Édes Anyanyelvünk, 1984 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1984-01-01 / 1. szám
ÉDES ANYANYELVÜNK Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia anyanyelvi, helyesírási és magyar nyelvészeti bizottságának, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a TIT országos magyar nyelvi választmányának támogatásával. A szerkesztő bizottság elnöke: Lőrincze Lajos Szerkesztő bizottság: Deme László, Fábián Pál, Fülöp Lajos, Grétsy László, Kovalovszky Miklós, Ladó János, Rácz Endre, Somogyi Béla, Szathmári István, Szepesy Gyula, T. Urbán Ilona Felelős szerkesztő: Bencédy József Szerkesztő: Csatár Imre A rajzokat Dallos Jenő és Kaján Tibor készítette. Szerkesztőség: Budapest, Dob u. 60. 1072 Telefon: 416-939 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Siklósi Norbert vezérigazgató Megjelenik negyedévenként. Egy szám ára: 9,50 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlapirodánál (postacím: Budapest, V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-961 62 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: félévre 19 Ft, egy évre 38 Ft. Külföldiek részére előfizethető a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál, H-1389 Budapest, postafiók 149. Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (837923/09) Szolnoki Nyomda Felelős vezető: Gombkötő Béla igazgató INDEX: 25 224 HU ISSN 0139-0457 Fordítóink figyelmébe A jelzői értékű hátravetett határozó alakjára nézve határozó, szerepe szerint viszont jelző (szomszédaink délen , déli szomszédaink; az évek a két világháború közt ; a két világháború közti évek; a vita a beszámoló felett ; a beszámoló feletti vita). A dőlt betűkkel szedett kifejezések szerkesztési módja az indoeurópai nyelvekben természetes, a magyarban azonban többnyire idegenszerű, és a megértést is zavarja. A stílus magyarossága és világossága mindkét fogyatékosság elkerülését megkívánja. Napjainkban megfigyelhető, hogy a sajtó és a rádió - főként idegen szövegek sietős fordításai révén - tömeges méretekben használja a szóban levő szerkezetet, s eközben persze számtalanszor vét nemcsak a magyarosság, hanem az érthetőség ellen is. Érdemes e jelenséget példákon tanulmányozni. Szemelvényeinket vezessék be Grétsy László sorai. „.. .ha egy cikknek ez a címe: Geológusképzés a Szovjetunióban, a címet jelzői értékű határozóta ellenére is kifogástalannak találom, sőt még egyszerűbbnek, mint ezt: A szovjetunióbeli geológusképzés. De ha valahol ezt olvasom: A geológusképzésről a Szovjetunióban Kiss József tartott előadást, már megakadok, mert nem tudom, mi volt a Szovjetunióban: a geológusképzés-e, vagy az erről szóló előadás. Az efféle talányok nem szakszövegbe, hanem rejtvényrovatba valók.” (Amikor a fény sötétséget terjeszt. Anyanyelvi kaleidoszkóp, Gondolat, 1973.). - Következzenek ezután gyűjteményem díszei. „Továbbra is kérdéses tehát, hogyan fogok megvizsgálni a helsinki határozatok végrehajtását az elmúlt években.” - Itt tehát azt olvashatjuk, hogy valamit majd az elmúlt években fognak megvizsgálni.. (Helyesen: ... hogyan fogják megvizsgálni a helsinki határozatoknak az elmúlt években való végrehajtását.) „Ingatlanért eltartási szerződést kötne fiatal házaspár egy gyermekkel Budapest területén.” Az első olvasásra óhatatlanul felvetődik a kérdés: hát már gyermekek is köthetnek eltartási szerződést? (... szerződést kötné egygyermekes fiatal házaspár.) „Reagan elnök kabinetjének átalakítását tervezi a jövő évben.” Vajon honnan lehet azt előre tudni, hogy mit tervez majd az elnök a jövő évben? (Reagan elnök kabinetjének jövő évi átalakítását tervezi.) „A párt elhanyagolja a toborzó tevékenységet taglétszámának növelése érdekében.” Hogyan?! A létszám növelése érdekében hanyagolják el a tagtoborzást? (... elhanyagolja a taglétszám növelése érdekében végzett [vagy: a taglétszám növelését célzó] toborzó tevékenységet.) „Követelték, hogy Thatcher asszony azonnal utazzék New Yorkba, közvetlen tárgyalásokra a főtitkárral.” Könynyen úgy értheti az olvasó, hogy a miniszterelnökasszonynak együtt kell utaznia a főtitkárral. (... azonnal utazzék New Yorkba, a főtitkárral folytatandó közvetlen tárgyalásokra.) „Az amerikai négerek mozgalma a teljes egyenjogúságért harcol a fehérekkel.” A mozgalom harcol a fehérekkel?! Ez a mondat az írói szándék szerint minden bizonnyal így volna helyes: Az amerikai négerek mozgalma a fehérekkel való teljes egyenjogúságért harcol. A talán bőséges példatár bemutatását a magyarosnak nem mondható, idegenszerű szerkezet nagymértékű elterjedtsége indokolja. Remélnünk kell, hogy ez az összeállítás nem kerüli el fordítóink figyelmét sem, hiszen ők azok, akik a legtöbbet tehetik a további visszásságok elhárítására. Rozslay György Tartalom Rozslay György: Fordítóink figyelmébe... B/II. Kemény Gábor: A poénokat lelövik, ugye? 1, Tábori László: Meditáció egy divatos szóhasználatról 2. (szepesy.) Bántsa vagy bántja? 2, Grétsy László: Óvatoskodó fogalmazás 3, E. Kiss Sándor: Bonyolítsunk vagy lebonyolítsunk? 4, Rézné Lesz Gabriella: Egy S vagy két S? 4, I. Gallasy Magdolna: Egy talpalatnyi régiség 5, (szepesy): Van-e a szilvának szára? 5, Molnár Pál: „Állati” jó szavak 6, L. L.: Kanászok, madarak, óvónők 6, Bakács Bernadett: „Édesebb” anyanyelvet! 7, Wacha Imre: Anyanyelvi táborban voltunk 8, Fülöp Lajos: Közelednek a felvételik! 8, F. L.: Berze Nagy János a beszédfejlesztésről 9, Raisz Rózsa: Bírósági határozatokban tallózva 10, Győri Anna: Rendhagyó irodalomórák 11, Szepesy Gyula: Magánhangzóink időtartamáról 11, Deme László: Miért „veszélyben”, és miért „ismét”? 12, Nyelvi játékok 13, Keszler Borbála: Óvjuk-e tovább az óvodát? 14, Farkas Attila: Kalandozás a PEN körül 15, Pásztor Emil: Nem ággyá! 15, Fábián Pál: A per eldőlt 15, Cs. Gyimesi Éva: Murádin László: Szavak színeváltozása 16, Postaláda 16, Homonimák B/IV. Iszlai Zoltán: Befedhetetlen föld B/IV. (szepesy): Van-e a szilvának szava?