Dunavidék, 1928 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1928-01-01 / 1. szám

2. DUNA VIDÉK 1920. január 1. A város ezévi utolsó közgyűlése. Előlépések, karácsonyi segélyek, egyéb évzáró ügyek Múlt pénteken, lapzárta után tartotta meg a város ezévi utolsó közgyűlését. A közgyűlés gyorsan pergett le, a kevésszámú képvi­selő jelenlétében. A szőnyegre kerülő tárgyak javarésze szemé­lyes ügy, mely még ez évre ese­dékes. A következő közgyűlésre már az új képviselők is bejönnek. A közgyűlést dr. Margitai La­jos polgármester nyitja meg. A szokásos megállapítás és hitele­sítés után Lipokátits János főjegyző, Zoi­­lár György földadónyilvántartó­nak a IX. fizetési osztályba való előlépését jóváhagyó miniszte­ri rendeletet ismerteti, melyet a közgyűlés egyhangúlag vesz tu­domásul. Megszavazzák Margitai Lajos dr. polgármes­ternek a VI. fizetési osztály B. csoportjából, a VI. fizetési osz­tály A. csoportjának II. fokozatá­ba való előléptetését. Minthogy a polgármester 25. közszolgálati évét betöltötte és Mohács r. t. városánál 3 évet eltöltött, az elő­léptetés jogosan illeti meg. Ugyan­csak ezen a címen lépett elő Li­pokátits János városi főjegyző, polgármesterhelyettes a VII. fi­zetési osztály II. fokozatának A. csoportjába. A vámőrség kérelmét a jelen­leg bérbe bírt püspöki palota majorsági épületének egy újabb részének kibérlése tárgyában egy­hangúlag teljesítette. Varga Pál részére bérbeadta a püspöki magtár egy részét. Szünstein Alajos városi tanács­nok előterjesztésére a hitelátru­házást hagyta jóvá a közgyűlés minden nagyobb vita nélkül. A hiteltúllépés 69.398 pengő, a megtakarítás 21.000 pengő. A hi­ány lenne 48.000 pengő. Azon­ban az egyes tételeknél a bevé­tel mintegy 64.600 pengővel ha­ladja meg az előirányzást, a ki­adási többlet egész összegében fe­dezetet nyer. A belügyminiszter által a köz­munkaalapból odaítélt 16 000 pengőt teljes összegében a szi­geti utak rendbehozására fordítja a közgyűlés. Gyarmati Imre dr. városi al­jegyzőnek 122 pengő átköltözési segélyt szavaznak meg. A villanytelep ezévi szénmeg­takarításából 1460 pengő kará­csonyi segélyt utal ki a közgyű­lés a fizetési osztályba be nem osztott alkalmazottaknak, így a díjnokoknak, óvónőknek, iparos­­tanonciskola, és gazdasági isko­lai óraadóknak, a szolgáknak, mezőrendőröknek a gőzkompnál és jéggyárnál alkalmazott mun­kásoknak 50%-át adják törzsfi­zetésüknek. A letelepedésért és illetőségért folyamodók kérvényének elinté­zése után dr. Margitai Lajos polgármester kellemes ünnep és boldog újév kívonataival, az év­záró közgyűlés véget ért. A munkaadó újéve, így újév táján, amikor beko­pogtat a pékinas, a kéményseprő, a szemetes, az újságkihordó, a postás és a jó Ég tudja még ki és hányan, mindegyik érthető vá­rakozással kívánván újévet, azt kell hinnünk, hogy nincs is vé­ge azoknak a szívből fakadó jó­­kivánatoknak. A gazda, a főnök, a pénz­nagyság mind, egytől-egyig aján­dékozó kedvében van. Két kézzel szórják ilyenkor a pénzt és egyébb földi javakat. Úgy látszik a kor­mány is célul tűzte ki, hogy eb­ben a