Eger, 1876 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1876-07-06 / 27. szám
210 A nép párnáját s vetőmagját elexequálják a pénzügyi közegek s tőle mégis azt követelni, hogy ő a haza ügyéért, ennek adóságaiért, részgazdálkodásaiért lelkesüljön ; a nép éveken át éhezik s küzd az ínséggel, nyomorral, és mégis az ő hazafias áldozat-készségére történik hivatkozás! ! Ez valósággal satyrája a tényleges helyzetnek, a népképviseletnek, és olyan követelés, amelyet az éveken át hivatalosan folytatott eszélytelen államgazdálkodás egyátaljában nem igazol. Lelkünkből óhajtjuk , hogy azon visszás államgazdálkodást a Tisza-kormány tovább ne folytassa ; s ha már a múlt országos költségvetés összeállításánál több megtakarítást nem birtak eszközölni, de jövőre még erősebben hozzá lássanak;a „defalkáláshoz,11 mivel valósággal nevetséges eljárás akkor milliókba kerülő operaházat emelni, ének-academiát állítani stb. a mikor az adózó nép lót-fut, sir, jajgat s éhezik, mert ágybélijét s mindennapi kenyerét szedik s kótyavetyélik el. Lőrinczfy János: Egyleti élet. A Heves- és K.-Szolnokmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1876. évi május hó 29-én Egerben tartott évi nagygyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. I. Elnök Dr. Schönberger üdvözölvén az egybegyűlt tagokat, visszapillant az egylet múlt évi működésére , hangsúlyozza különösen, hogy ily szerény körben mozgó egyletnek nem lehet feladata az exact tudományosság terén nagyot és fontosat teremteni, hanem saját keretében némi haladást tanúsítva, főleg a gyakorlat terén felmerülő kóresetek, kórrajzok elbeszélése, megvitatása, értekezések tartása, a közügyeket érdeklő kérdések fejtegetése által érhetjük el kitűzött célunkat. Ezenkívül a collegialitás megszilárditása és föntartása szintén egyik fő feladatát képezi egyleti létünknek s ha ezen irányban is eleget tettünk kötelezettségünknek, egyleti életünk második fő célját, második követelményét is biztosítottuk. A nagygyűlések sorában a jelen naggyűlése 7-ik. Midőn tavaly elnöknek választatott, kérte az egylet támogatását és hogy a működés egyöntetű legyen, hogy a cél, melyet az egylet úgy a tudományosság, mint a collegialis együttlét terén elérni óhajt, biztos sikerre vezessen. Köszönetét fejezi ki az egylet tagjainak szívélyes és ügybuzgó magatartásukért. Köszönetét elnöki elődjének, valamint Horvát tagtárs úrnak, ki betegsége dacára az egylet ügyei iránt mindig a legnagyobb ügyszeretetet és buzgalmat tanúsította. Most azonban mielőtt még bezárná szavait, kötelességének tartja abbeli aggodalmának kifejezést adni, miszerint az egylet léte, fönmaradása a körülmények összehatása folytán kérdésessé vált. A lefolyt év alatt a gyűlésekben a tagok igen csekély számmal vettek részt. Kevesen vannak az egyleti tagok s ha még ily kis szám mellett még a gyűlések is gyér látogatásban részesülnek — okvetlen fel kell bomlania az egyleti viszonynak. Még egyszer köszönetet mond az egylet megjelent tagjainak s a nagygyűlést, mint e sorban a 7-iket, megnyitottnak nyilvánítja. 2. Dr. Kösztier titkár felolvassa a múlt évről szóló titká jelentést. 3 Tudomásúl vétetik. Dr. Schwartz a számvizsgáló bizottság elnöke, a pénztá állapotáról tesz előterjesztést. A pénztári számadások a legnagyobb rendben találtattak s a pénztárnok felmentését indítványozza. Egyhangúlag elfogadtatik s Köllner egyl. pénztárnok úrnak jegyzőkönyvileg elismerés és köszönet szavaztatik meg. 4. Köllner L. pénztárnok beterjeszti az 1876/7 évre szóló költségvetést. Tudomásul vétetik. 