Édes Anyanyelvünk, 1985 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1985-07-01 / 3. szám
ÉDES ANYANYELVÜNK Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia anyanyelvi, helyesírási és magyar nyelvészeti bizottságának, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a TIT országos magyar nyelvi választmányának támogatásával. A szerkesztő bizottság elnöke: Lőrincze Lajos Szerkesztő bizottság: Deme László, Fábián Pál, Fülöp Lajos, Grétsy László, Kovalovszky Miklós, Ladó János, Rácz Endre, Somogyi Béla, Szathmári István, Szepesy Gyula, T. Urbán Ilona Felelős szerkesztő: Bencédy József Szerkesztő: Csatár Imre A rajzokat Dallos Jenő és Kaján Tibor készítette. Szerkesztőség: Budapest, Dob u. 60. 1072 Telefon: 416-939 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Siklósi Norbert vezérigazgató Megjelenik negyedévenként. Egy szám ára: 10,50 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlapirodánál (postacím: Budapest, V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-961 62 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: félévre 21 Ft, egy évre 42 Ft. Külföldiek részére előfizethető a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál, H-1389 Budapest, postafiók 149. Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (857680/09) Szolnoki Nyomda Felelős vezető: Gombkötő Béla igazgató INDEX: 25 224 ----HU ISSN: 1139-0457--- POSTALÁDA Alba Volán: Strausz Béla - 1077 Budapest, Izabella u. 34. - azt kérdezi, hogy a székesfehérvári Alba Volán csapat nevében a latin szónak miért nem a hímnemű alakja szerepel, hiszen férfiakból álló együttes. A válasz a következő: a fehér melléknév nem a tagokra vagy a nemükre vonatkozik, hanem Székesfehérvár ősi nevére utal. „Alba civitas”-пак, fehér városnak hívták az olyan településeket, amelyek fehér kövekből épült vár körül létesültek, s előkelő központtá váltak (Gyulafehérvár, Nándorfehérvár stb.). Amikor Székesfehérvár királyi székhely lett, Alba Civitas Regiának kezdték mondani. Később a főnév beleolvadt a melléknévbe, s maradt az Alba Regia, ahogyan Gyulafehérvár is Alba Julia. Az ilyen megnevezést azért tartjuk szerencsésnek, mert azonnal elárulja, melyik város csapatáról van szó. Egedy Mária Ruszwurm: Honnan ered a Várban levő közkedvelt cukrászda neve? - kérdezi Nagy Vilmos, Pozsonyi úti lakos. A Ruszwurm cukrászda Budapest I. kerületében, a Szentháromság utca 7. szám alatt van. A név félig németes (zv), félig magyaros (sz) helyesirású. A cukrászda első tulajdonosa Schwabl Ferenc cukrász volt, 1827-től 1830-ig. Ekkor meghalt, özvegyét Richter Lénárt vette feleségül, aki előzőleg József nádornál volt udvari sütőmester. Richter halála után az özvegy, majd segédje, Müller Antal folytatta az ipart. Ferenc József 1867-es koronázásakor Müller leánya, a későbbi Ruszwurmné nyújtotta át Erzsébet királynénak a főleg cukorból készített koronázási dobot és virágot. A férj, Ruszwurm Vilmos itt inaskodott, itt szabadult föl, majd tulajdonosként az üzlet névadója lett. 1884-től 1922-ig vezette a cukrászdát. A név német eredetű, szó szerinti jelentése: koromféreg. Ez a szénégetők tréfás ragadványneve volt. Ladó János Takarékbetétet köt. Dr. Cseh Imre - 6500 Baja, Béke tér 7. - helyteleníti a címül írt szerkezetet. A takarékbetét eredetileg: takarékbetét-kötvény. Ebből alakulhatott ki a takarékbetétkötvényt köt, illetve a szóismétlés elkerülésére irányuló, szűkszavúnak is nevezhető takarékbetétet köt kifejezés. Ma már nagymértékben elterjedt ez a szóhasználat, szinte köznyelvinek tekinthető. Balogh Judit Sopianae, Alpár Csilla - 1093 Budapest, Ernő u. 11. - a Sopianae név p-s ejtését és írását kifogásolja levelében. Fejtegetésével nem értünk egyet. Pécs területén az ókori Galliából származó népesség élt, s ez nevezte el a vidéket. A római hódítás után is megmaradt ez a név, de latinosított, Sopianae formában. A p hang mind a kelta, mind a latinos névformában benne volt. A név ejtése tehát szopráné formában helyes. T. Urbán Ilona Postaláda .......................................................................................................................................... B/N. Benke Valéria: Csak anyanyelvemen lehetek igazán én.......................................................... 1 Csűrös Csilla: Stílusegyveleg ........................................................................................................ 2 Török Gábor: Viszonyragok zavaró ismétlődése ...................................................................... 3 Hámos György: Kevesebb megértést!........................................................................................ 4 Rácz Endre: A gyes meg a gyed.................................................................................................... 5 Szabó T. Ádám: Egynyelvűség - kétnyelvűség - többnyelvűség - félnyelvűség.............. 5 Bagi Ádámné: Biztatás iskolai beszédművelésre ...................................................................... 6 Bachát László: Ez menti meg az iskolát? .................................................................................. 7 Csetneki Sándorné: Vidám történet - nyelvtörténeti óráról.................................................... 7 Kürti András: Sport -színház - törvénykezés ........................................................................ 8 Remek rímek..................................................................................................................................... 8 Kiss Károly: Emberek, ne mekegjenek! .................................................................................... 9 Bodolay Géza: A betű szerinti kiejtés ellenszere...................................................................... 9 Deme László: Ám mondd! de írd is? ...................................................................................... 10 Nem engedünk a 48-ból! (Rejtvénypályázat) ............................................................................ 10 Tóth Etelka: Számítógéppel all. kiadás szolgálatában ........................................................... 11 Fábián Zsuzsanna: Olasz vendégek ............................................................................................ 11 Figyelmező......................................................................................................................................... 12 Pontozó........................................................... 12. M.: Szemle ................................ 14 Bencédy József: Nyelvművelő kézikönyv, II............... 14 Heltainé Nagy Erzsébet: Kecskés András, Szilágyi Péter, Szurányi Lajos: Kis magyar 14 verstan ............................................................................................................................................. Szepesy Gyula: Hol a hiba, mi a hiba? ...................................................................................... 15 Pásztor Emil: A magyar helyesírás szabályai .............. 15 Győri Anna: Dóri bácsi türelme (beszélgetés Avar Istvánnal).............................................. 16 Postaláda ............................ B/III Tartalom