A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 17. KÖTET (1914-1920)
1917. – 16. szám: Medveczky Frigyes r. tag emlékezete Pauler Ákos lev. tagtól
2 PAULER ÁKOS, s a gyötrelem alig csökken, ha e világképben időnként ingatagságot vesz észre, mely annak folytonos újjáépítésére ösztönzi. E folytonos lelki tusakodás szempontjából a bölcselők két nagy osztályba sorozhatók. Az egyik a küzdelmet mindvégig folytatja s pályáját a philosophiába vetett bizalommal végzi — míg mások e hiteket elvesztik s végül a skepticismusba merülnek, vagy azon is túlhaladva, vallásos mysticismusban keresnek megnyugvást. Medveczky Frigyes is igazi, vérbeli philosophus volt, kinél a bölcsészet nem szellemi fényűzés vagy felületes kíváncsiság, hanem lelkének legbensőbb ügye volt. Az ő élete is az említett küzdelemnek érdekes és megható képe, annál is inkább, mert voltaképen a philosophusok utóbbi csoportjába tartozik, kiknek életében a bölcselkedés tragédiává válik. Emlékét akkor üljük meg hozzá legméltóbban, ha ezt az egész életén végigvonuló benső küzdelmet vonultatjuk el szemeink előtt és ebből tanuljuk meg őt leginkább tisztelni és szeretni. * Medveczky Frigyes 1856 július 31-én született Budán. Középiskolai tanulmányait Bécsben a Theresianumban végezte, egyetemi éveit is külföldön töltötte. Mint minden lélekszerinti bölcselőnél, benne is igen korán keltettek érdeklődést a világnézeti problémák. Csodálatosképen idevonatkozó tépelődései és gondolatai először költői formában nyilvánulnak. Első irodalmi terméke, melyet húsz éves korában bocsát közre, egy német nyelven írt novellakötet, melynek czime Vom Baume der Erkenntniss.1) Ennek bevezetőjében kifejti, hogy az élet küzdelem s az ember természeténél fogva harczra van utalva. Küzd az elemek, küzd önmaga ellen. Az embernek önmaga elleni harcza az élet rejtélye. Bár az ember a nagy természetnek kicsiny része, némelykor felveszi a harczot az érzékiség ellen : ez a szabadság küzdelme a természeti kényszer nyomásával szemben. Ez a kötelesség, az erkölcsi méltóság harcza az ember boldogsága ellen. Innen fakad minden nagynak és nemesnek forrása az ember lelkében. A kötet egyes elbeszélései mind e harcznak különböző képeit vonultatják el szemeink előtt, nem csekély . Wien, Carl Gerold's Sohn, 1876.