5. Dr. Schwartz kérdést tesz az iránt, ha váljon a költségvetésbe fel vannak-e még véve az egylet szolnokmegyei tagjai is? Miután ezek egy újonnan alakítandó megye lakosai leendnek és igy Heves megyéhez tartozni többé nem fognak? Dr. Schwartz kérdéses fölszólalása tudomásúl vétetik s az ezen kérdésbeni határozat azon időre halasztatik, midőn az új megyei kikerekitési törvény hatályba lépend. 6. Lapok és folyóiratok a jövő egyik év folyamára ugyanazok maradnak, mint a múlt évben. Dr. Szentkirályi indítványára a „Wien. Med. Wochenschrift'1 cimű szaklapra az egylet előfizet. A magy. A T A Magyar-osztrák Történelmi naptár. Közli : Kürthy Jenő. J Ú 11. 1- én. Mészáros fővezér a letett Görgey helyett. 1849. 2- án. Görgey megtartja a fővezérséget : „inkább nevezzenek árulónak, mint szamárnak !” — Komáromnál győz, sebet kap. 1849. 3- án. Debrecen megüzeni a közeledő orosznak hódolatát 1849. — Königgrätzi ütközet. 1866. 4- én. A tisztikar demonstrál Görgey mellett 1849. — Velence átadatik Napóleonnak 1866. 5- én. Az országgyűlés megnyitása 1848. 6- án. Szül. Miksa mexicói császár 1832. — Haynau elmozditatik hivatalától 1850. 7- én. Párizsh-or capitulat a szövetségeseknek 1815. — Görgey lemond, de a tisztikar kérelmére ismét megmarad s kijelenti, hogy hatalma alatt állam annyit tesz, mint ellenkezni a kormánynyal. 1849. 8- án. Bécsbn lemond a Pillersdorf ministerium. — Kiss Ernő a bánsági hadak parancsnoka. 1848. 9- én. Ausztria, Svécia, Spanyol-, Bajor- és Szászország szövetsége XIV. Lajos ellen 1686. — A bécsi congress, vége 1815. 10- én. Csaták Dorbachnál 1760. — Hollabrunnál 1809. és Montefalciore mellett 1861. 11- én. Verseci csata, a szerb vezér elesik 1848.— Ácsi csata, magyar vesztesség. — Haynau megszállja Pestet. 1849. 12- én. Kossuth kijelenti, hogy ha valaki diktátorságra vágynék, azt ő maga gyilkolná meg. 1848. — Fogarasi csata 1849. 13- án. II. vértörvényszék Csehországban 1621. — Barcsay Ákos erdélyi fejedelmet felakasztatják Erdély rendei 1661. — Károly herceg először rohanja meg Budát 1686. — Villovo és Mosonini csaták 1849. 14- én. Hunyadi és Kapistrán diadala Nándorfehérvár 1456. — A török bekeríti Bécset 1683. — I. József Rákóczyt és Bercsényit hazaárulóknak nyilvánítja 1709. — Meghalt Laudon 1790. — Sz. Tamás első ostroma 1848. — Jellasitsch megveretik Hegyesnél 1849. 15- én. Logodi hős halála Szabácsnál 1521. — Véres csata terváradnál, Tomory hátrál a török elől 1526.— Étskai csata 1848. — Csata Trobitsaunál 1866. 16- án. Meghalt Robert Károly 1343. — Károly cég megveri a törököt Esztergomnál 1685. — A iataki 1848. s a szerdafalvai ütközetek 1849. 17- én. A földvári csata 1848. — Bach igazságügyminister 18- án. Ausztria semlegesnek nyilatkoztatja magát a por francia háborúban 1870. 19- én. Károly főherceg megveri a franciákat Uterathnál 1796. — Krics és Stratimirovics kivégeztetése. — Haynau Pestre teszi főhadiszállását 1849. 20- án. Szolimán Mohácsnál fogadja Zápolya kézcsókját 1529. — Buda ostromállapotban; túrai csata 1849. 21- én. Szepsi sz. györgyi csatározás. — Líiders megveszi S bent. — Görgey az orosz cárnak felajánlja a magyar koronát 1849. 22- én. Soliman Eszék alatt (III. hadjárata) 1532. — Ká herceg megadásra szólítja fel a budai basát, a puskaporos torony légbe repül 1686. — A bécsi országgyűlés megnyitása 1848. — A neudorfi és blumenaui csaták 1866. 23- án. Kont és társai lenyakaztatnak 1395. — Pancsovát szállja, Uzdint felgyújtja a szerb . — Radeczky győz Roverbellonál 1848. — Bem sikertelen hadjárata Moldvában 1849. 24- én. Meghalt Kölesei Ferenc 1838. 25- én. Felsőmagyarországi zendülés. Zemplénben az ura zsidók legyilkoltatnak 1831. — Fegyvernyugvás Ausztria és Olaszország között 1866. 26- án. Fegyvernyugvás Ausztria és Poroszország közt 1866. 27- én. A budai basa száz fejet függeszt ki a stambuli kapuk fölé. R G A.