Dunaújvárosi Hírlap, 1982. február (27. évfolyam, 10-17. szám)

1982-02-16 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! XXXII. évfolyam 14. szám ~ 1982. február 16., kedd ~ Ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Zárszámadás a Vörös Csillag téeszben Jó szövetkezetünk van Eredményes évről számol­hatott be Szemmelveisz Ist­ván elnök a dunaújvárosi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlé­sén, amelyen részt vett Pata­ki József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, dr. Zsolnai Mária országgyű­lési képviselő, továbbá a me­gyei és városi intézmények több képviselője. A szövetkezet 14 és félmil­liós nyereséggel zárta az évet, a tervezettnél hatmillió­val többel. Az eredmény azért is figyelemre méltó, mert nehezebb körülmények között gazdálkodtak (az elő­ző évről 1400 hektár maradt szántatlanul, a kukoricabeta­karítás is áthúzódott az új évre, az időjárás sem kedve­zett az őszi vetésű növények­nek, s homokverés pusztított a napraforgóval vetett terü­leteken). Búzából a tervezett­nél kevesebbet tudtak meg­termelni, viszont a vártnál nagyobb eredményt értéke el más növények termesztésé­ben. A hektáronkénti legna­gyobb nyereséget a burgonya adta, 25 ezer forintnál többet, a napraforgó tizen­n­ egyezer és a hibridkukorica nyolcezer forintot jövedelme­zett hektáronként. Az állat­­tenyésztési főágazat túltelje­sítette tervét és 7 millió fo­rintnál is nagyobb nyereség­hez juttatta a szövetkezetét. Az építő ágazat az előző évi­hez viszonyítva 8 és félmil­lióra megduplázta anyag­mentes termelési értékét. El­sősorban külső üzemeknek — főként a Dunai Vasműnek — végzett munkákkal érték el ezt az eredményt. Beruházás­ra mintegy 11 millió forintot fordítottak, ebből csaknem 8­0 millióért gépeket vásároltak, fennmaradó összegből megoldották a gépkocsimosó szennyvíztárolását, s előké­szítették az 1982. évi beruhá­zásokat. A szövetkezet pénz­ügyi gazdálkodása kiegyen­súlyozott és biztonságos volt. Mindig fizetőképesek voltak, annak ellenére, hogy kintle­vőségeik értéke esetenként az ötmillió forintot is meg­haladta. A szövetkezet tavalyi gaz­dálkodásáról készített jelen­tést a kögyűlés elfogadta. Ezt követően a közgyűlési bi­zottságok jelentéseiről szava­zott a tagság. Szabó György termelési elnökhelyettest tagság felmentette valamen­­ a­nyi megbízatása alól, s hoz­zájárult, hogy a Fejér me­gyei Növényvédő Állomáshoz kerüljön. Ezt követően a szö­vetkezet tagsága elfogadta az alapszabály módosítására vo­natkozó indítványt, majd meghallgatta a múlt évi munka­versenyt értékelő je­lentést. A közgyűlés befeje­zéseként kitüntetéseket és ju­talmakat adtak át kiváló té­­esztagoknak, oklevelekkel ju­talmazták a munkában, tár­sadalmi munkaakciókban élenjáró termelőszövetkezeti dolgozókat. A Bemutatószínpad premierje Arbuzov: Én, te, ő Az 1981/82-es színházi évad harmadik, s egyben évadot záró premierjét tartja feb­ruár 17-én a Dunaújvárosi Bemutatószínpad. Alekszandr Nyikolajevics Arbuzov Én, te, ő című darabja Árkosi Árpád rendezésében kerül színre, szerdán húsz órakor a Bartók Béla Művelődési Központ stúdiótermében. Az előadás közös produkcióban készült a szolnoki Szigligeti Színházzal, a szerepeket Nagy Gábor, Szoboszlai Éva és Pogány György