Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 03. KÖTET (1971)
1971 / 4. szám - KOMÁRIK DÉNES: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században : pesti mesterek és mesterjelöltek
FL: Pesti tan. ir. intimata a. n. 6865; Pesti tan. ir. relationes a. n. 10297; Pesti tan. ir. 2087/1850 — 52; Pesti tan. ir. 1112/1853; Pesti tan. ir. 11029/1853; Pesti tan. ir. 17669/1853; Pesti tan. ir. 2838/1854. Schneider; Szendrei; Műv. Lex. BUKOVICS Gyula (Bécs, 1 — 1 ). Bár Bécsben, de hazai illetőségű családból született, így magyar ,,honpolgár"-nak számított. A századforduló körüli években ismét Bécsbe költözött és 1915 körül még ott élt. Építészeti tanulmányairól semmit nem tudunk. 1807. febr. 17-én az ipartörvény által előírt vizsgát Prágában letette s a csehországi helytartóságtól az építőmesteri jogot elnyerte. Ugyanez év dec. 17-én kelt bizonyítványában a berlini városi tanács elismerően tanúsítja, hogy Bukovics Gyula a kölni reálgimnázium építését vezette. Működött útépítési munkáknál is, majd Pesten Ybl Miklós irodavezetője lett és több nagyobb ház építésének felügyeletét látta el. Mesterfelvételi kérelmét 1871. máj. 3-án nyújtja be a pesti tanácshoz, újabb vizsga letétele alól felmentést kérve. Kérését mind a céh, mind a tanács támogatja, s a felmentésre jogosult Földművelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztérium sem tesz ellene észrevételt. Bukovics Gyula így 1871. júl. 27-én kelt tanácsi határozattal az építőmesteri jogot megkapja. FL: Pesti tan. K. II. 462/1871. Szendrei. Buzzi Bódog Ferenc (Bizenz, Morvaország, 1829. dec. 20. — Budapest, 1875. jan. 26.). Olasz származású, apja Buzzi Antal a velencei Pontéban született. „Az elemi tanodák sikerreli befejezése után" tanulmányait „részint a lembergi reál és kereskedelmi academiában, — részint az ottani cs. kir. műtani academiában, — némely műszaki tanulmányból pedig a bécsi cs. kir. műegyetemben sikerrel végezte". Miként Ybl Miklós, ő is csak a magasabb tanulmányok elvégzése után állt be inasnak Pesten, s szabadult fel három év múlva legénnyé. Ezután „Frei és Kauser helybeli építészeknél építési tervek és rajzolások elkészítésével nem különben építési költségvetések összeállításával" foglalkozott. Kauser és Frey később — mint beadványában állítja — üzleti társuknak tekintették és építéseiknél önálló és teljes rendelkezési jogot ruháztak rá. (Ezt a pesti tanácsi iratok mutatóiban szereplő több, társas viszonyukra utaló, bejegyzés erősíti meg.) Az általa tervezett és kivitelezett munkák közül kiemeli a józsefvárosi bölcsőde épületét, Rottenbiller Lipót Kígyó utcai négyemeletes házát (IS68), Ádám Károly, Forgó István, Novák József és Korcsák József részére készült lakóházakat. Végzett vasúti és útépítési munkákat is, Pest városa részére elkészítette a kőbányai csatornázást, ill. magasépítési munkák kivitelezését vállalta el. Mesterfelvételi kérelmét 1868. jún. 10-én nyújtotta be a tanácshoz, az előírt vizsga elengedéséért is folyamodva. A megkívánt felsőbb ismereteket igazoltnak látva, kérelmét mind a céh, mind a tanács támogatta, s a felmentés adományozására jogosult Földművelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztérium sem tett ellene észrevételt. A pesli tanács az építőmesteri jogot 1868. aug. 5-én megadta. FL: Pesti tan. K. II. 286/1868. Lehneider; Szendrei. CASSANO József (Trieszt, 1806. szept. 15. — ? ). Mesterségét — saját állítása szerint — Triesztben szabályosan megtanulta, inaskodott, legénnyé szabadult, majd legény és pallérként dolgozott. Mindezt azonban mesterfelvételi kérelmében semmilyen okmánnyal nem bizonyítja, mondván, hogy ezek az iratai a trieszti tanács birtokában vannak. Kérdés tehát, hogy a fentiek mennyiben felelnek meg a valóságnak. A trieszti tanács 1830. aug. 14-én kelt határozata — a .,k. k. prov. Direction der öffentlichen Bauten" véleménye alapján — az építőmesteri jogot megadja neki. Az okmány jellege, szövegezése arra utal, hogy nem a magyarországihoz hasonló céhes jellegű jogadományozásról volt szó. Ezután 1840-ig Triesztben működött, többek között évekig dolgozott a helybeli illír egyházközségnek, Ritter J. C. és társa cégnek, Lipona grófnőnek stb. 1837-ben hites becsüs is lett. 1841-ben Pestre költözik, hova rokoni szálak is kötik, s febr. 13-án letelepedési jogért folyamodik, amit — a hiányzó trieszti elbocsátó levél megszerzése és bemutatása után — nov. 29-én meg is kap. Polgárjogot, miként az irodalomban szerepel, nem szerzett, sem ekkor, sem később. — 1843. febr. 16-án a Helytartótanácshoz folyamodik, hogy meglevő építőmesteri jogát Pesten gyakorolhassa, tehát remekelés nélkül kebeleztessék be a pesti céhbe. A fentieken kívül még többek közt hivatkozik báró Mednyánszky Alajos bizonyítványára, mely szerint ,,a rábízott tervezetet és rajzot kitűnő szorgalommal és csinossággal dolgozta 2 393