Dunaújvárosi Hírlap, 1976. augusztus (21. évfolyam, 61-69. szám)

1976-08-17 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK Z MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Felújításra vár a felújítás Hogyan halad a tanintézetek nyári tatarozása? Nem tudom, hogy eddig hány elsőosztályosnak súgta a fülébe mókás nagyapja: „No Pisti, ha nincs ínyedre az iskola, csak sarkára egy-egy tégy a négy kolbászt és meglásd reggelre elhúzzák a kutyák.’’ Azt viszont tudom, hogy két héttel a tanévkezdés előtt nem állnak valami ró­zsásan a dunaújvárosi isko­lák, illetve óvodák felújítási munkái. Hogy miért? Nos erre igye­keztem kellő magyarázatot találni, ott és azoktól a szak­emberektől, akik több év tapasztalattal a hátuk mögött jól ismerik ennek az évente visszatérő problémának az összetevőit. Mit mond a városi tanács művelődési osztálya? — A város tíz általános is­kolája közül a Ságvári Endre Általános Iskolában immár három éve kezdődött az a felújítási munka, aminek tíz millió forint a tervezett költ­sége. A munkák lassan, ne­hézkesen mennek, nincs reá­­lis alapja a szeptemberi tan­évkezdésnek. A kivitelezők: a Fejér megyei Tanács Épí­tőipari Vállalata és a helyi Ingatlankezelő és Városgaz­dálkodási Vállalat. A Vas­vári Pál Általános Iskola épületén csatornafelújítást végeznek az IKW dolgozói, várható, hogy a tanévkezdés­re elkészülnek. A Petőfi Sán­dor Általános Iskola alag­sorát a legutóbbi esőzések alatt „csak” háromszor ön­tötte el a szennyvíz. Az isko­la politechnikai és szakköri helyiségei hatatlanok, jelenleg használ­Az iskola fel­épülése óta kísért ez a hiba. Az eddig alkalmazott intéz­kedések — sajnos — nem változtattak a helyzeten ... A többi iskolában, ahol a szo­kásos meszelések és mázolá­sok jelentették a nyári fel­újítást, ezekben az épületek­ben az IKW dolgozói 90— 95 százalékban már elvégez­ték a munkákat. Önálló té­mát jelent a Radnóti Miklós Általános Iskola. Itt ugyanis a patronáló Egyesült Vörös Csillag Tsz dolgozói végzik a szünidei felújítási munká­latokat és bármily hihetetlen, de eddig soha nem volt aka­dálya a tanévkezdésnek. Az iskola és a tsz módját talál­ta annak, hogyan lehet az „egy iskola — egy üzem” mozgalmon belül elvégezni és egyben el is számolni a felújítási munkákat. Az óvodák felújítási mun­káiról csak úgy lehet reális képet festeni, ha kiemeljük: a Dunai Vasmű és a 26. szá­mú Állami Építőipari Válla­lat szocialista brigádjainak minden dicséretet kiérdemlő patronáló tevékenységét, an­nál is inkább, mert ennek hiányában sokkal siralma­sabb lenne a már említett összkép. Egyébként a város húsz óvodája közül a nyol­cas és a kilences óvodákban teljes belső és külső felújí­tást végeznek az IKW dolgo­zói, s hogy augusztus 31-re elkészülhessenek, minden­képpen gyorsítani kéne a belső munkák végzését. A többi óvodánál úgy tűnik nincs különösebb akadálya annak, hogy augusztus 31-re készek legyenek a felújítási munkákkal. Kivétel a Viga­dó téri új óvoda. Itt baleset­­védelmi okok miatt a kony­harész burkolatát csúszás­­gátló burkolatra kell kicse­rélni. Ezt a két hetet igény­lő munkát még nem kezdték el az IKW szakemberei. Ér­demes megemlíteni, hogy a szeptember elsejei óvoda­nyitást — csak ennél az óvo­dánál — legkevesebb négy­száz szülő várja... Miért csak nyáron? Az iskolaigazgatók és is­kolagondnokok szívügyüknek tekintik, hogy megteremtsék az oktatási legoptimálisabb munka lehető feltételeit. Ebbéli becsült szorgoskodá­suk közben viszont szinte íratlan törvénnyé tették, hogy felújítási munkákat egy-két kivételtől eltekintve csak a nyári szünet idejére rendelnek. Az évek múlásá­val hatványozottan emelked­nek az épületfelújítási igé­nyek. Ezzel nem tud lépést tartani a dunaújvárosi IKV. Éppen ezért javasolható: ne csak a nyári szünet idejére, hanem a téli és tavaszi szü­net idejére is tervezzenek az oktatási intézmények épület­felújítási munkákat, amikor a szakvállalatoknak napi gondot jelent szakembereik teljes értékű foglalkoztatása. Ez utóbbi érv az