Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 14. KÖTET (1982)

1982 / 3 - 4. szám - SZEMLE - SZIRMAI JÁNOS: Az Operaház rekonstrukciója - 70 évvel ezelőtt

Az Operaház 28 éven át gyakorlatilag eredeti állapotában állt. Közben csak egyszer, 1895-ben történt fontos változtatás, amikor az elektromos hálózat beszerelésével meg­szüntették a légszesz-világítást. Amikor 1912 tavaszán gróf Bánffy Miklóst kormány­biztosként a két központi színház, az Opera és a Nemzeti élére állították, az Opera épületét szomorú állapotban találta. A tatarozásra, karbantartásra kapott összegeket ugyanis addig üzemeltetési célokra használták, így nem csoda, hogy a bádogtető szétmállott, a becsurgó víz korhasztotta a fedélszéket, a belső burkolatok és a menyezetek, a homlok­zatok, sőt maga a Lotz-freskó is összerepedeztek, utóbbi „bármikor darabokban leválha­tik". Kevés volt a jelmez- és díszletraktár, az összezsúfolt kellékek tönkrementek. A gépé­szet elavult és alig-alig működött. Minderről Bánffy kormánybiztosnak a kormányhoz sürgősen felterjesztett memoranduma tudósított.­ Ennek hatására Kertész K. Róbert — akkor kultuszminisztériumi osztálytanácsosa — elkészítette a munkálatok vázlatterveit és költségelőirányzatát, aminek alapján Teleszky János pénzügyminiszter 600 000 koronát utalt ki. 1912. június 3-án gróf Zichy János kultuszminiszter Medgyaszay Istvánt bízta meg az átalakítás megtervezésével és művezetésével, Morlin Amadé gépészmérnököt­ pedig a nézőtéri villamos berendezések megtervezésével és kivitelezésének ellenőrzésével. Ugyan­akkor előírta, hogy a munkálatokat a nyári szünet végéig be kell fejezni. A felmérés, a tervezés és a pontos költségvetés 3 hét alatt elkészült és egy hónap múltán, július 4-én már a tervek elbírálása és a kivitelezés menetének pontos meghatározása is megtörtént. Kijelölték a kivitelezőt is: Pucher István oki. építész építőmesteri cége — mint legolcsóbb ajánlattevő — kapott megbízást.­ Miután a nézőtéren 150 — 200 munkás sokszor éjjel-nappal dolgozott, október 1-én befejezték a nézőtér és a zenekari árok átalakítási munkáit, valamint a közönségforgalmi részen megkezdett munkákat és egy heti t­akarítás után, október 8-án ismét megnyitották a színházat. Valamivel később fejezték be a tetőtér átalakítását és az új héjazat felraká­sát. A munkák összköltsége végül is 800 000 korona lett, ám egyes korabeli vélemények szerint a 200 000-es túllépés a kialakított többlet férőhelyek révén megfelelően amortizál­ható volt.7 * Az átalakítások terveinek híre szakmai körökben erőteljes és nyílt ellenállásba ütkö­zött. A vita már több éve folyt, hiszen szakmai körben köztudott volt, hogy az épület rossz állapotban van és üzemeltetése egyre nehezebb. Az ellenvéleményeket az Építő Ipar című folyóirat hasábjain Kauser József két évvel korábban, 1910-ben foglalta össze. Eszerint minden változtatás csak lemez egységes alkotásnak összhangja, illetőleg tökéle­tessége rovására történhetik (...), vagyis az Operaház meg fog szűnni (...) egységes mestermű lenni . . .". Két év múltán, az átalakítások befejeztével azonban a folyóirat elismerte, hogy „semmi csorbát nem szenvedett Ybl mester remeke és semmi gáncs nem érheti Medgyaszay István építész kollégánkat (...), fölösleges és elhamarkodott volt a vészkiáltás". Valóban, Medgyaszay körültekintően, az elvárható művészi alázattal nyúlt az épülethez. A munkák befejezése után erről így írt: „Az egész munka alatt azt a főelvet követtük, hogy a modern élet követelményeit a lehető legteljesebben kielégíthessük — úgyszólván a régi forma leple alatt. Minél kevésbé vehető észre külsőleg az átalakítás, annál jobb az. Tulajdonképpen két eset között kellett választanunk: vagy meghagyjuk az Operaházat . Az Operaház átalakítása. Építő Ipar XXXVI. évf. 43 — 3317. sz. (1912. október 27.), 425-426. o. Valamint: — Laurisin I : A m. kir. Operaház. A Budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem Művészettörténeti Intézetének dolgozatai 72. Pápa 1941. — Ybl Ervin: Ybl Miklós Bp. 1956. 8 Medgyaszay István i. m. 4 Építész, az 1912. évi átépítési munkák felügyelője, később államtitkár. 5 Morlin ekkor a MÁV főmérnöke, később az Opera főtitkára lett. 6 Medgyaszay idézett művében felsorolja az alvállalkozókat is. 7 L. Z. i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék