Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 19. KÖTET (1987-1988)

1987-88 / 1-2. szám - NEMES MÁRTA: A pesti Német Színház újjáépítési tervpályázata 1847-ben : Carl Roesner és G. Louis ismeretlen tervei

1. ábra. A pesti Német Színház égése 1847. február 2-án, Fuchsthaller acélmetszete újabb elképzelések születtek a színház és vigadó, ill. csak a színház felépíté­sére.3 A kormányszékek (a helytartótanács és a kamara) közötti vita és reális pénzalap hiánya miatt azonban e törekvések meddőek maradtak. Végül 1806 decemberében Johann Aman bécsi építész kapott megbízást színház és vigadó együttes megtervezésére. A felépülés reális kereteit a szervezés alatt levő pesti Szépítő Bizottmány képezte. Az intézmény helyéül ekkor jelölték ki a mai Vigadó és Vörösmarty tér, ill. a Vigadó és Deák Ferenc utca által határolt telektömböt. Az Aman elképzelése szerint megvalósult épülettömb keleti része, a hatal­mas, robusztus megjelenésű Német Színház 1808 és 1812 között készült el, a vigadónak azonban csak az alapfalait rakták le. A kivitelezést Pollack Mihály végezte, aki később Aman vigadójának terveit jelentős mértékben átdolgoz­ta. Az egész épülettömb, a Lipótváros ékessége, 1832-re készült el teljesen. Alig másfél évtizednyit működhetett azonban zavartalanul, mert 1847. feb­ruár 2. hajnalán a színházi rész majdnem teljesen leégett. A tűz eredetét akkor nem sikerült tökéletes biztonsággal megállapítani. Feltételezhetően az előző esti előadásból származó „eltévedt röppentyű" okozta. A kár igen jelen -3 1791-ben Schilson tervezett együttes színház- és vígadóépületet, 1792-ben pedig F. A. Hille brand t és az Országos Építési Igazgatóság (utóbbi csak színházat). 1799 — 1806 között Iliid János rajzolt több javaslatot a felépítésre. Valamennyi változat a inai Vörösmarty tér közepén épült volna fel. 170

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék