Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 14. KÖTET (1982)

1982 / 3 - 4. szám - SZEMLE - SZIRMAI JÁNOS: Az Operaház rekonstrukciója - 70 évvel ezelőtt

AZ OPERAHÁZ REKONSTRUKCIÓJA -70 ÉVVEL EZELŐTT* 100 évvel ezelőtt a Sugárúton, az egykori Hermina tér helyén Ybl Miklós tervei szerint és irányításával már javában folyt a Magyar Királyi Dalműszínház építése. A mai Opera­ház megnyitására 1884-ben került sor, azaz két év múlva érkezünk az épület centenáriu­mához. A legkülönbözőbb működési, szervezési, pénzügyi és más okok miatt ugyan el­húzódott a felújítás előkészítése, ám а rekonstrukció, sőt — egyes esetekben — а rehabi­litáció ténye már önmagában is örömteli. Az elkészült épület története mentes a nagy megrázkódtatásoktól, lényegében még a II. világháború is megkímélte. Noha Ybl építészetének értékelése az eltelt 98 év alatt többször változott, az Operaház értékeit sohasem vonták kétségbe. Az Ybl munkásságával közel egyidőben kialakult, ma már méltán világhírű magyar műemlékvédelem pedig na­gyon hamar azok közé az alkotások közé sorolta, amelyek „művészi kvalitásuknál fogva védelmet kívánnak és érdemelnek".­ Az Operaház használhatóságát, kényelmét és biztonságát szolgáló jelentősebb munkála­toknál tehát mindig alapvető szempont volt építészeti és más művészeti értékeinek védel­me. A változtatások az épület értékeinek növelésével segítették a benne folyó életet. Ráadásul a munkákat mindig a nyári szünetben végezték el, tehát gyakorlatilag sohasem kellett szüneteltetni az előadásokat. A most folyó munkákhoz hasonló, kiterjedt és jelentékeny tevékenység mindössze egy alkalommal fordult elő. Kereken 70 évvel ezelőtt, 1912 nyarán Medgyaszay István tervezte meg, majd irányította a részben komoly építészettörténeti jelentőségű munkát. Sajnos a következőkben levéltári, tervtári adatokra nem hivatkozhatunk, mivel a vonatkozó iratok Klebersberg Kuno minisztersége idején az Országos Levéltárba kerültek, s ott a II. világháborús ostrom alatt megsemmisültek, így támpontot csupán a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában őrzött néhány terv, a korabeli lapok cikkei, elsősorban Medgyaszay István ,,A magyar királyi Operaház átalakítása" című írása,2 pár publikált rajz és fotó, valamint maguk az átalakítások jelentenek. * * A Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézete a gener­ál­tervező KÖZTI-től 1977-ben kapott megbízást a Magyar Állami Operaház műemléki mű­szaki és tudományos dokumentációjának elkészítésére. A kutatást dr. Szirmai János tudo­mányos munkatárs dr. Hajnóczi Gáborral közösen végezte. A munka eredményeit, elsősorban a források rendszerezett jegyzékét — az időközben szintén feldolgozott volt Fővámház (ma Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) dokumentumaival együtt — a későbbiekben az Intézet publikálni kívánja forráskiadvány sorozatában. E helyen a kutatás egyik lényeges eredményét közöljük. 1 Lux Kálmán: Budapest műemlékei, tekintettel a városrendezésre. Előadás a Magyar Mérnök és Építész Egylet Építészeti Szakosztálya 1919. január 27-i ülésén. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye LIII. köt. 18. sz. (1919. május 4.), 143 — 146. o. 2 Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye XLII. köt. 45. sz. (1912. november 10.), 721-726. o. és VIII-XI. táblák. Továbbá: — Kauser József: Az Operaház kibővítésének kérdéséhez. Építő Ipar XXXIV. évf. 24-3193. sz. (1910. június 12.), 145 — 146. o. — L. Z. : A m. kir. Operaház átalakítása. Építő Ipar XXXVI. évf. 30-3304. sz. (1912. július 28.), 287-288. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék