Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1959-1960
1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1959. szeptember 14-én tartott tanévnyitó közgyűlése
legetett egyetemi autonómia is főként arra szolgált, hogy körülbástyázza s védje az universitást a haladó gondolattal szemben. E törekvés azonban nem járhatott sikerrel. Annak ellenére, hogy a kapitalista társadalmi rendszerben az egyetem egészében a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálta, legjobb oktatói és hallgatói utat találtak a haladó mozgalmakhoz, utat találtak a munkásmozgalomhoz és a kommunista párthoz is. Mint az egyetem jó gazdái, s a haladó hagyományok hű örökösei, ezért ápoljuk az egyetem haladó hagyományait, s felhasználjuk azokat a szocialista felsőoktatás megteremtésében. Az Egyetem 325 éves történetéből mindössze 15 év esik hazánk felszabadulás utáni fejlődésének időszakára. Mégis bátran állíthatjuk, hogy e 15 év jelentősége nagyobb, mint az azt megelőző évszázadoké, mert e 15 év alatt a szocialista forradalomkivezette népünket és vele az Egyetemet is az anyagi és szellemi felemelkedés széles országútjára. A nagy reformer és gondolkodó, Széchenyi álma a kiművelt emberfők sokaságáról a szocializmus építése idején kezd megvalósulni. A dolgozó nép és gyermekei előtt kitárultak a tanulás és művelődés azelőtt zárt kapui. A felszabadulás óta eltelt rövid 15 év alatt felszámoltuk hazánkban az analfabetizmust, bevezettük és megvalósítottuk a nyolcosztályos általános tankötelezettséget. Középiskoláinkba ma három és félszer annyi ifjú jár, mint a kapitalista Magyarországon. Népünk birtokába vette az iskolát, a színházat, a mozit, a könyv olvasását, a kultúra minden ágát. Természetes, hogy e nagy változásoknak részese volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, természetes, hogy e nagy változások tükröződtek az Egyetem életében is. A szocialista kulturális forradalom kibontakozott és szép sikereket ért el az Egyetem falai között. Az Egyetem a népé lett, padsorait elfoglalták a munkásosztály, a parasztság s az értelmiség gyermekei. Megváltozott az egyetemi hallgatók szociális összetétele s a létszámuk háromszorosára emelkedett. Az egyetemi hallgatóknak a lakossághoz viszonyított arányát tekintve, már most megelőztük a fejlett nyugat-európai kapitalista országokat, s nem maradunk el tőlük a képzés színvonalában sem. Az egyetemek falai közé beköltözött, s elevenen ható erővé vált a legmodernebb, leghaladóbb tudomány és világnézet, a marxizmus—leninizmus szelleme. A munkásosztály világnézete megtermékenyítette valamennyi tudományág fejlődését. S amilyen gyorsan történik további térhódítása, olyan gyorsan teremtődnek meg az újabb tudományos sikerek kivívásának feltételei is.