egyik leg­kényesebb, a lehető legszéle­sebb körű szervezést igénylő része az iskolafelújítással kapcsolatos feladatoknak. S hogy valóban az-e, arról be­széljen az IKW igazgatója. Mit mond a „fővállalkozó”? — Sajnos kritika nélkül fogadtuk mindeddig az okta­tási intézmények épületfel­­újítási terveit, illetve meg­rendeléseit. Nem látom biz­tosítottnak, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jövőben eleget tudnánk tenni az is­kolák és az óvodák épület­felújítási igényeinek. Az év, az ő esetükben is tizenkét hónapból áll. Nem is beszél­ve most arról, hogy az IKW-nek ott van a város kilencezer lakása, a lakás­cseréket követő évi 200—250 kötelező felújítási munka és a saját beruházásai is.­­És ezeknek a munkáknak leg­alább annyira a nyár a fő­idényük, mint az iskolafel­­újítások. Amit a nyári szü­net alatt a város iskoláiban és óvodáiban ezideig felújí­tásként elvégeztek dolgo­zóink, az kevesebb a terve­zettnél, a vállalatnál; ez tény, de az is tény, hogy az iskolai-óvodai felújítások miatt a négy hónapra vál­lalt lakásfelújítási munká­kat csak hat hónapra tudtuk teljesíteni. Mind­ezek ellené­re az a véleményem, hogy az év tizenkét hónapjára arányosan tervezett épület­­felújítások esetében az IKW négyszázötven fős szakembergárdája eleget tud tenni mind a k­özületek, mind pedig a magánosok megrendeléseinek. M­egalapozottabb döntést Az eddigi érveket és ellen­érveket összevetve, úgy tű­nik, hiba lenne egyoldalúan bárkit is felelőssé tenni e mostani, tanévkezdés előtti helyzetért. Azt viszont egyér­telműen meglehet, helyeseb­ben meg kell állapítani, hogy a jelenlegi épületfelújí­tási gyakorlat nagyon megérett a felújításra. E té­is­zen jócskán lesz tennivaló­juk az oktatási intézmények vezetőinek, de a munka oroszlán részét az IKW ve­zetőinek kell megoldaniuk. A helyes út megválasztása szakemberek feladata,, nekik kell tudni dönteniük olyan feladatok rangsorolásában, mint például a Vigadó téri óvoda ügye, és nekik kell kialakítaniuk a munkahelyek ellenőrzésének eddigieknél hatékonyabb módjait is. Hisz közismert, hogy Dunaújvá­rosban tanteremhiány van ..., hogy a gyermekek óvodai és iskolai elhelyezése ma fon­tos politikai kérdés. L. A. Átépítik az ózdi 3-as számú nagyolvasztót Hetven napra tervezett át­építésre leállt az Ózdi Kohá­­szati Üzemek 3-as számú nagyolvasztója. A négyszáz­nyolcvan köbméter belső tér­fogatú kohó megszakítás nélkül két évig dolgozott és ez alatt az idő alatt csak­nem másfélmillió tonna nyersvasat termelt. Az ózdi nagyolvasztó át­építését gondos tervezés előzte meg, a „menetrend szerinti” munkákra pontos hálóterv készült. A bontási és építési munkálatokban mintegy 550—600 különböző szakmunkás vesz részt. A határidős befejezés érdeké­ben a résztvevő szocialista brigádok munkaversenyt kezdeményeztek, a KISZ­ fiatalok pedig védnökséget vállaltak az átépítés felett. A kohó felújítása során annak belső térfogatát mint­egy 120 köbméterrel bővítik, Így az eléri a 600 köbmétert. A nagyobb befogadóképesség egyrészt több nyersvas gyártását, másrészt több faj­lagos kihozatalt tesz lehető­vé. Augusztus 20. köszöntése Ünnepi megemlékezés, munkás—paraszt találkozó, nemzetközi sportverseny Ez évben is a jelentős ese­ményhez méltó módon emlé­kezik meg városunk augusz­tus 20-ról, szocialista alkot­mányunk ünnepéről. Pénte­ken, 20-án délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a már hagyományos , munkás—pa­raszt találkozóra, Duna étteremben, ezúttal a Itt az Egyesült Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet, valamint a város nagyüzemeinek kép­viselői, a szocialista brigádok tagjai találkoznak. Először Fekete Ferenc, a közös gazdaság elnöke tájékoztatja a jelenlévőket szocialista me­zőgazdaságunk, s ezen belül a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet munkájáról, ered­ményeiről, , majd dr. Rad­­n­a­i Éva országgyűlési kép­viselő tartja meg ünnepi megemlékezését. Ezután termelőszövetkezet elnöke ád­a­­dja Simon Ferencnek, a Hazafias