játsszák. A. Ny Arbuzov talán a legsikeresebb szovjet színpa­di szerző, évtizedek óta Le­­ningrádban él. Darabjai kö­zül nálunk is jól ismert az Irkutszki történet­­, a Tánya, és a Kései találkozás.' Utób­bit Tolnay,’ Klári és Mensá­­ros László Dunaújvárosban is előadták. Az Én, te, (eredeti címén Az én szegény ő Maratom) egy szerelmi há­romszög története, s egyúttal az álmok, vágyak felemás be­teljesülésének rajza. Hajók, hidak, fúrótornyok Díjra várva A Dunai Vasműben két évvel ezelőtt bevezetett üst­­metallurgiai eljárás tette le­hetővé az izotrop tulajdon­ságú termékcsalád kifejlesz­tését. E minőségi acél jel­lemzője, hogy hidegen is jól sajtolható, alacsony hő­mérsékleten — mínusz negy­ven Celsius fokon is — meg­őrzi szívósságát és jól ellen­áll a dinamikus igénybevé­telnek. Hajók, járművek, hi­dak, tartályok, fúrótornyok építéséhez alkalmazható. Ilyen célra vásárolják ju­goszláv, indiai és hazai fel­használók. Jelentős energiamegtakarí­tást eredményez az új dina­mószalag is, mellyel felére csökkenthető a wattveszteség. Villamos reléket, fojtóteker­cseket, árammérő készüléke­ket gyártanak belőle. E ter­mék iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A Dunai Vasmű e két új termékével nevez az idei BNV díjaira. Osztályozzuk a főnököt (3. oldal) Nyitás néhány hét múlva Elkészült a IX. bölcsőde Igaz, a tervezettnél ké­sőbb, de végre elkészült vá­rosunk kilencedik bölcsődéje, a Béke városrészben, a Kommunalszk körúton. Fejér megyei Tanács Építő­- ipari Vállalata eleget tett hiánypótlási kötelezettségé­nek, s a múlt hét végén meg­tartott műszaki átadással be­fejeződött az építkezés. Az élénksárgára festett új gyer­mekintézmény kulcsait átvet­te a bölcsődék központi gond­noksága, s már a hét végén megkezdődött a még teljesen üres bölcsőde kitakarítása. Az épület teljes kitakarítá­sa, fertőtlenítése és bebúto­rozása néhány hetet vesz igénybe. Ezt követően köl­tözhetnek a sárga bölcsődé­­be a gyermekek és gondozó­ik, akik az építkezés elhú­zódása miatt mostanáig a vá­ros másik három bölcsődéjé­ben (a kertvárosiban, a Ba­rátság és­ a Ságvári városrész bölcsődéjében) találta­k átme­neti otthonra. Négyszáz új fővonal, még több iker Bővült a ftßlßfonkaznnnf Négyszáz új telefonvonal­lal bővült a dunaújvárosi távbeszélő főközpont. A bő­vítés nyomán elsősorban a közületek kielégítésére telefonigényesnek nyílik lehető­ség. A központ üzembe he­lyezésével párhuzamosan jó néhány távbeszélő főállomást ikresítenek, s­ ennek eredmé­nyeként újabb főállomások szabadulnak fel. Ezeket kisközpontokat használó ké­s­zületek számára biztosíthat­ják. Az ikresítésre kerülő főállomások előfizetőit ezek­ben a napokban levélben ér­tesíti a posta, közlik az át­kötés időpontját, valamint tájékoztatják az előfizetőket a változás következményei­ről. Az átkötéssel egyidőben megváltozik az előfizetők hí­vószáma. Az új fővonalak előfizetői­nek nevéről, címéről, vala­mint a korábbi hívószámai­nak változásáról a posta jegyzéket, telefonkönyv-ki­­egészítő kiadványt készít. Holnaptól dolgozik a cellulózgyár Szalma helyett nyárra A tűz következményeinek elhárítása érdekében szom­baton és vasárnap is dolgoz­tak a papírgyárban. A szellőzőművek kihelyezett részlegének dolgozói, a solti termelőszövetkezetnek