A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 20. KÖTET (1927-1930)
1930. – 18. szám: Bury Bagnell János k. tag emlékezete írta Darkó Jenő l. tag
2 Darkó Jenő ban a história mellett állandóan nagy termékenységgel folytatja görög philologiai kutatásait is, melyek elismeréséül ugyanazon főiskola 1898-ban őt a görög philologiai regius professorává is megválasztja s így párhuzamosan két egyetemi tanszék ellátását bizza reá egyidejűleg. Közben sűrűn utazgat Európa nyugati, déli és délkeleti országaiban. Ezen utazásai közül legjelentősebb a görögországi út, melynek folyamán 1895-ben Athént, Spártát s Közép- és Északi Görögország történelmileg nevezetesebb helyeit keresi fel, hogy a történelmi források adatait a helyszínén autopsiával egészíthesse ki és ellenőrizhesse. 1900-ban Siciliát, 1902-ben Konstantinápolyt és Kis-Ázsia történelmi nevezetességű városait látogatja meg. Ugyanez évben két nagy kitüntetésben részesül : az oxfordi egyetem tb. doktorává, a cambridgei egyetem pedig a modern história regius professorává választja meg Lord Acton utódául, mely állásában egész élete végéig megmarad. 1904-ben Amerikában, 1905-ben Dél-Franciaországban tesz kiterjedt utazásokat. 1908-ban újra Amerikába utazik, hogy mint meghívott előadó, a Harvard egyetemen előadásokat tartson a régi görög történetírókról. 1912-ben ugyancsak meghívásra a londoni egyetemen tart előadásokat a késő római császárság alkotmányáról. 1910 tavaszát Olaszországban töltötte, beutazva a Nápolytól Bordigheráig terjedő területet. A nagy háború alatt nem mulasztotta el hazája érdekei mellett egy terjedelmes röpiratban síkraszállani, de a háború befejeztével egyike volt a legelsőknek, aki sietett a békés együttműködést a legyőzött államok tudósaival helyreállítani s különösen a német tudomány talpraállítására tényleges segítséget is nyújtani. A háború utáni években egészsége annyira megrendült, hogy előadásait néha hónapokra fel kellett függesztenie. Ezen idő alatt a teleket rendszerint Rómában töltötte. De betegsége ellenére is hősies önmegtagadással folytatta tudományos irodalmi munkásságát s vállalta egy oly nagyszabású tudományos vállalatnak, mint a Cambridge Ancient History, a főszerkesztőségét. Ezen vállalat számára írta utolsó történeti munkáját Dionysiosról, a syracusaei tyrannosról, visz-