Népfront dunaújvá­rosi szervezete és az ünnepi gyűlés elnökének, a munkás —paraszt egységet szimboli­záló, új búzából sült kenye­ret. Az ünnepi gyűlés után a jelenlévők ebéden vesznek részt, ahol a nagyüzemek dol­gozói és a termelőszövetkezeti gazdák véleményt cserélhet­nek mindennapi munkájuk­ról, gondjaikról, eredmé­nyeikről. Az ünnepi program kere­tében rendezik meg a Dunai Vasmű igazgatósága előtti téren a hagyományos nemzet­köz­i go­kartversenyt, ame­lyet S­ó­f­a­l­v­i István, a vá­rosi tanács elnöke nyit meg. Ezt megelőzően délelőtt fogadják csütörtökön a városi tanács vezetői a szocialista országok versenyen résztvevő csapatainak képviselőit, s ba­ráti beszélgetésen tájékoztat­ják őket a város fejlődésé­ről, sportéletéről. Készülődés az új tanévre Tanévnyitó: szeptember 6-án, az első tanítási nap: szeptember 7 Bár m­ég javában tart a vakáció, mind több diák gondol a közelgő tanévre — különösen azok, akik tavaly eredménytelen tanulásuk miatt a javítóvizsgára ké­szülnek. A javítóvizsgákat az iskolákban általában augusz­tus végén tartják, a pontos időpontot az igazgatók jelö­lik meg. Lassanként befejeződik­­ a pedagógusok nyári szabad­sága is. A tanévnyitó tantes­tületi értekezletekre ugyan­csak a hónap utolsó hetében kerül sor­! A tantestületek az igazgatók beszámolói alapján összefoglalják a nyári to­vábbképzések, táborozások, a felkészülés tapasztalatait, és megvitatják az iskolai mun­kaprogram tervezetét. Az idén a tanévnyitó ün­nepélyeket — mind az álta­lános, mind a középiskolák­ban — szeptember 6-án, hét­főn tartják, az első tanítási nap pedig szeptember 7-e, kedd. Az 1976 77-es tanév utolsó tanítási napja az ál­talános iskolákban 1977. jú­­niu­s 4-e, a középiskolák IV. osztályosainak május 14-e, az I—III. osztályosainak jú­nius 11-e. A tanévzáró ün­nepélyeket az­­ általános és középiskolákban 1977. június 12—20. között, az igazgatók által megjelölt napokon tart­ják. A tanév eredményes lezá­rásához az általános iskolák­ban 198 tanítási nap szüksé­ges. Amennyiben valamelyik iskolában, vagy osztályban előreláthatólag nem érik el az előírt szorgalmi idő vé­géig a kötelező tanítási na­pok számát, az igazgató — legfeljebb június 20-ig —, meghosszabbíthatja a tanítás idejét. Tanítási napnak szá­mítanak a tanmenet szerinti tanulmányi séták és kirán­dulások napjai, valamint a honvédelmi napok is. Ha jú­nius 4-e előtt teljesítik az ál­talános iskolákban vagy egyes osztályokban a 198 na­pot, akkor június 1—4-e kö­zött a tanulóknak tanítás nélküli munkanapot szervez­nek. A középiskolák I—III. osz­tályaiban 192, a IV. osztá­lyokban 174 a kötelező taní­tási napok száma. Ha ez va­lamilyen oknál fogva előre­láthatólag az utolsó tanítási napig nem teljesíthető, az igazgató a tavaszi szünet ter­hére, vagy a tanév végén, legfeljebb június 20-ig meg­hosszabbíthatja a tanítás idejét. A rendtartások intézked­nek a tanítási szünetekről is. A téli szünet az általános és a középiskolákban egysége­sen december 22-től január 2-ig tar­t. A szünet első napja december 22-e, a tanítás 1977. január 3-án, hétfőn kezdődik. A tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart, a szü­net első napja április 5-e, az első tanítási nap április 14-e, csütörtök. Az iskolákban a tanítás november 7-én, március 1-­én, március 21-én, április 4- én, húsvéthétfőn és május 1- én szünetel. A pedagógusok a tanév fo­lyamán kétszer, november­ben és áprilisban értekezle­ten vesznek részt. Novem­berben mind az általános, mind a középiskolákban a KISZ IX. kongresszusának határozataiból adódó nevelő­­testületi feladatokat vitatják meg, áprilisban a legfonto­sabb helyi nevelési problé­mákat tűzik napirendre. A szülői értekezletek formáit, idejét és témáit a nevelőtes­tületek határozzák meg tanév elején, a szülői mun­a­kaközösség választmányának meghallgatásával. Az 1976,77-es tanévben vezetik be először az általá­nos iskolák alsó tagozataiban a 11 napos tanítási ciklust. Ezáltal lehetővé válik, hogy a 12. napokon az iskolások