A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 11. KÖTET (1901-1903)
1901. – 2. szám: Emlékbeszéd Hauer Ferencz k. tag felett Böckh János I. tagtól
22 BÖCKEI JÁNOS, a hála érzete is késztet erre azon férfi emléke iránt, a kinek felvételi osztályában és részben oldala mellett nyertem első bevezetést a geologiai felvételekbe 1865-ben Szob vidékén, s a ki a következő évben a dr. Guido Stäche vezetésével megejtett felvételeinknél Eger környékén szintén több napon át dolgozott velünk. Hauer Ferencz lovag régi bécsi nemesi család sarja volt. 1822. január 30-án született Bécsben, mint Hauer József lovag, a pénzverő és bányászati es. kir. udvari kamara alelnökének harmadik fia, a ki maga is sokszorosan foglalkozott a természettudományokkal, nevezetesen pedig a palaeontologiával. A bécsi medencze harmadkori lerakódásai foraminiferáinak felfedezése az ő érdeme, melyeket azután Alcide d'Orbigny, franczia palaeontologus, 1846-ban Párisban »Foraminifères fossiles du Bassin tertiaire de Vienne (Autriche) découverts par Son Excellence le chevalier Joseph de Hauer czím alatt, egyúttal német szöveggel is ellátva, ismertetett meg. Hauer József lovag palaeontológiai tekintetben különben még egyébként is működött, és tulajdonosa volt Bécs hajdan egyik legnagyobb palaeontologiai gyűjteményének, mely különösen a bécsi medencze szerves maradványaiban bővelkedett, s mely később vétel útján a bécsi földtani intézet tulajdona lett. Könnyen érthető, hogy ily atya oldala mellett korán ébredt a fiúban is az érdeklődés a természet, nevezetesen pedig a geologia és palaeontologia iránt, a mint azt 1846-ban megjelent első nagyobb munkájában »Die Cephalopoden des Salzkammergutes stb.« a 4-ik 1. maga említi, hogy »Frühe durch meinen innigst geliebten Vater in das Studium der fossilen organischen Formen eingeführt«. Az iskolai első oktatást Hauer Ferencz lovag 1828— 1832-ig mint magántanuló szülővárosában, a Szent-Anna czímű normális főiskolában nyerte. 1832—1838-ig ugyancsak Bécsben a skót benczések gymnasiumát, az úgynevezett Schotten-Gymnasiumot látogatta; a következő évben, azaz 1838-tól 1839-ig bölcsészeti tanulmányokkal foglalkozott a bécsi egyetemen.