Egyetemi beszédek, 1884-1885. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem
Szabó József rektor leköszönő beszéde
Gd.szabó József Kezdem a legfontosabbal, az egyetemi rendszer kérdésének tárgyalásával. Az egyetemek több százados története minden lépten nyomon tanúságot tesz arról, hogy az idő forgása alatt az egykor jónak bizonyult intézmény elavul s az új szükségletnek többé nem felelvén meg, a kor igényeihez mérten átalakítást igényel. Lehetetlen tagadni, hogy korunkban csaknem minden országban a felső tanítás ügye a szakirodalmat, a napi sajtót, sőt a törvényhozást is élénken foglalkoztatja s így a Vallás és Közoktatási k. m. minister Trefort Ágoston ő Nagyméltóságának éber figyelme is oda fordult, hogy több az egyetemen tapasztalt baj ismeretes lévén, kérdést intézzen, vájjon azokon segíteni az eddigi egyetemi rendszer megváltoztatásával kell-e, vagy van talán mód azokat annak keretén belül is elhárítani. Ezen örökké eleven, s teljes nyugalomba soha sem jöhető kérdés a legvitálisabbak közé tartozván, hogy az egyetem minden tagja hozzászólhasson, kiadatott bőséges idő mellett az egyes karoknak, hol a tanácskozás bizottsági jelentések alapján történvén, a karok megállapodásaiból kiindulva, az egyetemi tanács részéről a tanév végén történt felterjesztés, mely szerint az egyetemi tanács beismeri a Minister Nagyméltósága mély belátási intenzióit és igen is helyesnek találja, hogy időről időre az elfogadott s életbe átvitt egyetemi rendszer a maga alapjában is újból és újból megfontolás tárgyát képezze, mert ez alkalmul szolgál összehasonlító tanulmányokat tenni másutt dívó rendszerekkel, valamint arra is, hogy az ügy szakirodalma vagy esetleg személyes érintkezések által más avatottak véleményéről is tudomást szerezzünk