Ballagi Mór: A nyelvfejlődés történelmi folytonossága és a nyelvőr. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XI. kötet 11. szám, 1884)

A NYELVFEJLŐDÉS TÖRT. FOLYTONOSSÁGA ÉS A NYELVŐR. 1 1 fogalmakra nem talál kész kifejezést, hanem ő kereszteli el a quantitas positivát, vagyonos mekkoraságnak, a quantitas negativát, héános mekkoraságnak, a formula algebraicát iro­mánynak, a potentiát­­amnak, a ratiót számtartásnak, a pro­portiót szernek, a progressiót folyamatnak, a ser'iest rendszer­nek. Hasonlókép a földmérésben sem a lineának, sem a super­ficiesnek, solidumnak, pyramisnak, sem a figurának, quadra­tumnak, circulusnak, gradusnak, stb. magyar nevét nem talál­ván, elnevezi a lineát hosz­nak, a superficiest hoszszélnek, a solidumot temérdeknek, a pyramist czöveknek, a figurát kerte-rétnek, a quadratumot dereknek, a circulust kereknek, a gra­dust ?h­nek és beszél aztán egyenes hőszről, horgas hoszról horghorgas és hórihorgas hoszról stb. Ki érti ma ezt a nyel­vet ? Senki, és igen természetesen, mert a szó nem csupán az egyénnek, a ki ejti, hanem s legkiváltképen a közönségnek is sajátja, melynek értenie kell rajta. Érvényre tehát az új szó csak akkor juthat el, mikor annak szükségét nem csak az író, hanem a közönség is érzi, mely az író újítását hozzájárulá­sával, használatba vételével mintegy szentesíti. Ez Dugonics idejében, »midőn magyar könyvet magyar írón kívül más nem ismert«, lehetetlenség volt már csak azért is, mert az iskolák nyelve a latin lévén, a közönség tudományos magyar munká­ról tudomást is alig vett. Ily körülmények között váltig dicsekedhetett nyelvünk a gazdagodás kellékeivel, a szógyökök nagy bőségével, az élő képzők simulékonyságával, még­is oda sü­lyedve látjuk száza­dunk elején, hogy nem csak szegénynek, de ügyefogyottnak, tehetetlennek is volt mondható. Meg volt a nyelvnek mindene, csak fejlődésének legfőbb föltétele, a munkás nemzeti élet, ez hiányzott. Nem mondunk azért sokat, ha azt állítjuk, hogy Széche­nyinek, Deáknak, Kossuthnak, mint a nemzeti közélet feltá­masztóinak, több részük volt nyelvünk életrekeltésében, csinos­bításában és irodalmi befejezettségre fejlesztésében, mint ösz­szes nyelvtudósainknak. Mert az ő politikai működésüknek köszönhető legfőbbképen az, hogy a nemzeti nyelv ősi jogaiba visszahelyeztetvén, közhasználatba vétetett és törvényhozás­

Next