Dunaújvárosi Hírlap, 1980. április (25. évfolyam, 27-36. szám)

1980-04-15 / 31. szám

A HÉT — CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ: Pham Van Dong, vietnami kormányfő indiai látogatása — Újabb szovjet csapategységek kivonása az NDK-ból KEDD: Az Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal, fokozott washingtoni nyomás a szövetségesekre, hogy támogassák , a Teherán-ellenes amerikai politikát — Kreisky Belgrádban SZERDA: Popovval és Rjuminnal a fedélzetén felbocsátják a Szo­juz—35 űrhajót — Salvadorban népi hadsereg alakul a junta terrorintézkedései elleni tiltakozásképpen — Szadat-Carter tárgyalások Washingtonban CSÜTÖRTÖK: Az Európa Tanács külügyminiszteri értekezlete síkra­­száll a madridi találkozó mellett, a közös piaci külügyminisz­terek — ugyancsak Lisszabonban — halasztó döntéssel vála­szolnak az amerikai felhívásra PÉNTEK: Az SZKP elfogadja a lengyel—francia meghívást az euró­pai kommunista pártok értkezeletére — Változatlanul siker­telen kísérletek történnek Törökországban az elnök megvá­lasztására — Jegyzék a havannai perui nagykövetségen tar­tózkodó kubaiak helyzetének rendezéséről — Az afgán kül­ügyminiszter Szíriában SZOMBAT: Újabb összetűzések Irak és Irán határán — Előkészüle­tek Tripoliban a Szilárdság Front értekezletére 1. Mi áll az Irán-ellenes amerikai lépések hátterében? Tulajdonképpen kézenfek­vő lenne a válasz: Iránban amerikai diplomatákat tar­tanak túszként, s az ameri­kai kormány most ellenlépé­seket tett. Ha azonban ez ilyen egyszerű képlet lenne, nyilván világszerte egyetértés kísérné Washington intézke­déseit. Annál inkább, hiszen túszok ejtése, s különöskép­pen diplomaták fogva tar­tása nem fogadható el, az ilyen módszerek rendkívül veszélyesek általában nemzetközi kapcsolatokat il­­­letően. Mégsem véletlen, hogy a moszkvai iráni nagykövet — múlt héten tartott sajtóérte­kezletén — tulajdonképpen ürügyként emlegette a túsz­ügyet, illetve annak ameri­kai kezelését. Az oknyomo­zás nyilvánvalóan messzire mehet, egyrészt a bukott sah példátlan felkarolásával az Egyesült Államok szinte ki­provokálta az irániak szen­vedélyes felzúdulását, más­részt az egész problémacso­mag összefüggött és össze­függ az amerikai és iráni belpolitikai csatározásokkal, valamint Washington feszült­ségkeltő akcióival. Ennek fé­nyében érthető meg, hogy az első amerikai válasz a fe­nyegetőzés volt, azután meg­kezdődött az „udvarlás” kor­szaka, elsősorban azért sze­rették volna a túszügy gyors rendezését, hogy Iránt csat­lakoztathassák egy szovjet­­­ellenes arcvonalhoz, s az or­szágban jobboldali fordulat mehessen végbe. Az elmúlt napokban — az amerikai la­pokat idézve — taktika­váltás történt: újra a „bunkósbot” került előtérbe. Az Egyesült Államok megszakította dip­lomáciai kapcsolatait Iránnal (ezek gyakorlatilag amúgy is­­ szüneteltek), s teljes gazda­sági embargót határozott el. Miután az kereskedelmi amerikai—iráni kapcsolatok sem voltak valamilyen ma­gas szinten, ez önmagában aligha mondható hatásos fegyvernek. Így került előtérbe a NA­­TO-partnerek és más szövet­ségesek, elsősorban Japán magatartásának kérdése. Ezek ugyanis nemcsak fenn­tartották, hanem az ameri­kaiak kiesése után bizonyos értelemben még növelték is kapcsolataikat az iráni gaz­­dasággal. Főként Japán, de a Közös Piac több országa is olajat importál, míg bevételeikben számolnak az iráni export­piaccal. A washingtoni erő­fitogtatás és fenyegetés ak­kor lehet valójában eredmé­nyes, ha csatlakoznak a tár­sak. A helyzetet bonyolítja, hogy egyes amerikai héják egy erőszakos akció lehető­ségét sem vetik el. A kínos dilemmából nem először és nem utoljára, a szövetségesek időhúzással próbálnak kikeveredni. Lis­­­szabonban összeültek a ki­­lencek külügyminiszterei, s elhatározták, hogy nagyköve­teik útján felvilágosításokat kérnek Teherántól a túsz­ügyben, csak ezután fontol­ják meg az érdemi cselek­vést. Láthatólag sem elutasí­tani, sem igazán elfogadni nem akarják és talán nem is tudják az amerikai kívánsá­gokat. Ezzel azonban még semmi sem oldódott meg, a nehéz játszma folytatódik. 