együtt lehessenek szüleikkel, és a tanítók nagy többsége is szabad szombatos legyen. Ezeken a szombatokon ugyanakkor minden iskolá­ban gondoskodni kell a nap­közi ügyeletről. A szülők többségének véleményét is meghallgatva minden iskola maga határozza meg, hogy melyik héten tartja a taní­tásmentes szombatot. (MTI) Kátrányból • deviza A vasmű kokszvegyészeti gyárrészlege jelentős összegű valutához juttatja a népgaz­daságot azáltal, hogy a kokszgyártás melléktermékét, a kátrányt feldolgozza. A kátrányból nyert fenololajból több mint ötezer tonnát, a további finomítással előállí­tott kristálybenzolból pedig több mint 66 ezer tonnát ex­portáltak a különböző nyu­gati országokba. Véget értek a cseretáborok Hazaérkeztek a dunaújvárosi főiskolások Elutaztak a kommunarszki diákok Dunaújváros és a Szovjet­unió beli Kommunarszk test­vérvárosok. A kapcsolattartás fontos láncszemei a két vá­ros főiskolája, illetve egyete­me közti kapcsolatok, és ezen belül is azok a cseretáborok, amelyeket az idén nyáron már harmadik alkalommal szerveztek. Július elsején huszonegy­­ dunaújvárosi diák utazott Kommunarszkba, ahol a Ko­hászati és Bányászati Egye­tem hallgatóival együtt egy hónapig dolgoztak egy böl­csőde alapozásánál. • A ma­gyar diákok a munka befeje­zése után Ukrajna nevezetes­ségeivel ismerkedtek, majd másfél hónap után tegnap hazaérkeztek Dunaújváros­ba. A dunaújvárosi műszaki főiskolán tegnap búcsúztatták el azokat a kommunarszki d­iákokat, aki nálunk töltöt­ték a nyár egy részét. A hu­szonegy szovjet diák július elsején érkezett városunkból és az itteni főiskolásokkal együtt egy hónapig dolgoztak a fedett uszoda és a Dózsa II. városrész építésén. Itt­­tartózkodásuk alatt a diákok megismerkedtek országunk szép tájaival, s a munka be­fejezése után az építőtábor magyar résztvevőivel együtt két hetet nyaraltak a Bala­tonon. Jövő nyáron újra megren­­dezik a kommunalszki egye­temisták és a dunaújvárosi főiskolások cseretáborát, de addig sem szünetel a kap­csolat, KISZ- és Komszomol­­küldött­ségek utaznak , egy­máshoz és tudományos diák­körök is együttműködnek majd. Nők fóruma Perkátán A háztáji gazdaságos működéséért Megszívlelendő kezdemé­nyezés színhelye volt csü­törtökön délután Perkáta község, ahol hatvanketten gyűltek össze azért, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háztáji gazdaságok gazda­ságosabb működéséért, ho­gyan lehet több és értéke­sebb terményt előállítani a község kertjeiben.­­ A megbeszélésen részt vett helyi termelőszövetkezet nőbizottsága, a község és a járás vezetői, a járási áfész képviselője. A község lakossága évente ötezer sertés és ötvenezer baromfi értékesítésével járul hozzá többek között a szük­ségletek kielégítéséhez, ám a hat-nyolcszáz négyszögöles porták, a kihasználatlan ólak lehetővé tennék, hogy a ház­táji gazdálkodás jobb ered­ményeket érjen el. Az áfész képviselője arról tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit,­ milyen kedvez­ményeket tud nyújtani szövetkezet. Például kedvez­­­ményes áron ad a termelők­nek az áfész olyan gyü­mölcsfákat, amelyek a talaj­adottságoknak legjobban megfelelnek, míg a málna­tövet teljesen ingyen adják. Számos kedvezmény könnyí­ti a kisállattenyésztők mun­káját, a növénytermelők pe­­dig kertész szakember segít­ségét vehetik igénybe. A helyi termelőszövetkezet vezetője a melegágyak­ léte­sítéséhez, gyümölcsös telepí­téshez nyújtható kölcsön fel­tételeiről, a helyi tanács vb. titkára pedig a gyümölcstele­pítés adómentességéről tájé­koztatta a résztvevőket. A Perkátán megtartott főr­rum — amely a megyei tsz-­ szövetség nőbizottságának javaslatára ült össze — fel­tárta a község lakói előtt, hogy milyen lehetőségek rej­lenek a háztáji gazdaságok­ban. Célja az volt, hogy mindazok, akik kertet, ház­tájit művelnek, ne csak saját céljukra termeljenek, hanem ugyanannyi, vagy egy kicsi­­csivel több ráfordítással még több terméket produkáljanak. Mert ez előnyös a gazdálko­dóknak is és javítja az ellá­tást. - -

Next