Dunaújvárosi Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-26 / 71. szám

fI KRÓNIKA 2019. MÁRCIUS 26., KEDD Nyolcvan esztendős lett dr. Stingli Erzsébet, a dunaföldvári gyermekorvos Emberöltőkön át csak gyógyított A legfiatalabb nemzedéken kívül nincs olyan földvári la­kos, aki ne ismerné. Dr. Sting­li Erzsébet március 12-én ün­nepelte 80. születésnapját. Viczainé Lajkó Anita szerkesztoseg@dunahirlap.hu DUNAFÖLDVÁR A ma is prakti­záló doktornő irigylésre mél­tó energiával, lelkesedéssel és szellemi frissességgel vég­zi a dolgát. Hétvégi és ünnep­napi ügyeletek, csecsemőgon­dozás, bölcsődelátogatás, eze­ket a mai napig ő látja el Duna­­földváron és környékén. Hétgyermekes család első­szülöttjeként 1939. március 12-én született Dunaföldvá­­ron. Édesapja ács, édesany­ja háztartásbeli. Sorra szület­tek a testvérei, úgy kétévente. A gyermekkor sze­rény körülmények között (de nem nél­külözések közepet­te), boldogan telt. „Nem szenvedtünk hiányt igazából semmiben, a kör­nyéken sok volt a nagycsalá­dos, a gyerekek együtt játszot­tak” - mereng a múlton. 1945- ben kezdte az első osztályt a Bölcske utcai alsó tagozaton. A kis Erzsébet tanulni akart, minden érdekelte. Első köny­ve egy Benedek Elek mesés­könyv volt, amelyet testvérei­vel együtt kapott karácsonyra. Hatalmas kincsnek számított. Szülei is tanulásra biztatták őt és testvéreit, sokszor hang­zott el az egyszerű, de annál tisztességesebb szülői otthon­ban, hogy a tudás az egyedüli dolog, amit nem tudnak elven­ni tőlük soha. Az általános is­kola után az Általános Gimná­ziumban (ma: Magyar László Gimnázium) 1953-ban kezdte meg tanulmányait. Remek pe­dagógusok egyengették útját: Krcselics Ilonka néni latint, Oszoli István biológiát, Se­­metkay Ágnes tanárnő törté­nelmet tanított neki. Az 1957- ben szerzett kitűnő érettségi bizonyítvány birtokában ve­gyésznek jelentkezett Veszp­rémbe, ahova - helyhiány mi­att - nem került be. Ezután si­keresen felvételizett Szegedre az orvosi egyetem­re, ahol 1957 szep­temberében kezd­te meg tanulmá­nyait. Az elkövetkező időszak rengeteg tanulással telt. Rit­kán jutott haza, vonattal, több átszállással jó esetben havon­ta látogatott haza. 1962-ben, még egyetemista­ként házasságot kötött Gyar­mati Sándorral, aki társadal­mi ösztöndíjasként érkezett Hajdú-Bihar megyéből Sze­gedre. A szerződésben fog­laltak szerint annyi ideig a támogató megyében kellett diplomázás után praktizál­ni, ahány évig az korábban támogatta a leendő orvoso­kat, így kerültek Berettyóúj­falura, öt esztendőre. Erzsé­bet sokat ügyelt a kórház gye­rekosztályán, szakvizsgáját -többek között ennek hatására - csecsemő- és gyermekgyó­gyászatból tette le. 1976-ban a gyerekkörzetek kialakítás­kor hazahívták szülővárosá­ba, akkor kezdte meg Földvá­ron - évtizedekig tartó - mun­káját. Hamar bizalmukba fo­gadták a nyugodt, türelmes, mindig kedves doktornőt. Pe­dig a munkaidő reggeltől es­tig tartott, egyedüli gyerekor­vosként áltagosan napi 70-80 gyereket látott el assziszten­sei segítségével. Az 1980-as évek elején érkezett Dunaföld­­várra dr. Jancsó Erzsébet, at­tól kezdve ketten látták el a gyermekorvosi feladatokat a városban. „Nagy, rendkívüli dolgokat nem vittem véghez, csak tettem a dolgomat. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a kezem alatt sokan meggyó­gyultak, mulasztásom miatt senki nem halt meg.” - gondol vissza a dolgos évtizedekre a doktornő. Több mint 30 éves duna­földvári praktizálás után vé­gül 2007-ben átadta praxisát dr. Oláh Szilvia Klára doktor­nőnek. Utazgatni, pihenni vá­gyott. De erre nem sok ideje maradt. Ugyanis Oláh doktor­nő megkérte, hogy szülési sza­badsága idején helyettesítse őt, így egészen 2013-ig teljes munkakörben vitte a praxist. „Jó volt visszazökkenni, nem éreztem tehernek a feladato­kat” - meséli a doktornő. Mun­kájára minden területen szá­mítanak, amikor újra búcsúz­ni készülne, marasztalják. A kérdésre, hogy mi az el­múlt 80 évének „titka”, sze­rényen válaszol: a türelem, a szeretet, a sok munka és a jó genetika. Vágya már csak ta­lán egy maradt: a gyémántdip­loma átvétele. Kívánjuk, hogy 2023-ban ott lehessen e ran­gos eseményen! A titok: türe­lem, szeretet, sok munka és jó genetika Dolgos évekre emlékezhet vissza a doktornő Fotó: Gyarmati Péter HIRDETÉS MEGJELENT A HOT! TAVASZI KÜLÖNSZÁMA, A PLASZTIKA MAGAZIN­ kiváló alakjának titka: négylépcsős kezeléssel karcsúsodik, együtt szépülnek! Különleges kezelésekkel tartják formában magukat, a korai megelőzésben hisz! A legmodernebb eljárással óvja az arcbőrét! Ismét kés alá feküdt!