Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1984-1985
1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1984. szeptember 3-án tartott tanévnyitó közgyűlése
szellemi teljesítményt objektíven mérlegelje, a tehetséget fölismerje, fejlessze, tegye elégedetté azzal, hogy az alkotáshoz teret és kritikát biztosít és tegye önmaga eredményeivel szemben elégedetlenné, serkentse új munkára, új utak keresésére. „Még mielőtt meghalok, szeretnék rájönni arra, hogy mi is a szín" - mondotta Picasso. Kis társadalmunk kötelessége a nagy társadalommal szemben ennek a gondolkodói, kutatói alázatnak az érvényesítése. Hadd szóljak most azokhoz, akik munkámban támogattak. Életre szóló élmény volt velük dolgozni. A szó legnemesebb értelmében az igazi barátság élményét kaptam tőlük. Ezt a barátságot viszem magammal, és gazdagnak érzem magam. És most, Fülöp József rektor, akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tradícióit követve, átadom a rektori láncot. Szívből kívánom, hogy egyetemünk szolgálatában tevékenykedve terveidet meg tudd valósítani, és örömet lelt ebben a felelősségteljes munkában. Fülöp József rektor Hagyománytisztelet, nyitottság, korszerűség címmel tartotta meg tanévnyitó beszédét. Tisztelt Közgyűlés! Kedves Vendégeink! A rektori tisztség szimbólumainak hagyományos átvételekor mindenekelőtt köszönetet mondok az egyetem tanácsának, valamint az illetékes párt- és állami szerveknek a bizalomért, hogy alkalmasnak ítéltek e feladat megoldására. Kiváló elődeim példáját követve, minden erőmmel azon leszek, hogy egyetemünk előrelépjen hivatásának betöltésében. Erősíteni és képviselni kívánom az egyetem oktatóinak széles körben tapasztalt törekvését, hogy megőrizzük haladó hagyományainkat, nyitottak legyünk a társadalom igényei iránt, korszerű szellemben és módszerekkel oktassuk és neveljük hallgatóinkat, valamint azt, hogy mielőbb megvalósuljon a jobb oktatási-nevelési feltételeket biztosító egyetemi rekonstrukció. Ehhez kérek további bizalmat és támogatást, a közös célokért kifejtett aktív együttműködést. Egyetemünk 350. tanévében - úgy gondolom - természetes, hogy évnyitó közgyűlésünkön is nagyobb súlyt kap a történelmi visszapillantás, a múlt tanulságainak mérlegelése és a haladó hagyományok előtérbe állítása. Mindez azonban formális is lehetne, ha reformtörekvéseink gyakran gyenge hatékonysága nem figyelmeztetne arra, hogy a szükségessé váló újítások is csak a múlt tapasztalatainak figyelembevételével és a szellemi örökség értékeinek tiszteletben tartásával valósíthatók meg eredményesen. Az egyetem szertartásai, ünnepségei, jelvényei és tárgyi emlékei korunk eszméihez, szellemi-társadalmi és gazdasági törekvéseihez igazítva, velük bensőségesen összekapcsolódva érzelmi töltésükkel erősítik a hivatástudatot, fejlesztik a közösségi szellemet és maradandó élményekkel gazdagítják életünket. Ünnepélyes keretet adnak az életben helytállók, az Alma Materre megbecsülést hozó pedagógusok, a kimagasló eredményeket elérő gyakorlati szakembrek, valamint a nemzetközi hírnevet szerzett tudósok iránti tiszteletünk kifejezésének. Leginkább mégis a progresszív szellemi örökség ápolására és gazdagítására szeretném a figyelmünket ráirányítani. Viszontagságos történelmünk az oka, hogy a nagy fellendülések korszakaiban létrehozott középkori egyetemeink hamar elenyésztek. Csak a Pázmány Péter által 1635-ben alapított nagyszombati egyetem vészelte át a később is megpróbáltatásoktól terhes évszázadokat, és vált országos jellegű, korszakonként megújuló, a tudomány fejlődése, valamint a társadalmi igények szerint új oktatási irányokat kialakító universitássá, amely önálló testvérintézményeket is útjukra bocsátott.