Tájékozatató Szolgálat, 1980 (5. évfolyam, 1-2. szám)

1980-03-01 / 1-2. szám

megvalósítsa. Azért nevezték el " Hármas " Bizottságnak, mert az egynek számító Északamerika ( USA + Kanada) mellett az ( egyesült ) Nyugateurópa és J­apán gaz­dasági vezetői egyeztek meg fő célkitűzéseik gyakorlati kivitelezésére.Koncepció­juk, a liberális demokrácia világszerte történő uralomra juttatása. A Ford és a Rockefeller Alapítványok hathatós támogatásával arra törekedtek, hogy a világ kommunista és nem-kommunista államai között egy- szerintük - elkerülhetetlen ki­­egyenlítődést hozzanak létre, aminél a körülmények kényszere és a történelmi e­­­rők amúgy is eme kétféle rendszer közeledését segítik elő. Eme erőknek végtére a Szovjet Unió sem tud ellenállni. A nyugati vezető pénzügyi-gazdasági óriások a Földet s népeit úgy akarták átváltoztatni, hogy egy gigantikus fogyasztó piac alakuljon ki, amely természetesen az általuk képviselt mamut­vállalkozások ér­dekében állott.­ Hogy eme " ideális liberális demokráciát" mielőbb megvalósít­­­hassák- Carter szavai szerint- szükséges, hogy a világ megszabaduljon a kommu­nizmussal szemben táplált " mértéktelen félelmétől" s a Szovjet­­ Kuba minden előbbretörésében s növekedő befolyásában a nyugati világ katasztrófáját lássa. Az ilyen célú " megnyugtatásokban" odáig mentek el, hogy Andrem JOUNG, Carter főmegbizottja az Egyesült Nemzeteknél, az orosz és kubai afrikai expanziós lé­péseket nemhogy ártalmatlannak, hanem- az ottani politikai szilárdság érdeké­­­ben- egyenesen kívánatosnak ítélte meg.,, A liberális demokrácia elveinek men­nél gyorsabb meghonosítása érdekében erős nyomást gyakoroltak Iránra, Délafri­­­kára és Latin Amerikára.­ Hasonló nyomást azonban sehol sem gyakoroltak azokban az afrikai államokban, amelyek orosz vagy kubai befolyás alá kerültek. /C/ Ez a kétféle mértékű és erkölcsű bánásmód még inkább megnyilvánult az embe­ri jogok gyakorlásánál.Hogy 1979 végén több mint 6 millió menekült ki a marxis­ták által uralt országokból, arról " udvariasan" hallgattak. Ugyanúgy, hogy Fi­del Castro uralom­átvétele óta kereken 1 millió kubai elhagyni kényszerült ha­záját.Ezzel ellentétben , állandóan ostorozták az argentínai, braziliai és csi­­lei menekült problémát, holott ezeknél az országoknál ( még " ellenséges " köz­lések szerint is) mindössze 20-30.000 ( javarészében aktív)terroristáról volt szó.­A Trilateral Commission gondolkodása és kettős erkölcse különösen megmutat­kozott a 3. Világgal szemben. " Ezidőszerint elkerülhetetlen­­nek minősítették az ottani bajokat s azok minden mizériáját az egykori kolonizáló országok fe­­­lelősségévé deklarálták. /b/ Afganisztán szovjetorosz katonai megszállása Cartert arra a " vallomásra" késztette, hogy ő a szovjet célok kiértékelésében csalatkozott. Ez emberi becsü­letességre valló beismerés volt ugyan, de politikai előrelátása teljes hiányát is igazolja. Még kevésbé dicséri ez a kudarcuk Brzezinski, Vance stb. vezető ta­nácsadói államférfias képességeit, akik az utóbbi 10 év " Új Politikáját" kia­­­­gyalták, az elnökökkel együtt képviselték és gyakorolták ! Most -ezzel a beisme­réssel­ került napvilágra az a tény, hogy az 1970-es évek amerikai külpolitikája olyan következményekkel járt, amelyek eme koncepció szerzőinél ismeretlenek vol­tak s amelyek kihatásaikban abszolút nemkívánatosaknak bizonyultak ! Az iráni és az afganisztáni események olyan helyzetet teremtettek, amely semmi esetre sem va­lósította meg a " magasabb és humánusabb emberi életet" s amely fordulat az USA és a Nyugateurópa érdekeit döntő veszélybe sodorta.­ Ezt a veszélyt Carter az év végén tartott " State of the Nation" beszédében nevén nevezte s ezzel 180­­-­­ban megváltoztatta az USA külpolitikáját. Ezt az új amerikai külpolitikai i­­­rányt nevezte el a nyugati világ sajtója" Carter doktrínának". Eme doktrína azt jelenti, hogy " ha egy külföldi hatalom megtámadná a Perzsa öböl környékét és a közelkeleti olajmezőkhöz vezető utakat, azt úgy tekintik, mintha az USA felségterülete érné támadás s ennek megfelelően válaszolnának arra." Valóban erő­teljes és félreérthetetlen dogma ! Kérdés, hogy lehetséges lesz-e azt a szüksé­ges eréllyel megvalósítani, anélkül, hogy azáltal háborús fejleményekbe bonyo­­­lódjék a Világ ?! Ez legalábbis olyan mértékben füg® a Szovjet Uniótól, mint az Egyesült Államoktól. -Tisza­( Legközelebb ismertetni fogjuk a Latin Amerika országaiban észlelhető forrongások okai és legújabb fejleményeit. Szerkesztő. )

Next