egy itt foglalkoztatott brigádja, valamint a papírgyár vil­lanyszerelői és karbantartói a munka oroszlán részével vé­geztek. Terv szerint holnap, szerdán kezd ismét cellulózt gyártani az üzem, egyelőre nyárfaaprítékból. Legyen az, ahogy hívják... — Van két utcánk, ame­lyik meghazudtolja a nevét - mondta a Kertváros egyik tanácstagja a legutóbbi népfrontmegbeszélésen. A jelenlevők összenéztek, mire a tanácstag így foly­tatta : — A névadó fákból egy sincs a Hársfa és a Nyárfa utcában. Javaslom e két utca nevének a megváltoz­tatását. A tanácsiak, akik jelen voltak a megbeszélésen, nem késlekedtek a válas­­­szal: - Az utcanév-változtatás több bonyodalommal jár­na. Inkább ültessünk hárs- és nyárfákat abba a két utcába. - Tulajdonképpen ezt akartuk elérni - szólt, s nyugtázta az elhangzott ígéretet a kertvárosi ta­nácstag. — cs - Burkolaterősítés a 6-oson Javuló megyei úthálózat • Aszfaltozás Perkáta és Adony között • Átépítik az Újtelep-nagyvenyimi csomópontot 250 kilométer hosszú sza­kaszon árok- és padkarende­zést, valamint egymillió négyzetméter felületen asz­falt-felületkezelést végeznek az idén Fejér megye útháló­zatán. A KPM Közúti Igaz­gatóság főmérnöke, Bogár Pál elmondta, hogy a korsze­rű útjavító módszerek beve­zetésével Fejér megye 1300 kilométernyi úthálózatának egyötödét évente karban­tartják. Az árkok és az út­padka tisztítására, rendben­­tartására célgépeket (padka­marókat, speciális fűkaszá­kat) szervezett be a Közúti Igazgatóság, szilárd burkola­tú utak felületkezelésére pe­dig nagyrészt — a kevés utó­kezelést igénylő és tartósabb — bitumen-emulziós eljárást alkalmazza. Az idei kemény tél nem okozott a szokásosnál na­gyobb mérvű állagromlást a Fejér megyei utakon. Ehhez hozzásegített az idén kísér­letként alkalmazott új síkos­ságmentesítő módszer, hogy tudniillik a sót a Dunai Vas­mű granulált kohósalakjával keverve szórták ki az utakra. A tapasztalatok kedvezőek, a könnyű kohósalak érdes fe­lületet eredményezett, s burkolat sem sínylette meg a a szórást. A KPM Közúti Igaz­gatósága saját kivitelezésben május elejéig végez a felfa­gyások, kátyúk kijavításával. Az útkarbantartás mellett 1982-ben 250 millió forint ér­tékű burkolaterősítést is vé­geznek a Fejér megyei uta­kon. Többek között a 70-es, a 6-os, a 8-as, a 81-es és 63- as fő­útvonalak elhasználó­dott részeit, városi átvezető szakaszait újítják fel és az év végére elkészül a megye legnagyobb közlekedési beru­házása, a Székesfehérvárt megkerülő 5,8 kilométer hosszú, úgynevezett északi útgyűrű is. Ami a 6-os út felújítását illeti, az idén bővítik és át­építik az Újtelep—nagyve­nyimi csomópontot, szigetelik és új burkolattal látják el az újállomás és a papírgyár kö­zötti vasúti hidat, végül a nyárra befejezik a rézsűsza­­kadás miatt lezárt útsza­kasz javítását az óvárosi százlábú híd és a laktanya között. A KPM Közúti Igaz­gatóság korszerűsíti a duna­újvárosi üzemmérnökség te­lepét is. Az elemgyárral szemben, a Pipacs-telepen új öltözőt, készenléti várót, kor­szerű járműtelepet és javí­tóműhelyeket emelnek. Je­lentős útkorszerűsítést hajta­nak végre a nyáron Ercsiben, ahol átépítik a szűk vasúti aluljárót. A járásban jelen­tős burkolaterősítési munká­latokat fejeznek be. Puszta­­szabolcson, a