Hídverők, 1959 (12. évfolyam, 20. szám)

1959 / 20. szám

1849 OKTÓBER 6. 1944 OKTÓBER 15. 1956 OKTÓBER 25. 1849 október 6-án 13 magyar tábornok életét oltotta kl a a Habsburg-önkény. Tizenhárom talpig becsületes férfinek kel­lett meghalnia, hogy a bécsi Kamarilla kielégíthesse bosszú-vá­gyát. A magyar szabadságharcot letipró fekete-sárga önkény talán azt hitte, hogyha kivégezteti ezt a nagyszerű tizenhármat, úgy megölheti a magyar lelkekben a szabadság iránti vágyat és meg­gyalázhatja a harc hőseit. A nürnbergi perek előfutára, az aradi vésztörvényszék nem Jól számított. A vésztörvényszékek mindig elszámítják magukat, amikor azt hiszik, hogy az akasztófák befejezhetnek nemes gon­dolatokért folytatott küzdelmeket, amelyek a hatalom épen bir­tokosainak, a győzőknek kellemetlenek. Az akasztófák azonban a nemes célokért folytatott küzdel ­­meket sohasem fejezhetik be, hanem mindenkor egy új küzdelemnek a határkövei lesznek, amelyet új harcosok folytatnak a régi le­gyilkolt nagyok szellemében. Ez történt a 13 aradi vértanúval is. Szimbólumai lettek a szabadságnak. Ha elöregedésben halnak meg, ma talán csak néhány történelmileg Jártas tanult fő ismerné nevüket. De mert megöl­ték őket, nincs magyar, aki nem tudná, kik voltak és miért kel­lett meghalnlokl Az akasztófákból égigérő fáklyák lettek, melyek bevilágí ­­tották a sötét, elnyomás korszakát is és utat mutattak a jövő, a magyar feltámadás felé. * 1944 október 15. Egy önmagában meghasonlott, tanácsadóitól félrevezetett magyar államfő először a magyarság történelmében: áruló módon megszegte szövetségi esküjét és megadta magát az e­­gész ország létét fenyegető világveszelynek. A biztos halál árnyékéban azonban feltört a nemzet élni­­akarása, a becsületes magyarság egy emberként állt ellen az áru­ló parancsnak és megszületett Kossuth Lajos óta a legnagyobb és 754

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék