Hadak Útján, 1983 (35. évfolyam, 366-371. szám)
1983-01-01 / 366. szám
dításával elérte, hogy a csapat még kilátástalan helyzetekben is helytállt a sokszoros túlerővel szemben. Páratlanul kötelességtudó, bátor, olykor túl merész, fáradhatatlan parancsnok volt. 1943 január 16-án és az utána következő napokban, amikor már látszott, hogy a hadsereg mögötti hadászati tartalék (a Crammer hdt.) a németek tétovázása miatt elkésett és ellentámadásra bevethető nem volt, s ezért a 2. hds. meghátrálni kényszerült, sőt helyzete válságosra fordult, amikor már alig maradt más harcoló csapat, mint a korábbi harcokban meggyengült 1. páncélos hadosztály, Jány vezdi, ennek harcterületén, Ilinka, Alexejevka körzetben megjelenve, személyesen adott parancsaival öntött lelket a súlyos harcokban kimerült, a zord hidegben elcsigázott csapatba. Ama válságos napokban és órákban, amikor a csapatkötelékek megbomlása, a kikényszerített, helyenkint menekülésszerű visszavonulás, a vereség tudata világos lett, vitéz lány vezérezredest súlyos lelki megrázkódtatás érte, olyannyira, hogy a hősi halál keresése által akart a reá nehezedő súlyos morális és lelki tehertől szabadulni. De még ebben a lesújtó lelki állapotban is sokszorozott erővel és eréllyel vezette a hadsereget. De a kiváló katonai és emberi erények az adott súlyos körülmények között sajnos nem tudták már a hadsereg sorsát jóra fordítani. A nagy fegyverbarát sem tudott már segíteni. Jány Gusztáv őrlődött a föltétlen engedelmesség és csapatai megóvásának kötelezettsége között. Engedelmeskedni a Legfelsőbb Hadúr és Hitler parancsának, avagy — mindkettőt félretéve — parancsszegővé válni, de ezáltal magyar életeket megmenteni. Jány Gusztáv a föltétlen engedelmességet választotta, és ez lett a tragédiája. A csatát vesztett hadvezér idegei a rendkívül súlyos helyzetben felőrlődtek. Idegösszeomlásba esett, amit fokozott az elkeseredés és kétségbeesés afölött, hogy hősi halál keresése sikertelen maradt. Ez a súlyos lelki krízis adta kezébe a tollat amellyel megírta métánytalan (és később vissza is vont) hadseregparancsát 1943 január 24-én. Adassák tisztelet a kiváló tábornoknak és hadvezérnek, akinek a katonasors — meg nem érdemelten — tragikus véget juttatott. A második világháború befejezése után az ún. magyar demokratikus kormány, a Magyarországot megszálló győztes hatalom fegyvereinek árnyékában, a régi Magyarország iránti gyűlölettől fűtött légkörben, az önként hazatért vitéz Jány Gusztáv vezérezredest felelősségre vonta és mint „háborús bűnöst a golyó általi halálra ítélte. Mártírhalált halt. Vae victis. Utóvédharcok Osztrogozsszkban Az ungvári 24./I. zászlóalj harcait idézi vissza V. Korchma Miklós fhdgy. (Ausztrália) naplószerű feljegyzése, melyből az alábbiakban — az előzmények vázolása után — néhány részletet idézünk. Előzmények :A zászlóaljat 1942 októberében mozgósították a doni arcvonalban álló kecskeméti 7. gyalogezred III. zászlóaljának leváltására. Kiszállítás és rövid átképzés után január 5-én — tehát egy héttel a nagy szovjet támadás kezdete előtt — került az arcvonalba a 13. k. hadosztály kötelékében, Krotojaknál. A szovjet áttörés súlypontjai a hadosztálytól északra, majd délre voltak, de január 35-én már átkaroló erőkkel kellett heves és veszteségteljes harcot folytatni, majd a körülzárás elől a nehezebb fegyverzet zömének visszahagyása mellett fel kellett adni a doni állásokat. Jan. 16-án éjjel az erők zöme kb. 25 km-es menettel Osztrogozsszkra vonult vissza; mínusz 35 fok körüli hideg, dermesztő szél, elcsigázott emberek. Másnap már heves elhárító harcok a városka körül, a teljesen körülzárt helységet friss szovjet páncélos és lövész erők támadják. A beszorult erők közt van egy német hadosztály (168.) részein kívül a 13. hadosztály és több más magyar leharcolt egység. Jan. 19-én a megismétlődő szovjet támadások ereje tovább fokozódik, de nagyobb betöréseket nem sikerül elérniük. De a helyzet egyre válságosabb lesz, a felmentési kísérletek meghiúsulnak, ki kell törni. Korchma fhrgy, a 24./I. század parancsnoka, ekkor már a zászlóalj élére került; a következőkben az ő feljegyzéseiből idézünk. Január 19 Az ellenség már reggeltől kezdve erőszakolja keletről a betörést a városba, hol harckocsikkal, hol gyalogsággal támadnak. A lőszer helyenkint kifogyóban, a repülővel ígért utánpótlás a rossz időjárás miatt elmaradt... Enyhe köd fekszik a tájon, 35 fok körüli hideg. 15 óra körül egy század erejű támadás bontakozik ki a 24./L századdal szemben, ez azonban teljesen összeomlik a támogató német „kedvelők“ (sorozatvetők) tüzében . .Az esti ezredeligazításon kapjuk meg a