A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 22. KÖTET (1934-1937)

1935. – 10. szám: Concha Győző ig és t. tag emlékezete. Berzeviczy Albert ig. és t. tag megnyitó beszéde. Ereky István r. tag emlékbeszéde. Hegedüs Lóránt ig. és t. tag: Concha Győző politikája.

Elnöki megnyitó a Concha Győző emlékülésen, 1935. május 27-én. Tekintetes Akadémia! Mai összes ülésünket kizárólag a Concha Győző em­lékezetének szenteltük; két tagtársunk fog megemlékezni róla, egyik tudományos munkásságát a maga teljességében fölkarolva, a másik különösen, mint a politikai tudomány művelőjét méltatva őt. Ezt a kivételes formáját a kegyeletes megemlékezés­nek Concha Győző valóban kiérdemelte Akadémiánktól. Ő kevés híján egy fél századon át volt tagja Akadé­miánknak s abban oly vezérszerepet vitt, melyet nem ő keresett, melyre nem ő törekedett, mely természetes kö­vetkezménye volt nagy tudományos tekintélyének s a jog-és államtudományi tudományok széles köre, valamint az Akadémia élete iránti őszinte, nemes és mindig üdvös érdeklődésének. Természetszerűen és a közakarat megnyilvánulásaké­pen követte akadémiai pályáján a levelező tagságot a ren­des tagság, a rendes tagságot az osztályelnökség és igaz­gatótagság s ezeket a másodelnökség. Nagy tanári és irodalmi elfoglaltsága sohasem gá­tolta az Akadémia munkásságában való részvételben. Egé­szen utolsó betegsége idejéig majdnem sohasem hiányzott üléseinken s h­a ő szavát hallatta, az rendesen döntővé vált tanácskozásainkra nézve. Tudományos értekezéseker­ kívül különösen nagybecsű és nagyhatású emlékbeszéde­ket hallottunk tőle Pulszky Ferencről, Pulszky Ágostról, Brassai Sámuelről és Gneist Rudolf külső tagról. De az Akadémia bíráló­bizottságaiban is szívesen kivette a maga munkarészét s fontos esetekben történt a döntés az ő gon­dosan és alaposan kidolgozott jelentései alapján.

Next