2. Mi a jelentősége az Európával kapcsolatos új fejleményeknek? A többségében nyugat­európai országokat tömörítő Európa Tanács a múlt héten külügyminiszteri értekezletet tartott a portugál főváros­ban. A főként tanácskozási, konzultatív jogkörrel rendel­kező testület nyilatkozatait általában nem kíséri túlzott figyelem, de ezúttal mégis kivétel történt. Érthető ér­deklődést váltott ki, hogy az Európa Tanács határozottan síkraszállt a késő ősszel ese­dékes madridi Európa-talál­­kozó mellett, pedig a feszült­ség érzehető emelkedése kapcsán kontinensünk nyu­gati felében már jó néhá­­nyan „temették” az európai biztonság gondolatát is. Ter­mészetesen aligha lehet il­lúziónk: a madridi Európa­­találkozón nyilván heves vi­ták lehetnek majd azokkal is, akik most a találkozó mellett foglalnak állást. Folynak az előkészületek az európai kommunista pártok értekezletére is, amely a hó­nap végén ülne össze Párizs­ban, mindenekelőtt a béke és a leszerelés kérdéseinek megtárgyalására. (Olyan új fejlemények, mint az euró­­rakéták, vagy a fegyverke­zési verseny ismételt túlhaj­­tása különösképpen indokol­ják ezt­ az összejövetelt.) A lengyel—francia kezdemé­nyezésre megindult folyama­tot támogatja a kontinens kommunista pártjainak több­sége, a héten az SZKP is be­jelentette részvételi szándé­kát. Bizonyos, hogy a kom­munista pártok közös állás­­foglalása jelentős emelő lesz az európai béke és biztonság, a leszerelés ügyének előmoz­dításához. 3. Milyen eredményekkel járt Szadat Egyiptomban? Hat hét választ el már csupán május 26-tól, amelyet egyfajta kulcsdátumnak ne­veznek a Közel-Keleten. Az amerikai—egyiptomi—izraeli hármas alku ugyanis ezt az időpontot jelölte meg az úgy­nevezett palesztin autonómia tárgyalások határnapjaként. Igazából a három fél egyi­ke sem lelkesedik a palesz­­tinok jogaiért, a megbeszé­lések eleve nem az államala­pítás lehetőségéről vagy ön­­rendelkezésről, csupán egy homályos, semmitmondó ön­­kormányzatról szólnak. Nem szívügye ez Kairónak, mégis fel akar mutatni valami fü­gefalevelet az arab orszá­goknak, a különbéke takará­sára. Washington is taktiká­zik, azt szeretné bizonygatni, hogy az arabok barátja, mi­közben a közel-keleti válság és a palesztinok ügye össze­kapcsolódott az olajjal és az energiával. Izrael viszont a „mindent vagy semmit”, il­letve a „semmit” álláspont­jára helyezkedik, fél a leg­csekélyebb mozgástól, még egy szalmaszállal sem haj­landó az egyiptomi vezetést támogatni ez irányú manő­vereiben. Szadat washingtoni útjával viszont legalább néhány lát­szatengedményt szeretett vol­na elérni, például olyan sze­rény kompromisszumot, hogy a tárgyalásokat május 26. után is folytatnák, de megbeszélések ideje alatt Iz­a­rael felhagyna a megszállt területeken új települések létesítésével. Válasz még nem érkezett, Begint a következő napokban várják Washing­tonba, esetleg újabb hármas találkozó, egy második Camp David elképzelhető. Ebben a helyzetben külön­leges jelentőséggel bír a Szi­lárdság Frontjának a líbiai fővárosba összehívott konfe­renciája, amely a haladó arab államok válaszát hiva­tott megadni a hármas el­képzelésekre. Köztük a PFSZ- ét, hiszen