisége fontosabb lehet az árnál is Dr. Szabó Géza szerint a jó helyi termékeknek helyük van 2015. JANUÁR 2., PÉNTEK -AJÁNLÓ Egy kis autó nagy élete a pihenés jeles napjaiban az agyunkat is pihentethetjük - például habkönnyű filmek­kel. A Verdák, bár amerikai rajzfilm, nem szimpatikus arcú, barna hajú, sötét sze­mű, hófehér fogakat villogta­tó lovag a főszereplő, hanem inkább egy fiatal verseny­autó. Ő határozza el egy nap, hogy elég volt a vidék unal­mas szürkeségéből, jöjjön a város, a versenyek és persze a babérkoszorú. Útközben azonban leakad egy kisvá­rosnál - ahol bizony kiderül: van élet a dobogón túl is. Pláne hogy ha az út porában csupa szimpatikus arcú és hangú autócsoda bambul, olyan mosollyal, hogy olvad a motor. Szép film a Verdák, a gyerekeknek is, a felnőt­teknek is, mivel sok benne az összekacsintás, természe­tesen jók a szinkronhangok, szóval mit is mondhatnánk: küldjük mindenkinek, aki szereti. ■ F. Z. (VERDÁK, MI, 17.30) Hosszúhetény a mai nappal megkezdődött a településen a IX. Bocz Ferenc Emléktorna. A kétnapos teremlabdarúgó­tornát az iskola tornatermé­ben tarják. Az első hat he­lyezett, valamint a gólkirály díjat kap. (kei) Szászvár egy pályázatnak köszönhetően térfigyelő rendszert építettek ki a köz­ségben. Az öt kamerát a következő helyszíneken he­lyezték ki: egészségház, is­kola, közösségi ház, Főtér és faluház. (kei) Homorúd mezőgazdasági tárolóban keletkezett tűz­höz riasztották a tűzoltókat Homorúdra, a Rákóczi utcába január elsején. Kiderült, hogy egy lakóépülettel egybe­épített, 200 négyzetméteres mezőgazdasági tároló lángol, amiben szalmabálákat és ta­karmányt halmoztak fel. A közeli disznóólból 40 sertést menekítettek ki a tűzoltók, és a tűz továbbterjedését is sike­rült megakadályozniuk. (kei) Pénzt hozott az óév utolsó napja önkormányzatok Harkányban két medencét fel tudnak újítani a támogatásból BARANYA HARKÁNYT rendkívü­li, 215 millió forint célzott tá­mogatással segíti a kormány, hogy a szinte­­százszázalékos önkormányzati tulajdonban lé­­­­vő gyógyfürdőt fejleszthesse­­ - jelentette be december 31-én , délelőtt, sajtótájékoztatón a bara­­­­nyai fürdővárosban Tiffán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Tiffán szerint a tá­­­­mogatás nélkül a fürdő egyes szolgáltatásai már veszélybe­­ kerülhettek volna, tehát ez az­­ összeg most tűzoltásra kellett, s ahhoz azonban, hogy valóban fejleszteni tudják a nagy hírű fürdőt, ennél jóval komolyabb támogatásra lesz szükség, en­nek előteremtéséért dolgozni fognak. Hegyi Ákos, a fürdő ve­zérigazgatója elmondta, hogy az önkormányzat 20 millió forintos kiegészítésével együtt a pénz­ből két régi kültéri medencét tudnak felújítani jövő júliusra. Baksai Tamás, Harkány polgár­­mestere azt idézte fel, hogy őszi megválasztása után, a gyógyfür­dő előző vezetői a város támoga­tását kérték, ezért kérte Tiffán Zsolt közbenjárását. Jövő évben legalább tíz százalékkal növel­nék a fürdő vendégszámát, ame­lyet idén 460 ezren kerestek fel. Szigetvár önkormányzata rendkívüli segítségként 111 millió forintos vissza nem térí­tendő kormányzati juttatásban részesült az óesztendő utolsó napjaiban. A forrásra azért volt nagyon nagy szükség, mert az önhibáján kívül adósságba ke­rült önkormányzatok támogatá­sából alig több mint 40 millió fo­rint jutott Szigetvárra. A két tétel eleendő ahhoz, hogy a város kifi­zesse közüzemi és 60 napon túli szerződéses tartozásait, márciu­sig stabilizálja a gazdálkodását. Dr. Vass Péter polgármester a segítség kapcsán kiemelte: a jut­tatás rámutatott, hogy a forrás­szűkében lévő önkormányzati gazdálkodás közepette milyen fontos, hogy a város rendezett és elfogadott kapcsolatot tartson a mindenkori kormánnyal. Miklós több mint 245 millió forintot nyert a közvilágítás kor­szerűsítésére uniós pályázaton, tájékoztatta lapunkat az óév utolsó napján Marenics János. A város polgármestere elmond­ta, a támogatás nem igényel önkormányzati önerőt. Az elő­zetes műszaki és pénzügyi fel­mérésüknek megfelelő összeget nyertek el, tehát a pénz elég ah­hoz, hogy minden köztéri lám­pában korszerű, energiatakaré­kos LED-es izzóra cserélhessék a mostanit, amivel a jövőben jelentős összeget tudnak majd megtakarítani. Hangsúlyozta, örül annak, hogy független pol­gármester által vezetett város is nyert, így bizonyították, a kor­mány a jó pályázatokat támo­gatja. ■ B. A. - K. E. Jeges fürdő: Aki jeges vízben fürdik az új év első napján, az nem lesz beteg egész évben - vallják azok, akik január elsején részt vettek az or­­fűi jeges csobbanáson. Évekkel ezelőtt hárman merészkedtek be a je­ges tóba, tegnap pedig már huszonheten csobbantak. Képek: BAMA.hu

Next