­­ A szülései után nagyobb implantátumot kapott. Keresse az újságárusoknál! Elismerések Megérzésére hallgatva egy­szer egy kislányt további vizs­gálatokra küldött, ezzel meg­mentve az életét. Az elválto­zást a korabeli műszerek se­gítségével is csak alig-alig tudták kimutatni, ezért nagy­szerű munkájának elisme­réseként a híres pécsi gyer­meksebész, Pintér András (ma már emeritus profes­­­szor) minden évben üdvöz­lő lapot küldött számára. 2008-ban választották meg Dunaföldvár város díszpol­gárává megbecsülése és el­ismerése jeléül. 2010-ben Az év praxisa a Kárpát-me­dencében díjat vehette át, amelyet hazai és határon túli háziorvosoknak és mun­katársainak ad át az Embe­ri Erőforrások Minisztériu­ma. 2013-ban pedig Szege­den vehette át aranydiplo­máját (50 év szolgálat után) a Szent-Györgyi Napok kere­tén belül. Látogasson el hírportálunkra! DUOL.hu Beszélgetés érdekes és ismert emberekkel Együtt indultunk 45 éve DUNAÚJVÁROS A dunaújvárosi Munkásművelődési Központ az idén ünnepli negyvenöt éves fennállását. Ezt köszönt­ve a többi között az Együtt in­dultunk elnevezésű program­­sorozattal is emlékeznek az el­múlt csaknem öt évtizedre. Kováts Rózsa, az intézmény vezetője erről így nyilatkozott lapunknak: - Egy talk-show-t indítunk, amelyben azokkal az érdekes és ismert duna­újvárosi emberekkel beszél­getünk, aki a Munkásműve­lődési Központból indultak. Annak idején az MMK klub­jaiba, például a Pajtás Klub­ba, aminek én is tagja voltam, nagy dolog volt járni. Hét köz­ben azért dolgoztunk jól az is­kolában, hogy hét végén elen­gedjenek minket a szüleink az MMK-ba, mert jutalom volt ide járni. Az Együtt indultunk soro­zat első részét pénteken este láthatták-hallhatták az érdek­lődők az MMK színháztermé­ben. Kováts Rózsa első vendé­ge Hum László volt, és hogy miért éppen ő, erre is választ kaptunk az igazgató asszony­tól: - Mondhatnám önös dön­tés volt. Annak idején együtt jártunk gimnáziumba, együtt verseltünk, gitároztunk fiatal éveinkben. Ami a lényeg: már az első alkalommal bebizonyosodott, hogy az ötlet nem volt rossz, hiszen megtelt a színház­terem nosztalgiázásra éhes emberekkel. (A sorozat ne­gyedévenként egyszer jelent­kezik.) Hum Lászlóról tudni kell, hogy a dunaújvárosi egészség­ügyért tett rengeteget évtize­deken keresztül mint mentő­tiszt, majd az önkormányzat egészségügyi titkára. A pénte­ki beszélgetésen azonban ki­derült, rögös út vezetett idáig (Kováts Rózsa célja az éppen az volt, hogy a sokak által is­mert embereket egy másik ol­dalukról mutassa be.) Hum László nem titkolta, nehezen indult az élete, nem tartozott az eminens diákok közé, sőt, a Münnich Ferenc Gimnáziumból ki is rúgták, majd nem kellett sem a pusz­taszabolcsi, sem a dunaföld­vári gimnáziumba sem, így hamar dolgozni kezdett a pa­pírgyárban. Előtte vadászpi­lótának jelentkezett, és leg­nagyobb meglepetésére meg is felelt, de egyszer egy hibá­ja miatt - nem engedte ki a fu­tóművet - ott hagyta az egé­szet. Emellett nagyon sokáig színész is szeretett volna len­ni, a versmondás, a gitározás a mai napig élete része. Pén­teken este is hallhattunk tő­le több verset és dalt - mind­egyiket magas színvonalon. Megtudhattuk, hogy bol­dogan éli mindennapjait, öt gyermeke van, akik közül né­gyen pénteken este megtekin­tették a papát a pódiumon, aki nem vallott szégyent, megér­demelten kapott nagy tapsot a közönségtől. Az is kiderült, hogy nem biztos, hogy minden döntése jó volt, bizonyos kérdésekben a mai napig bizonytalan, de összességében nem bánt meg semmit. ÁCS Kováts Rózsa vendége, Hum László verselt, gitározott Fotó: HK

Next