A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 17. KÖTET (1914-1920)

1916. – 12. szám: Engel Ernő k. tag emlékezete Földes Béla r. tagtól

ENGEL ERNŐ KÜLSŐ TAG EMLÉKEZETE. FÖLDES BÉLA r. tagtól.­ ­Felolvasta a M. T. Akadémia 1916 december 11-én tartott ülésén.) A statisztika a tudományok areopagjában a legfiatalabb tagoknak egyike. Mégis a kutató emberi elmének már jelenté­keny szolgálatokat tett. Mintha a tudvágyó ember hatodik érzékkel gyarapodott volna, mely előtte eddig nem látott világo­kat tár fel. Soha nem sejtett tények, soha nem sejtett összefüg­gések, okozati lánczolatok jutottak tudomásunkra. Az exact tudás fegyvertára hatalmas eszközzel gyarapodott. A csilla­gásztól kezdve az üzletemberig, senki ma a statisztikát nem nélkülözheti. A tudás minden terén, egyet sem véve ki, a philo­sophiai doctrinák, a történelem, a földrajz, a természettudo­mány igénybe veszik segítségét. Legnagyobb eredménynyel pedig a társadalmi tudományok nagy köre használta fel. De a gyakorlati élet terén is mindenütt a statisztika az, mely a fel­derítő szolgálatot végzi , a községi jegyző működésétől kezdve fel az államokat vezérlő államférfiúig. Mindegyiknek kell, h­a hasznos működést akar végezni, hogy a statisztika eszközét szorgalmasan kezelje. Azok sorába, kik e tudományt a fejlődés magas fokára emel­ték, annak módszerét tökéletes­ítették és finomították, annak látókörét, annak határait tágították, a­kik azt nagy emberiségi problémák megoldására, különösen a társadalmi bajok gyógyí­tási módjainak felismerésére felhasználták, azt majdnem saját határain túl, mintegy magamagát túlhaladván, termékenynyé­ g. Tud. Akad. emlékbeszédek, XVII. köt. 12. sz. 239­1

Next