nagy nincstelenségben egy csapásra javít a közalkalmazottak helyzetén. Eddig ugyanis a köz­alkalmazottak, ha fizetést — meg­felelőt — nem is kaptak, de él­veztek előnyöket, — igaz, keve­­set­-'és nem sokat érőt, melyre hi­vatkozhatott a felsőbbség és a közvélemény egyaránt, így pl. olcsón utazhattak. Igazán nagyon nagyon keveset kellett fizetni, de sokszor még ez a nagy kedvez­mény is teher volt, mert hiány­zott hozzá a megfelelő mennyi­ségű tőke. Évenként egy-két pengő igazolvány újítást könyögte az ember, mert egy útnál kárpó­tolta magát. Jött azonban a mindent meg­váltó 1928. Jött a nagy ajándék. Először is megszűnt ama ked­vezmény, hogy alacsonyabb osz­tály féljegyeivel a magasabb osz­tályt használhatják. Ez bár elég érzékeny, de talán mégsem olyan kiheverhetetlen baj. A külföldön nagyon kevés ember használ má­sodik, vagy éppen első osztályt, különösen nem a közalkalmazot­tak. Igaz, ott a harmadik osztály közönsége több fegyelmet ismer és több tiszteletet tanúsít útitár­­sával szemben. Nincs pipa, köp­­ködés és krákogás, nincsen trá­gár társalgás és szemtelenkedés. A másik súlyos ajándék, hogy minden igazolvány után 16 pen­gő térítési, egy pengő kérvénye­zési díj, január után pedig még 3 pengő külön illeték fizetendő. Tehát 20 pengő. Sok százan a közalkalmazottak közül csak az­ért váltották meg az év elején az igazolványukat, ha esetleg alkal­ma és pénze lenne egy utat meg­tegyen. Egy előre nem látható temetés, vagy más egyéb kény­szerűt. Most azonban erről is le kell mondania, mert melyik nyugdíjas­nak van a jelen körülmények kö­zött kidobni való 20 pengője ? Ki válthatja meg diák fiának az iga­zolványt, hogy évente talán négy­szer Pécsről hazajöhessen, fél­­jeggyel, a harmadik osztályon. Elmondhatják a közalkalma­zottak : Jól kezdődik ez az év, és viszonozhatják a munkaadó jókívánságát, minden mellékgon­dolat nélkül.­­ Bágyadt, levert, dol­gozni képtelen egyéneknél a természetes «Ferenc József» keserűvíz szabaddá tesz a vér­keringést és emeli a gondolko­dó- és munkaképességet. Beha­tó kórházi kísérletek alapján be­­bizonyult, hogy a Ferenc Jó­zsef víz szellemi munkásoknál, betegeskedő asszonyoknál és neuraszténiás embereknél rend­kívül jótékony hatású gyomor és béltisztító szer. Kapható gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. Ne dobja el!... az üres cipőkrém dobozokat, mert llio yeil lill/p 1 tele doboz eredeti angol recept alapján készült ezidőszerint legjobb „Vesta“ cipőpasztát 6 üres „Vesta“ dobozért ott, ahol azokat vásárolta. Kapható: Fűszer- és csemegeüzletekben: Bachrach Győző és Fia Balog Pál Bauer Károly Ehrenfeld Antal Freund Sámuel és Fia Kubatov György Molnár Lajos Reichardt György Spuller Mór Stern Sámuel Tertinszky Gyula saját érdekében kérje mindenütt! Szilveszter-est— Újév. Irta: Pásztor Endre. Napjaink és óráink egyformán peregnek. Az idő forgása mindig ugyanaz. Mégis vannak ünnepek, napok, melyek megrázzák az em­ber bensejét és gondolkodóba ej­tik azt. Ilyen a nap, ilyen ünnep Szilveszter napja és az újév szép ünnepe. Az élet országút és ezen