Édes Anyanyelvünk, 1989 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1989-01-01 / 1. szám
ÉDES ANYANYELVÜNK Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia anyanyelvi, helyesírási és magyar nyelvészeti bizottságának, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a TIT országos magyar nyelvi választmányának támogatásával. A szerkesztőbizottság elnöke: Lőrincze Lajos Szerkesztőbizottság: Deme László Fábián Pál Fülöp Lajos Grétsy László Heltainé Nagy Erzsébet, Költői Ádám, Rácz Endre, Szepesy Gyula, T. Urbán Ilona Felelős szerkesztő: Bencédy József Szerkesztő: Csatár Imre A rajzokat Dallos Jenő és Kaján Tibor készítette. Szerkesztőség: Budapest, Csanády utca 28/a 1132 Telefon: 402-808 Kiadja: a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: Németh Jenő vezérigazgató Megjelenik negyedévenként. Egy szám ára: 10,50 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlapirodánál (postacím: Budapest, V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215- 961 62 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: fél évre 19 Ft, egy évre 38 Ft. Külföldiek részére előfizethető a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál, H-1389 Budapest, postafiók 149. Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (897125/20) HU ISSN 0139-9457 MGKSZ Ny. 88.054 Typopress Miért indián? Azt mondja a rokonszenves bemondóhölgy az időjárásjelentés beharangozása gyanánt a tévéhíradó 1988. szeptember 10-i harmadik kiadásában, hogy „az indián nyár vagy - ahogy mások mondják - a vénasszonyok nyara...” Nincs itt valami sorrendbeli vagy egyéb tévedés? Eddig úgy tudtam, hogy mi mondjuk a kellemes késő őszi napokat, sőt újabban már a kora őszieket is vénasszonyok nyarának, és mások, nevezetesen az észak-amerikaiak Indian summer-пак, vagyis indián nyárnak. Jónéhány éve különösen divat nálunk az angol-amerikai szavak, kifejezések átvétele, tükörfordításban vagy eredetiben. De legalább ne tegyünk úgy, mintha mi találtuk volna ki azokat, hanem nyugodjunk bele, hogy sznob ország vagyunk. Vagy lettünk? Tudj’ isten. Különben helyesbítek. Ne nyugodjunk bele! Ne legyünk! Mármint sznobok. Balabán Péter CSÓRÓ SZNOB Pénz, pénz és pénz Forog a pénz ... Gondolataink pedig a pénz körül forognak. A financiális nómenklatúrából - akarom mondani a pénzügyi kifejezések tárházából - naponta meríthetünk, hol az árakról, hol a bérekről, hol pedig az adóról vitatkozva. A szaknyelvben megbocsátható, sőt néha elkerülhetetlen egy-egy idegen szó. A konvertibilis forint nyilván nem pontosan ugyanazt jelenti, mint az átváltható - bármilyen pénznemre átváltható - forint. Az innováció meg az infrastruktúra is túlságosan összetett, bonyolult fogalom ahhoz, hogy egyetlen magyar szóval helyettesíthetnénk. Azt azonban már hibának érzem, ha a szakkifejezéseket a hétköznapi élet más területein is léptennyomon használjuk, csak azért, mert úgy hisszük, idegen hangzásukkal nagyobb respektust - azaz hogy tiszteletet, elismerést - vívhatunk ki magunknak. Konvertálható áruféleség helyett például elég, ha csak beváltható, cserélhető árut, terméket mondunk. „A pénzemet új bútorba invesztálom". Érthető ez is, ám egyszerűbb, természetesebb, szerényebb, ha azt mondom: a pénzemen új bútort veszek. Ha pedig közhírré tétetem, hogy momentán financiális problémákkal vagyok kénytelen konfrontálni, hitelezőim úgyis azt hüvelyezik ki a fellengzős mondatból, hogy üres a zsebem. Gyárfás Endre Tartalom Balabán Péter: Miért indián?......................................................................... BN Gyárfás Endre: Pénz, pénz és pénz................................................................. BN Czibere Tibor: Intézményesen vállalnunk kell a mozgalom folytatását! . . 1 G. Varga Györgyi: Kefitet?............................................................................ Grétsy László: Érdemes-e szópályázatot hirdetni ?...................................... 2 (koltói) : Humorgó........................................................................................... 4 Rácz Endre: „Életét vesztette, amikor...”..................................................... 4 Szepesy Gyula: Utasítások útvesztőjében..................................................... 5 Tompa József: Őt se felejtsd el, magyar olvasó!.......................................... 6 Berényi Zsuzsanna Ágnes: Mi volt a SZEMBE?.......................................... 7 Kovalovszky Miklós: Régi mértékneveink..................................................... 8 Halmai Levente: Gyepsi, szörf és társaik..................................................... 9 Fábián Györgyné: A „Beszélni nehéz!” a nyelvtanórákon....................... 10 Z. Szabó László: Az anyanyelv és a szülőföld vonzásában........................... 11 Büky László: A köznyelvi kiejtés szerint..................................................... 12 Bozsik Gabriella : Petőfi híd, Bodrog-híd, Lánchíd...................................... 12 Graf Rezső: „A derék ifjakban lángolt a hazai nyelv szerelme...”............... 13 Gerendesi György: Kokó, Cila és társaik............................................. 13 Heltainé Nagy Erzsébet: A nyelvtudomány kérdéseinek újrafogalmazása . . 14 Hajdú Mihály: A legújabb magyar tájszótárakról.......................................... 15 Nyelvünk játékai............................................................................................... 16 Postaláda........................................................................................................... . IV