sárosdi és a mezőfalvi átvezető szakasz után tovább folytatják Kis­­szentmiklós felé a 6228-as számú út megerősítését, új aszfaltréteget kap a Perká­ta—Adony közötti összekötő út is. Zs. Cs. Sok kampány-kampánysokk Az idősebbek még bizo­nyára emlékeznek rá, hogyan vettük fel a harcot a kolo­­rádóbogár ellen. A példa több évtizedes, már-már anekdotaszámba vehetjük, ám az alapkérdés, nevezetesen, hogy mi oldha­tó meg kampánnyal és mi nem, korántsem a múlté. Szeretjük a kampányt, kampányfeladatot.­. Magyará­­­zata egyszerű: a kampány meghatározott ideig tart, amikor is egyesíteni lehet erőinket és aztán befejező­dik. Minden ironizálás nél­kül­ vannak időszaki tenni­valóink, évenként ismétlődő­­ek, avagy ritkábban adódóak mint például a népszámlálás. Ilyenkor valóban valamiféle kampány cselekvő vagy pas­­­­szív részesei vagyunk. De nemcsak ezeket szervezzük kampánnyá! Hadd soroljak néhány pél­dát. Az energiahordozók, nyersanyagárak drasztikus emelkedése után kezdődött a „takarékossági kampány". Emlékezetem szerint szeren­csére senki nem nevezte így, de sorra értesülhettünk róla, hogy a vállalatnál a teher­gépkocsik máról holnapra öt-tíz százalékkal kevesebbet kezdtek fogyasztani. Józan ésszel arra következtethet az ember, hogy ezeknél a válla­latoknál a takarékossági in­tézkedés kiadása előtt paza­roltak, és ennek sikerült gá­tat vetni. A takarékosság anyaggal, energiával, szelle­miekkel ennél azért bonyo­lultabb ügy, ma sem jutot­tunk a végére és vélhetőleg nincs is vége. Ebben is van és lesz fejlődés, következés­képpen, ami ma még ész­szerű felhasználás, az holnap pazarlás lehet. Időről időre taggyűlési té­ma a KISZ-szervezetek mun­kája, az oktatás, a nőpoliti­kai határozat végrehajtása is. Nagyon helyesen, hiszen így nyílik lehetőség egy-egy idő­szak értékelésére, az újabb teendők megfogalmazására. Csakhogy a gyakorlatban - tisztelet a számos kivételnek - a taggyűlés előkészítése­ként erőteljes gyűjtőmunkába fognak. Nem elemzésbe. Elő kell keresni annak a korábbi taggyűlésnek a jegyzőköny­vét, mert nemigen emlékez­nek rá, hogy mit is­ határoz­tak. Kinek javasoltak és mi­lyen oktatást; mi volt a dol­gozó nők sérelme, megoldó­­dott-e már, mit is csinálnak azóta jobban-rosszabbul KISZ-tagok. Mindez azt bizo­­­nyítja, hogy a taggyűlés kör­nyékén volt valami felbuzdu­lás — kampány —, majd a következő témára koncent­ráltak, aztán megint a kö­vetkezőre és így tovább. Hol­ott mindenki egyetértett vele, azon a taggyűlésen is ki­mondták, hogy ez nem lehet kampányfeladat. Mint ahogy nem is lehet. De valahogy mégis a „letudott" dolgok közé került az, amit soha nem lehet „letudni”. Ettől persze még nem állt meg az élet. Tanultak is, legfeljebb kevesebbet, vagy mások, mint akiknek feltétlenül kel­lett volna; a nőpolitika sem maradt abba, legfeljebb né­hányan érzik úgy, hogy ve­lük nem törődnek ... Ezzel a logikával viszont — eltúlozva persze — odáig juthatunk, hogy a célokat úgyis kitűzi az élet, és amit meg kell ol­danunk, úgyis megoldjuk, mert arra meg rákényszerít az élet. Túlzás nélkül viszont úgy igaz, hogy a kampányok mindig látványosabbak, a fo­lyamatosan megoldandó fel­adatokból viszont több van, s bármennyire szeretnénk is olykor, nem cserélhetjük fel őket. M. D.

Next