A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 12. KÖTET (1903-1905)

1904. – 6. szám: Kondor Gusztáv lev. tag emlékezete Köveslighety Radó l. tagtól

KONDOR GUSZTÁV L. T. EMLÉKEZETE. KÖVEST,IGETHY RADÓ 1. tagtól. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1904. május 30-án tartott összes ülésén.) A múltba bevilágító mécsemnül felujul gyermekkorom egy élénk emléke, a franczia-porosz háború egy megindító részlete. Fiatal német tanárral, közeli rokonommal, gyermeki képzeletben én is által küzdöttem. Megjelen szemem előtt az agg Chevreul. A ritka h­osz­szúra nyúlt, munkás emberöltőn át fejlesztett drága múzeu­mába csap az ellen nyolc­van bombája, és az ellenségnél vadabb franczia nép felgyújtással fenyegeti Páris féltett bü­szkeségét. És felgyúlt emlékem világánál vissza tudok mennni majd még egy negyedszázad múltjába. És látom a haza védelmében a komáromi csatatéren ifjúsága teljében az ifjút, a­kit a Gellérthegy koronája csen­des falvából sokat igérőn Uránia kultusába csalt. De mint a zápor hull a vár felől a bomba, és elva­kítva segíti gyászos munkájában enyérünk. És Európa tudományos büszkesége, a József nádor emelte csillagvizsgáló romba dől, és hazánkban, a­mely ven­dégül látta Regiomontanust, és üldözői elől megoltalmazta Keplert, az ég mirzsája hontalanná vált. Az ontott vérből áldás fakadt és felvirágozott a hon. Újra beköltözött hozzánk művészet és tudomány, és bizton­ságban elfoglalta régi házait, vagy a romokon épült pom­pásabb csarnokát. Csak ő árvult el még inkább, mert csil­lagász volt. M. A.­­ . Ali. EMLÉKBESZÉDEK, XII. KÖT. 6. SZ. 1

Next