Dunaújvárosi Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 18-26. szám)
1973-03-02 / 18. szám
VILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' A béremelés forrásai Március 1-től az utóbbi évek legnagyobb arányú béremelését hajtják végre az állami iparban és az építőiparban. Az intézkedés részletei ismertek, ám beszélgetve az üzemek, vállalatok munkásaival, hamar kiderül, hogy a végrehajtással kapcsolatban sok a bizonytalankodás, a kérdőjel. A napokban az egyik szocialista brigád tagjai között szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy vajon mi a fedezete a központi béremelésnek, s a „központi” jelző azt jelenti-e, hogy a vállalatok pénztárcáját egy fillérrel sem terheli a március elsejétől esedékes béremelés? „Mert ha így lenne — jegyezte meg a brigád vezetője — akkor félő, hogy a vállalat a könnyen jött pénzzel könnyen is bánik, s megintcsak hiányozni fog a bérfejlesztéseknél és általában a vállalati bérpolitikánál oly régóta nélkülözett ésszerűség, annak messzemenő átgondolása, hogy a béremelés gyakorlati végrehajtása mennyiben szolgálhatja a vállalat termelési, gazdasági céljait.” Az efféle töprengés arra is bizonyíték, hogy a munkások között akadnak olyanok, nem is kevesen, akik összefüggésekben gondolkoznak és nemcsak saját fizetési borítékjuk vastagodása foglalkoztatja őket. Tény, hogy a központi döntés alapján béremelésre kifizetett összeget a vállalatok nem nemzeti ajándékként kapják. A béremelést 60 százalékban az állami költségvetés, 40 százalékban pedig a vállalatok fedezik. Ezt a 40 százalékot a vállalatoknak a termelékenység és a jövedelmezőség emelésével kell előteremteni, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a mostani béremelés lényegében előleg az idei és a jövő évi gazdasági eredményekből. Az a vállalat, amely képtelen eredményesen, jövedelmezően dolgozni, s ezért képtelen „behozni” az előlegként adott 40 százalékot, bizony bajba kerül. Mert ez esetben a vállalati forrásokból bérfejlesztés történő további nagyságát fenyegeti veszély, s ez könnyen további munkaerő- és egyéb gondokat okozhat. A nyos következtetés — birosokig — érvényes az államháztartásra is, mely a bérfejlesztés nagyobb, 60 százalékos hányadát biztosítja. Az államháztartás azonban csak úgy vállalhatja, az ezzel járó milliárdos terheket, ha az eddiginél is takarékosabb gazdálkodás jellemzi nemcsak a vállalatokat, hanem a költségvetési intézményeket is. Látható tehát, hogy a végrehajtandó bérintézkedések a közeljövőben nem kis kötelezettséget jelentenek a vállalatok, s általában minden gazdálkodó egység számára. Sokszor hangoztatott igazság — de nem árt újra és újra ismételni —, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyit megtermelünk. Mindenki előtt nyilvánvaló az is, hogy az állami költségvetés rendelkezésére álló források — amelyekből most a béremelés nagy részét fedezik — a vállalatok, a gazdálkodó egységek által megtermelt javakból származik. Az általános béremelést nem kötötték össze külön befizetési kötelezettségekkel, a vállalatoknál ez az intézkedés nem jelent további progresszív adóterheket. De jelentenie kell azt, hogy az eddigieknél még szervezettebben, még racionálisabban, következésképpen még termelékenyebben dolgozzanak. S ez a követelmény már szoros kapcsolatban áll a béremelés gyakorlati végrehajtásával. A kapott pénzt úgy kell felhasználni, hogy a az valóban a gazdaságosabb, nyereségesebb munkára ösztönözzön. A párt és a kormány által elhatározott bérintézkedés jó alkalom arra is, hogy a vállalatok eddigi — jórészt mechanikus — bérpolitikájukat és ne csak azt, hogy a béremelés gyakorlati végrehajtásával hogyan és milyen mértékben tudják ösztönözni a termelés növekedését és gazdaságosságát. Vagyis hosszabb távra kell gondolkodniuk, és ez nemcsak azért létérdeke a vállalatoknak, mert a központilag elhatározott béremelésnek azt a bizonyos 40 százalékát saját forrásaikból kell biztosítani, hanem azért is, mert az államháztartás teherbíró képessége jelentős mértékben attól is függ, hogy mindazok, akik most jelentős béremelést kapnak, hogyan dolgoznak. Vértes Csaba ( Úttörővezetők konferenciája Értékelték a dunaújvárosi úttörőmozgalom kétesztendei tevékenységét Milyen az úttörők és kisdobosok iskolai