az országúton a mérföldjelzők a Szilveszter-esték. Az élet rohanás a sírba és ebben a rohanásban egy-egy lépcső a mélybe, az év­nek utolsó estéi. Az élet a teme­tések hosszú fekete sora és­ a te­metéseknek egy-egy fájdalmas akkordja búg át a lelkeken az évnek utolsó napján, Szilveszter­­estén. Ma este temetünk, az el­múlt év halottjait mégegyszer te­metjük. Megnyílnak a letűnt, elrohant, elmúlt év csendes, hideg sírjai s meghalnak mégegyszer 1927 év halottjai. Ó hány kedves halot­tunk volt! Örömünk és fájdal­munk halottjait értem­. Igen, meg­nyílnak a sírok és kilépnek azok­ból, örömünk és boldogságunk órái. Mint fehérruhás angyalok jelennek meg egy év terveink, álmaink, vágyaink. Mennyi fiatal, pozsgás élet pezsgett bennünk akkor, mikor inkarnálódtak, meg­fogantak lelkünkben. Dédelgettük, ringattuk, szívünk szerelmét csó­koltuk beléjük. S ma. Ma este sokra úgy áll előttünk, mint ame­lyeknek megfagyott az élet, mint a nagy mesterek márványtorzói. Akkor ígéretek voltak, most ke­serű csalódások. Kilépnek a mély, rideg, kriptákból, hosszú fekete se gyászfátyollal mély fájdalm melyek éles vasujjal hasít, tépnek, melyek beletemetke szívünk közepébe, mint sz' tölgybe. A fájdalmainkat nel tudjuk felejteni. Ha végigmer a magyar lelkeknek tarlója összegyűjteném egy elrohant nek emlékeit, mit tapasztalnék?.. Mennyi köny, mennyi fájdalom, mennyi elborult tekintet a sírba. Temető volna ez a múlt! Ma, Szilveszter­ este, amikor megmozdul mindenki, amikor a hitetlen is tűnődni kezd, amikor a közönyös magába száll, a lanyha fölbuzdul, amikor a jók lelkesül­nek, amikor csodálatos áram járja át a lelkeket, az emberek szíveit, ma az emlékezés szent estéjén a tarlón túl, a temetőn túl, az apró kicsi mécsesek világán túl láng­tenger áll és ebben ezer és mil­lió léleknek jajta sikolt fel és egy országnak keserves bánata resz­ket. H­n arasson el minden fájdn­­ak el ma kicsiny ko­­rgunkat. Úgy érzem, magyarság egyetlen tomna, vonagló, vérző az emlékezés súlya borul és világégést látó ével mered bele ebbe a lángtengerbe. Úgy m­itha ebből a lángtón­­usznak prófétás lelke égy a nagy próféta sza­vával : „És szólott hozzám az Úr és mondotta: Menj és kiáltsd Jeruzsálem fülébe,— így szól az Úr —, milyen igazságtalanságot talál­tak atyáitok bennem, mikor eltá­voztak tőlem és a balgaság útjára tértek és balgákká lettek ... Döb­benjetek meg egek és az égnek erősségei, a megtörténtek fölött... S ez a mi közös bánatunk és közös fájdalmunk. Diadalát üli a bűn. Mennyi házassági elválás, hűtlenség, csalás. Mennyi gyű­­lölség, irigység, egoizmus élve­zetvágy ! Asszonyaink, leányaink illetlen, szemérmetlen öltözködé­se, a gyermekbűnösök kihívják az Ég haragját. Férfiaink nád­szál akarata a praktikus hitélet­ben stb. ezer közös fájdalmat a múlt évről. Mulatságokra, dári­­dókra gondoltak sokan, ahelyett, hogy megcsonkított s nyomorba jutott hazájukon bánkódva, annak felvirágoztatásán dolgoztak volna. Boldog újévet kívánunk most egymásnak emberek. Ha azt akar­juk, hogy tényleg boldogok le­gyünk, harcot kell indítanunk a

Next