Egyetemi beszédek, 1924-1926. tanév, Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem
Zubriczky Aladár rektor ünnepi beszéde
4 eseményeit, amennyiben azok emberileg rendezhetők voltak. 1772-ben ezen a napon foglalta el az Egyetem Nagyszombatban új épületeit és ezt a következő években is megülték. 1778-ban ugyanezen a napon folyt le Budán az Egyetem ünnepélyes beiktatása, ámbár az iskolai évet már 1777. november 3-án itt kezdték meg. Mária Terézia 1780-ban is az újjáalakítás országos ünnepévé ezt a napot akarta tenni, de a pünkösdi vigilia-böjt miatt eltért szándékától és június 25-ikét jelölte ki. Az egyetemi magisztrátus a királyi tanáccsal egyetértve elhatározta, hogy az Egyetem ezt a napot évente ülje meg, de rövid időn belül június 25-ike helyébe a hagyományos május 13-ika lépett, mint az egyetem újjáalkotásának solemnis emléknapja. Az egyetemi Tanács néhány év előtt elhatározta, hogy az egyetem első alapításának emlékét is évente meg fogja ülni és pedig november 13-án. Ezt a határozatot azonban máig nem hajtottuk végre, részben azért, mert az év kezdetén az új rektorra háruló tömérdek teendő mellett túlságos követelés volna vele szemben, hogy a rendesen október elejére eső megnyitási ünnepély után oly rövid időn belül újra ünnepi beszédet mondjon, részben pedig azért, mert a november 13. és a május 13. ünnep tárgya annyira rokon, hogy a régi elv szerint entia non sunt multiplicanda. Pázmány életének és az egyetemhez való vonatkozásának dátumai közül október 4. mint születésének és március 19. mint halálának napja, november 13. mint az Egyetem ünnepélyes megnyitásának és május 12. mint az Egyetem alapítólevelének napja jöhetnek figyelembe. Ez az utóbbi dátum szinte kezünkre adja a megoldást. Május 13-án egyszerre ünnepelhetjük az egyetem megalapítását, mert