minden „autonó­mia-alkudozás” a főszereplők, a palesztinok nélkül fo­lyik. .. Réti Ervin Anvar­ Szadat egyiptomi elnök a múlt héten az Egyesült Álla­mokban tárgyalt. Megbeszélé­sei eredményéről sok mindent elárul ez a három kép, amelyek az amerikai sajtóklubban ké­szültek róla. Fotó: AP(MTI-XS) 1980. április 15., kedd Tanácstagi jelölőgyűlések Befejeződtek városunkban a választási munka előkészü­letei. A Hazafias Népfront által javasolt dunaújvárosi tanácstagjelöltek listája kész. Az országgyűlési és a helyi tanácsi választókerületek te­rületi beosztása elkészült. A beosztás hivatali idő alatt Dunaújváros városi választá­si csoportjánál (Lenin tér 11., II. emelet 205-ös iroda) te­kinthető meg. A választási munka továb­bi helyi eseményeit a tanács­tagi jelölőgyűlések adják. Lapunk hasábjain időben, előre tájékoztatjuk olvasóin­kat, hogy hol, s mikor tartják az egyes jelölőgyűléseket. Az alábbiakban az április 19-ig, szombatig tartandó je­lölőgyűlések időpontját, he­lyét, valamint az egyes vá­lasztókerületek területi (ut­ca, házszám) beosztását ad­juk közre. A 7. számú választókerü­letben április 17-én, csütörtö­kön este fél hétkor, a városi tanács C­ szárnyi tanácster­mében lesz a jelölőgyűlés. A választókerülethez a Vasmű út 10., 10/a, 12., 14., a Korá­nyi Sándor utca 1., 3., 5., 7., 9., 11., és a Komócsin Zoltán liget 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., tartozik. A 14. számú választókerü­letben április 17-én, este fél hétkor, a kisegítő iskolában lesz a jelölőgyűlés. A válasz­tókerülethez tartozik a Mar­tinovics utca páros oldala, 14-től 34-ig. A 16. számú választókerü­letben április 17-én, délután hatkor, a Rudas László Szak­­középiskolában lesz a jelölő­gyűlés. A választókerülethez a Római körút 36/a, 36 b, 38/a, 38. b tartozik. A 29. számú választókerü­letben április 17-én, délután hatkor, a Petőfi Sándor Álta­lános Iskolában lesz a jelölő­gyűlés. A választókerülethez a Vasmű út páratlan oldala, 59-től 69-ig, az Apáczai Csere János utca páratlan oldala, 5—7. tartozik. A 33. számú választókerü­letben április 17-én, délután hatkor, a Dózsa II. Általános Iskolában lesz a jelölőgyűlés. A választókerülethez a Der­­kovits utca páros oldala, 2—4., és a Derkovits utca pá­ratlan oldala, 3-tól 9-ig tar­tozik. A 37. számú választókerü­letben április 17-én, délután hatkor, a IV. számú területi párthelyiségben lesz a jelölő­gyűlés. A választókerülethez a Dózsa György út páros ol­dala, 40-től 54-ig, és a Szórád Márton út páros oldala 22- től 38-ig tartozik. A 39. számú választókerü­letben április 17-én, délután hatkor, a Münnich Ferenc Gimnáziumban lesz a jelölő­gyűlés. A választókerülethez a Vasmű út 39., 4., a Bartók Béla út 2., 4., 6., 8., 10., 12., 14., 16., a Kőműves út párat­lan oldala, 1-től 13-ig, és Dózsa György út páratlan ol­a­dala, l-től 15-ig tartozik. A 42. számú választókerü­letekben április 17-én, dél­után hatkor, a Dunai Vasmű­­ Építők útja 2. szám alatti munkásszállójában lesz a je­lölőgyűlés. A választókerület­hez a Vasmű út páratlan ol­dala, 27-től 33-ig, a Beloian­nisz út 1-től 16-ig tartozik. A 45. számú választókerü­letben április 17-én, délután hatkor, a Vasvári Pál Álta­lános Iskolában lesz a jelölő­gyűlés. A választókerületek­hez a Május 1. út 1-től 16-ig, a November 7. tér 1-től 11- ig, és a Petőfi liget 3., 4., 5., 6., 7. tartozik. Az 50. számú választókerü­letben április 17-én, délután hatkor, a 340-es Építőipari Szakmunkásképző Intézetben (Dózsa György út 35.) lesz a jelölőgyűlés. A választókerü­letekhez a Táncsics utca 3/b-től 3/g-ig, a Mihály Dózsa György út 60/a-tól 