A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 10. KÖTET (1899-1901)
1899. – 3. szám: Emlékbeszéd Gladstone W. E. a. tagról György Endre I. tagtól
66 GYÖRGY ENDRE, keiket, felettök az örök elmúlás és az örök élet szelleme, a buzgó hivők imára siető csoportja, s a felhangzó ének : » Lord, have mercy upon us«, örök dicsőségét hirdetve Annak, a ki az embereket meghagyja halni és azt mondja az emberi nemzetnek : Legyetek porrá, kik porból lettetek. A tegnap és ma küzdelmeiben fáradt lelkünk öntudatlan buzgalommal keresi cselekedeteinek ítéletét, és nem találja másban, csak abban a végtelen mértékben, melyet az örök igazság tár eléje, s az örök igazságot magát az örök elmúlás és örök élet gondolatai hozzák legközelebb szívünkön átszűrve elménkhez. Képzelni az utókort, melynek mi már nem vagyunk állató részei, mely felettünk, barátaink és elleneink, eszméink és küzdelmeink felett pártatlan ítéletet fog mondani, mely a ma küzdelmeiben edzett s abba belemelegedett léleknek megadja az archimedesi pontot : levetkőzni a szubjektivitás minden fedőzetét , megbecsülhetlen kincs életünk berendezésénél, saját pályánk megbírálásánál, hol az elnézés vagy túlszigorúságnak egyaránt veszélyes szirtjeit elkerülni csakis így lehet. A múlt küzdelmek nagy emlékei s az enyészet szellőjében felénk zúgó százat egyaránt serkentenek szigorú és igazságos önbirálatra, egyaránt nevelői kedélynek és értelemnek, s a westminsteri apátság nemcsak kincses háza Anglia nagy gazdagságának a polgári erények tágas mezején, hanem egyúttal kimeríthetlen raktára a jövő nagyság biztosítékainak is. Azok között, kiknek ott — annyi dicsőség szentelt csarnokában — stat nominis umbra, kevés van, kinél több jogczíme volna az utókor elismerésére, a kortársak hálájára és arra, hogy legmagasabb mértékünkkel bíráljuk életét és tetteit, mint néhai társunk, a nagy birodalom halhatatlan halottjának, William Ewart Gladstonenak. Egy hosszú emberöltőn keresztül ott állani a politikai küzdelmek első sorában, több, mint hatvan éven át a törvényhozás termében tanácsot ülni és legnagyobb részben vezetni a világ leghatalmasabb államának eszmeáramlatát, már magában is oly feladat, amelyre kevés halandót rendelt végzete , de a folytonos küzdelmet, az élet nagy harczát úgy megharczolni, mint ő tette, az valóban tüneményszerű jelenség. Az ő élete