Egyetemi beszédek, 1898-1899. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem

Herczeg Mihály rektor leköszönő beszéde

Mélyen tisztelt egyetemi közgyűlés! Tudomány­egyetemünk második századában foly­ton követtetik az a szokás, hogy a lelépő rector visszapillantást vet az elmúlt év történetére, ese­ményeire. Ámbár rövid vázlatban, mert ilyen nagy intézet élén csak egy évet töltvén, szélesebb arányú és behatóbb tárgyalások keresztülvitelére sem idő, sem a szükséges tényező nem állott rendelkezésre. Az az egy év, melyet a rectorok hivatalukban eltöltenek, alig elég arra, hogy egyes fontosabb eszmét, vagy reformot születni, vagy fogamzani lássanak. Néhány hónapos működés alig elég arra, hogy el lehessen róluk a költővel mondani: „Tettük sugára átragyog időn, enyészeten!“ Épen azért a rectori működés tartamára nézve már mintegy 15 év előtt 1883-ban egyik magas ministeri leiratban vettetett föl a kérdés: váljon az egyetem jelenlegi szervezete s ebben az évenként és karonként váltakozó rectorság megfelel-e a köz­­igazgatás mai értelemben vett emelkedettebb igényei­nek; avagy helyes-e, hogy míg az egyes karok újra megválaszthatják az ő dékánjaikat, ez a lelépő rectorra nézve meg nem történhetik, — a rectornak épen akkor kelletvén helyt engedni más részére, mikor már némileg beletanult az ügyvezetésbe.

Next