60/c-ig, a 62/a-tól 62/c-ig, a Rózsa Fe­renc udvar 1., 2., 3., a Sem­melweis Ignác utca 2., 4., 6., 8., 10., és a Balogh Ádám utca 1. tartozik. Az 56. számú választóke­rületben április 17-én, dél­után hatkor, a Bánki Donát Szakközépiskolában lesz a jelölőgyűlés. A választókerü­lethez a Táncsics Mihály ut­ca páratlan oldala, 11-től 21- ig, a Csokonai Mihály tér 1., 2., 3., 4., 5., 6., az Esze Ta­más utca 2., 4., 6., és a Ber­csényi Miklós út 1., 3., 5. tartozik. A 66. számú választókerü­letben április 17-én, délután fél ötkor, a papírgyári szak­munkásképző iskolában lesz a jelölőgyűlés. A választóke­rülethez a Makarenko utca 1-től 12-ig, a 12 a, 13., a Ka­­lamár utca 1., 2., 3., a Radnó­ti utca 2., 4., az Akácfa utca 2., 4., 6., az Akácfa utca párat­lan oldala, 1-ől 23-ig, és a Völgysor 1-től 33-ig tartozik. * A 2. számú választókerü­letben április 18-án, pénte­ken délután hatkor, a Be­­tonelemgyár Barátság út 27. szám alatti munkásszállóján lesz a jelölőgyűlés. A válasz­tókerülethez az Ernst Thäl­mann út 2„ 4., a Marx tér 1., 2., 3., 4., a Dimitrov út 2., 4., a Dimitrovgrád tér 1., 2., 3., 4., a Mickiewicz Ádám utca 2., 4., a Duna sor 25, 27., 29., 31., és a Nova-Huta tér 1., 2., 3., 4. tartoznak. Az 5. számú választókerü­letben április 18-án, délután hatkor, a Móricz Zsigmond Általános Iskolában lesz a jelölőgyűlés. A választókerü­lethez a Gagarin tér 1-től 27-ig, a Vasmű út 6., 8. tar­tozik. A 10. számú választókerü­letben április 18-án, este fél hétkor, a városi tanács C- szárnyi tanácstermében lesz a jelölőgyűlés. A választó­­kerülethez a Batsányi út pá­ratlan oldala, 1-től 27-ig, a Batsányi út páros oldala 2., 4. tartozik. A 11. számú választókerü­letben április 18-án, este fél hétkor, a kisegítő iskolában lesz a jelölőgyűlés. A válasz­tókerülethez a Liszt Ferenc kert 1-től 17-ig, és a Vas­mű út 16. tartozik. A 18. számú választókerü­letben április 18-án, délután hatkor, a Rudas László Szak­középiskolában lesz a jelölő­gyűlés. A választókerülethez a Római körút 40., 42., és a Domanovszky Endre tér 1., 2., 3. tartozik. A 26. számú választókerü­letben április 18-án, délután hatkor, a KIOSZ Váci Mi­hály út 4. szám alatti iro­dájában lesz a jelölőgyűlés. A választókerülethez a Vá­ci Mihály út 1., 2., 3., 4., 5„ 6., és a Római körút 2., 4., 6. tartozik. A 27. számú választókerü­letben április 18-án, délután hatkor, a Petőfi Sándor Ál­talános Iskolában lesz a je­lölőgyűlés. A választókerü­lethez a Martinovits utca páratlan oldala 1-től 13-ig, a 13/a., a 13/b., az Apáczai Csere­ János út páros oldala 2., 4.,­6. tartozik. Az 51. számú választóke­rületben április 18-án, dél­után hatkor, a 340-es Épí­tőipari Szakmunkásképző Intézetben (Dózsa György út 35.) lesz a jelölőgyűlés. A választókerülethez a Dózsa György út 64., a Semmelweis utca 1., 3., 5., és a Bocskai István utca 2., 2/a-tól 2/f-ig tartozik. Az 55. számú választóke­rületben április 18-án, dél­után hatkor, a Bánki Donát Szakközépiskolában lesz a jelölőgyűlés. A választókerü­lethez a Táncsics Mihály ut­ca páros oldala, 10-től 38- ig, és a Szórád Márton út páratlan oldala 15-től 23-ig tartozik. Az 58. számú választóke­rületben április 18-án, dél­után hatkor, az V/2-es terü­leti párthelyiségben (Gábor Áron utca 2/a.) lesz a jelö­lőgyűlés. A választókerület­hez a Gábor Áron utca pá­ratlan oldala, 1., 3., 5., a Gábor Áron utca 2/a., a Bo­lyai utca 1., 3., 5., a Vörös­marty utca 1., 3., 5., és a Vörösmarty utca 2. tartozik. Ismét szovjet űrhajósok tartózkodnak a világűrben.­­Képünkön: a Szojuz-35 legénysége, Leonyid Popov és Valerij Rjumin (balra) (Fotó: TASZ-MTI-KS)

Next