Educatio, 2011 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vámos Ágnes: Migránsok iskolái

MIGRÁNSOK ISKOLÁi­ bben az írásban a transznacionális migráció gyermekeinek magyar­­országi iskoláztatásáról lesz szó. Ehhez kapcsolódóan külön bemutatjuk a Tarczy Lajos Általános Iskola, mint NATO-bázisiskola kialakulását. E Történelmi előzmények a külföldi tanulók iskoláztatásban Magyarországon A magyar neveléstörténetben a 20. század elejéig visszanyúlhatunk, ha nemzetkö­zi iskolaláncok intézményeit keressük. A legkorábbinak a Birodalmi Német Iskola tekinthető, amelyet a Reichsdeutsche Schule Egyesület 1908-ban nyitott magán­iskolaként a Német Birodalomból Magyarországra érkezők gyermeknek. Néhány év múlva magyar és más állampolgárok is látogathatták. A működést a német ál­lam támogatta, s hamarosan világméretű szerevezetté vált. 1912-ben a nemzetközi méretek már jelentősek voltak, hiszen öt kontinensen mintegy 5000 Auslandschule működött 400 000 tanulóval. Amerikában 4868 ilyen iskola volt 333 686 tanuló­val, Európában 115 iskola, 18 380 tanulóval (Kemény 1928; Reichdeutsch 1928/29). Francia iskola is ebben az időben létesült hazánkban a Francia Kulturális Intézet ösztönzésére más európai fővárosok példáját követendő. Az előző intézményhez hasonlóan ugyancsak elsősorban saját állampolgáraik francia nyelvű és kultúrá­jú nevelését vállalta. Ekkor létesült Olasz Iskola is Budapesten. Előbb egy szobányi olasz nyelvtanfolyam bővült magániskolává, majd 1935/1936. tanévtől Olaszország által támogatott teljes képzést nyújtó intézménnyé vált. 1939-ben megnyitották a magyar és más állampolgárok előtt a két ország által kötött egyezmény alapján - hasonlóan a másik kettőhöz. Ha a külföldiek nevelésének-oktatásának vizsgálatakor a „diplomatagyerme­kektől” elmegyünk a menekültekhez, akkor e téren a második világháború alatti Balatonboglári Lengyel Gimnázium érdemel említést (Vámos 2008a). Ez volt az el­ső ismert, állami és egyházi program, amelynek célcsoportja a hazánkba érkezett menekültek voltak. A második a Gorkij Iskola (1947-1956) volt, amelynek tanulói sajátos elegyet képeztek a háború előtt Szovjetunióba emigrált és háború után ha­zatért családok, illetve Jugoszláviából menekült szovjetek, s főleg a megszálló csa­patok és politikusok gyermekeiből. Az előzőekben hasonlóan itt is előbb a diplo­mata-feleségek szerveztek programokat a gyermekeiknek, amely szovjet követségi iskolává nőtte ki magát a Vilma királynő úti (később Gorkij fasor, ma Városligeti fasor) Andrássy-palotában. Az említett német, olasz, francia iskolákhoz hasonlóan itt is a származási ország iskolarendszere épült ki, orosz rendszerű, tízosztályos isko­la. 1950-től a magyar kormány fennhatósága alá vonta, s a Maxim Gorkij Magyar- Orosz Iskola nevet adta neki. Elszigeteltségét enyhítendő magyar tanulók fogadó­ EDUCATIO 2011/2 VÁMOS ÁGNES: MIGRÁNSOK ISKOLÁI. PP. 194-207.

Next