élete, hogyan lehetne eredményesebbé, tartalmasabbá tenni a gyermekek körében végzett nevelőmunkát — erre keresett választ a március elsején, csütörtökön összehívott úttörővezetők konferenciája. A tanácskozáson, amelyen a résztvevők áttekintették a dunaújvárosi úttörőmozgalom legutóbbi két esztendőben végzett munkáját, megjelent Kóréh Sándor, az MSZMP Dunaújvárosi Bizottságának titkára, Tekauer Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének tagja, Erdélyi Gyuláné, a KISZ Fejér megyei Bizottságának titkára, a Megyei Úttörő Elnökség elnöke, Topánka György, a KISZ városi bizottságának titkára, Engler Ibolya, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Soós Imre, a városi tanács elnökhelyettese, Nagy Jenőné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a oktatás, tömegszervezetek és intézmények több vezetője, valamint a város 14 úttörőcsapatának több mint hetven képviselője. A konferencia résztvevőit Szajter Zita pajta? köszöntötte, majd Párvá; József, a Városi Úttörő Elnökség tagja, a konferencia elnöke megnyitotta a tanácskozást. Ezt követően Győr Zsuzsa, a városi Úttörő Elnökség titkára beszámolt a városi úttörőmozgalom két esztendei tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy első ízben elemzik a Dunaújvárosban folyó úttörőmunkát úgy, hogy a vitában maguk az érdekelt úttörők is részt vehetnek, választott küldötteik útján. A beszámolót követő vitában több mint húsz felszólalás hangzott el, majd a jelenlevők megválasztották a város úttól övezeteinek tanácsát és a városi Úttörő Elnökséget, és a küldötteket. XXIII. évf., 18. szám 1973. márc. 2., péntek 1723 tonna acéltöbbtonna Újabb tervtúlteljesítés ^ az acélműben A Dunai Vasmű acélművében február hónapban a tervezett 76 ezer tonna helyett 77 ezer 723,7 tonna acélt, gyártottak és havi tervüket így 102,26%-ra teljesítették. Az év első hónapjában a tervezett 160 ezer tonnát 1751 tonnával teljesítettek túl. Ez az eredmény 101,09 %-nak felel meg. Az acélmű márciusi terve 8Ä ezer tonna. Jelentős mértékben nőtt például az egy kemencében egy nap alatt előállított acél mennyisége. Ez a szám az elmúlt évben 745,57 tonna/ kemencenap volt. Februárban 782,3, az év első két hónapját figyelembe véve pedig 764.3-ra nőtt az egy kemencében egy nap alatt gyártott acél mennyisége. Előtérben a helyi eredmények és feladatok • Beszélgetés Engler Ibolyáival, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárával Az 1971-ben megválasztott tanácstagok megbízatása áprilisban lejár. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1973. április 15-re kiírta a tanácstagok általános újraválasztását. Másfél hónap múlva tehát ismét urnák elé járulnak hazánk választópolgárai, hogy leadják szavazataikat körzetükben az általuk legalkalmasabbnak tartott tanácstagjelöltre. Ez igen sok munkát ad a Népfront tisztségviselőinek és aktíváinak a következő hetekben, hiszen a lakosság mozgósítása, a választások előkészítése és lebonyolítása elsősorban az ő feladatuk. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa február 25-i levelének megjelenése után ezekről a feladatokról beszélgettünk Engler Ibolyával, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárával. — A közvélemény egy szőkébb köre még nem érti, hogy miért volt szükség az országgyűlési és tanácstagi választások másmás időben történő lebonyolítására. Hallhatnánk-e erről? — Amikor az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása egybeesett, a nagyobb súlyú országos ügyek elvonták a közérdeklődést a helyi sikerekről és gondokról. Amikor ezek taglalására került sor, addigra a vitatkozó kedv legtöbbször már elfáradt, s így másodlagossá váltak a helyi problémák. Most viszont ezekre irányítjuk elsősorban a választók figyelmét. — A következő hetekben tehát szinte valamennyi választópolgár véleményt mond majd a tanácstagok munkájáról. Ön hogyan értékeli a dunaújvárosi tanácstagok testületi működését? — Az új tanácstörvény sok változást hozott a tanácsi munkában. Sokkal önállóbb például. Régebben a választott testületek ülésein sok „felfelé” irányított kívánság hangzott el. A mai tanácsülések viszont mindinkább a reális igények és lehetőségek egyeztetésének, rangsorolásának, a helyi tartalékok feltárásának mai. Mindez önmagában