Educatio, 2011 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vámos Ágnes: Migránsok iskolái

VÁMOS ÁGNES: MIGRÁNSOK ISKOLÁI 195­ 6ára is alkalmassá tették azzal, hogy magyar nyelvet is tanulni lehetett. 1956-ban politikai és pedagógiai okokra hivatkozva megszüntették (u.o. és Vámos [2008b]). Az ötvenes-hatvanas évek iskoláztatásában világszerte megélénkül az érdeklő­dés a tantervek, tananyagok, követelmények összehangolására, újabb iskolaháló­zatok jöttek létre. A multinacionális konzorciumok, a transznacionális gazdasági és politikai elit az országok közötti mozgásakor gyermekeinek hosszú távú isko­láztatását is meg akarta oldani. 1953-ban létrejött az Európai­ Iskola hálózat első intézménye Luxemburgban, amit a Szén és Acél Közösség tagországai hoztak lét­re közösen kidolgozott tantervek, közös tanári állomány, az anyanyelven kívül a közösség nyelveinek (angol, francia és német) tannyelvként való alkalmazásával (Vámos 1991; Perényi 2004). Minekután - sok itt nem részletezhető ok miatt - az Európába irányuló migrá­ció felgyorsult, ezért nagy számban kerültek idegen ajkú gyermekek a befogadó or­szágok iskoláiba. Az Európai­ Iskolák elitista szellemisége és „zártláncú” működé­se nem tette lehetővé befogadásukat. A különböző állampolgárságú gyerekeket a korábban, még a 20-as évektől szerveződő, de valójában a 60-as évektől kiteljesedő Nemzetközi Iskolák, Nemzetközi Osztályok fogadták be, melyeknek önkormány­zati és magánfenntartású formái egyaránt voltak. Nem csak az elnevezés lett más, hanem az oktatás célja, tartalma, követelményei is. Az előbbi esetben az Európában „közlekedő”, saját országukban többségi nyelvet beszélő tanulók tanulhatják szü­leik új állomáshelyén anyanyelvüket és idegen nyelveket, az utóbbiban pedig a be­vándorló kisebbség tanulja a befogadó ország nyelvét. Mindkettőben tanultak az országok saját állampolgárainak gyermekei is. Magyarországon ez időben ezzel ellentétes folyamat zajlik. 1945 után lényegében megszűntek a külföldi iskolák, a felnövekvő magyar generációkat a kötelező orosz tanulásra állították át. Korosztályok sora fejezte be úgy a közoktatást, hogy más idegen nyelvvel, más idegen kultúrával nem találkozott, s élt felnőttként úgy, hogy soha nem hagyta el az országot. S csak a rendszerváltozásként fémjelzett 1989-es mérföldkő előtt néhány évvel látszik egy stratégiailag új nyelvoktatás-politika (1. ábra). Kétnyelvű iskolák születnek, s változik az ’56-os emigrációhoz való viszony is: hosszadalmas, már-már kínkeserves törekvések eredményeként 1984-ben megnyílik majd néhány év után okafogyottan megszűnik Kőszegen a korábban Sárospatakra tervezett angol-magyar gimnázium a második generációs magyar emigráció haza­csábítására (lásd ezeket bővebben: Vámos [2008­]). Nemzetközi iskolaláncok és külföldiekre specializálódott magániskolák 1989 után Oktatásszociológiai és pedagógiai dimenziók A magyar pedagógiai kultúra lassan alkalmazkodik a külföldi állampolgár tanu­lók megjelenésével járó új feladatokhoz. Az iskola nyitottsága más kultúrák iránt, adaptivitása a különleges bánásmódhoz általánosan alacsony, elmarad a nemzet­

Next