A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 22. KÖTET (1934-1937)
1935. – 10. szám: Concha Győző ig és t. tag emlékezete. Berzeviczy Albert ig. és t. tag megnyitó beszéde. Ereky István r. tag emlékbeszéde. Hegedüs Lóránt ig. és t. tag: Concha Győző politikája.
Elnöki megnyitó a Concha Győző emlékülésen, 1935. május 27-én. Tekintetes Akadémia! Mai összes ülésünket kizárólag a Concha Győző emlékezetének szenteltük; két tagtársunk fog megemlékezni róla, egyik tudományos munkásságát a maga teljességében fölkarolva, a másik különösen, mint a politikai tudomány művelőjét méltatva őt. Ezt a kivételes formáját a kegyeletes megemlékezésnek Concha Győző valóban kiérdemelte Akadémiánktól. Ő kevés híján egy fél századon át volt tagja Akadémiánknak s abban oly vezérszerepet vitt, melyet nem ő keresett, melyre nem ő törekedett, mely természetes következménye volt nagy tudományos tekintélyének s a jog-és államtudományi tudományok széles köre, valamint az Akadémia élete iránti őszinte, nemes és mindig üdvös érdeklődésének. Természetszerűen és a közakarat megnyilvánulásaképen követte akadémiai pályáján a levelező tagságot a rendes tagság, a rendes tagságot az osztályelnökség és igazgatótagság s ezeket a másodelnökség. Nagy tanári és irodalmi elfoglaltsága sohasem gátolta az Akadémia munkásságában való részvételben. Egészen utolsó betegsége idejéig majdnem sohasem hiányzott üléseinken s ha ő szavát hallatta, az rendesen döntővé vált tanácskozásainkra nézve. Tudományos értekezéseker kívül különösen nagybecsű és nagyhatású emlékbeszédeket hallottunk tőle Pulszky Ferencről, Pulszky Ágostról, Brassai Sámuelről és Gneist Rudolf külső tagról. De az Akadémia bírálóbizottságaiban is szívesen kivette a maga munkarészét s fontos esetekben történt a döntés az ő gondosan és alaposan kidolgozott jelentései alapján.