fórujelzi a tanácsok népképvisesleti jellegének gazdagodását és a lakosság igényeinek kielégítéséért érzett felelősséget. A városi tanács az elmúlt két évben tizenegy alkalommal tartott ízlést, amelyeken a nyolcvannyolc tanácstag nyolcvan—nyolcvanöt százaléka mindig részt vett. Hatvanheten tevékenykedtek a tanácsi bizottságokban, amelyek sikeresen segítették a városi tanács munkáját. A tanácstagok tizenhat alkalommal éltek interpellációs jogukkal, ami a tanácsülések vitakészségét és kritikus szellemét mutatja. A cselekvőkészség növekedését a lakóterületi munka eredményein is lemérhetjük. Milyen sikereket értek el a tanácstagok ezen a területen? — Egyetlen adattal érték.■•tenném: 1972-ben harminc százalékkal végeztek több társadalmi munkát a város lakói, mint amennyire a tanács számított és igen sokan — több mint ötezren —, érték el az aranyjelvényes szintet. Csak ami hirtelen az eszembe jut: társadalmi munkával megépítették a kertvárosi klubkönyvtárat, és jelenleg is több beruházáshoz kap társadalmi segítséget a városi tanács. A kertvárosi óvoda bővítéséhez, a szociális otthon átalakításához, a castrumi óvoda és bölcsőde alapozásához, hogy csak a város egyik-másik létesítményének példáinál maradjak. — Most, amikor a Hazafias Népfront Országos Tanácsa levélben fordult az ország népéhez, az önök feladatai is megsokasodtak. Hogyan készülnek a választásokra? — Többek között minden tanácstaggal elbeszélgettünk az elmúlt két esztendő tapasztalatairól. Örömmel állapítottuk meg, hogy bár az 1971-ben megválasztott tanácstagoknak mintegy ötven százaléka először vállalt ilyen megbízatást — közöttük sok nő és sok fiatal —, nagyon kevesen, mindössze négyen hanyagolták el munkájukat. Megkerestük a kétévvel ezelőtti segítőtársainkat is, az akkori jelölőgyűlések és szavazatszedő bizottságok elnökeik Örömünkre szolgált, hogy a legtöbbjük ismét felajánlotta a segítségét. A jelölőgyűlések március 12-én kezdődnek és a legfőbb célunk hogy ezekre mozgósítsuk a lakosságot. A másik cél, amit nagyon szeretnénk elérni, hogy a választók ne csak a szavazásnál, hanem a jelölőgyűléseken is éljenek jogaikkal. Szeretnénk minden választót érdekelté tenni a jelölőgyűlések döntéseinek meghozatalában. K. J. Rekord a diósgyőri blokksoron A diósgyőri Lenin Kohászati Művek blokksorán dolgozó hengerészek, forrasztárok, darusok, jelentős erőfeszítéseket tesznek a gyár termelésének fokozására. Három hónap alatt második rekordjukat állították fel. A vasárnapi műszakokon a tervezett helyett kétezerhétszáz tonna háromezer négyszázhetven tonna anyagot hengereltek. A blokksor dolgozói időarányosan esedékes éves tervüket már 4372 tonnával szárnyalták túl. (MTI) MA: akáR A VÁROSFEJLESZTÉSRŐL> SZÓVÁ TETTÉK AZ ÜZEMI DOLGOZÓK ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM PETŐFI CSALÁDI ALBUM SPORTOLJON-E A GYEREK? A D. ÉPÍTŐK A KtJPAVÉDŐ Az első két helyezett dunaújvárosi T* Véget ért a fiatal öntők területi versenye Február 27-én kedden délben hirdettek eredményt a ,,Ki minek mestere” szakmai verseny területi döntőjén, amelyet a KISZ Központi Bizottságának és a KISZ Fejér megyei bizottságának megbízásából a Dunai Vasmű kiszesei rendeztek meg. A rendezvényt Petőházi Szilveszter, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja, a Baranya megyei a KISZ Bizottság első titkára zsűri elnöke értékelte Hangsúlyozta, hogy az idén olyan szakmában hirdették meg a ,.Ki minek mestere?"’ szakmai vetélkedőt, amelyben gond. az utánpótlás országos Ezért a versenyzők előtt kettős lehetőség áll: nemcsak egy-egy munkahelyi, vállalati kollektívának szerezhetnek hírnevet a versenyen bizonyított szakmai tudásukkal, hanem magának az öntőszakmának az ismertségét, népszerűségét is fokozhatják. A versenyre 7 megye 19 versenyzőjének a benevezése érkezett, de február 26-án csak öt megye 11 versenyzője állt rajthoz az öntöde kisformázó üzemében. Az első helyen Müller József, a Dunai Vasmű 27 éves öntője lett, aki a verseny három fordulójában összesen 94 pontot ért el. A második helyen Kollár Sándor végzett. A verseny tizennégy résztvevője közül ők ketten vesznek majd részt az országos döntő küzdelmeiben, amelymár a televízió nyilvánossága előtt zajlik. A verseny többi helyezettje értékes jutalmakban részesült.