A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 13. KÖTET (1906-1908)
1907. – 6. szám: Emlékbeszéd Fayer László lev. tag felett Balogh Jenő lev. tag
2 DR. BALOGH JENŐ, Vuchetich Mátyás,1) aki egyetemünkön 1808—1824-ig tanított, korábban a törvénytárban szétszórt büntető törvényeket rendszeresen összeállította, 1819-ben közzétett Institutioni Juris Criminalis Hungarici (Buda) cz. munkájával pedig képét adta annak, minő volt a büntető jogtudomány állása hazánkban a múlt század elején. Ez a tankönyv gyanánt írt munka ugyanis mind bölcsészeti, mind összehasonlító jogi fejtegetések alapján rendszeresen kifejti az akkor hatályban volt magyar anyagi és alaki büntetőjogot. Vuchetich művéből kitűnik, hogy szerzője a XVIII. század irodalmának egyes munkáit behatóan tanulmányozta és általában az a korbeli külföldi irodalomban jártas volt. Fejtegetésein észlelhető a mult századbeli bölcsészeti felfogás hatása ; egyes főbb kérdések tárgyalásánál a jegyzetekben összeállította a római jog szabályait és a XIX. század elején hatályban volt német közönséges jognak, valamint az akkori franczia, osztrák és bajor törvényeknek odavágó rendelkezéseit. Az eljárási részben (amint ezt Pauler id. ért. 108.1. is kiemeli) Vuchetich »túlságos tért engedett a németországi vizsgáló per elveinek és kevésbbé vette figyelembe a magyarországi gyakorlatnak sajátságait«. Egészben véve azonban Vuchetich munkája mindenben kora tudományos irodalmának színvonalán állt és igen nagy érdeme, hogy jogi főiskoláinkról kiszorította az osztrák íróknak addig használatban volt tankönyveit, melyek nem is a magyar jogrendszert tárgyalták. Pauler Tivadar (1849—1871. febr.-ig, majd midőn az igazságügyministeri székből az egyetemre visszatért, 1875—1878. júniusig, tehát körülbelül negyedszázadon keresztül) tanított egyetemünkön, hová több, mint tíz évi jogakadémiai tanári működés után neveztetett ki. Mit se vonok le Vuchetich úttörő munkásságának maradandó érdemeiből, ha kiemelem azt a jelentékeny haladást, melyet a büntetőjognak két része hazánkban Pauler Tiva d) Életrajzát megírta és egész tudományos munkásságát méltatta Pauler Tivadar »Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez« cz. művében. (Budapest, 1878 103—110. 1.) 216