Egészség, 1990 (102. évfolyam, 1-6. szám)

1990-02-01 / 1. szám

E­rdély szellemiségének kimagasló alakját, a XVII. szá­zad végi művelődési törekvések kiemelkedő képviselőjét, Pápai Páriz Ferencet (1649-1716) elsősorban a 300 éves Pax Corporis szerzőjeként ismerjük. Az orvostörténeti kutatások, amelyek ráirányították a figyelmet a kitűnő orvostudor alak­jára, a „Test békéjével” kapcsolatban, amelyet szerzője „az házi cselédes gazdáknak s gazdasszonyoknak és az igye­­fogyott szegényeknek” írt, hangsúlyozzák, hogy „Az emberi Test Nyavalyáinak okairól... való Tracta” a természet pontos megfigyeléséből és az ésszerű magyarázatok kereséséből született meg (1). Ki volt Pápai Páriz Ferenc, akit érdemesnek tart a 300 évvel későbbi utókor arra, hogy tanácsaira, intelmeire a ma nem­zedékének a figyelmét felhívja? Apja, Pápai Páriz Imre II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvari papjaként műkö­dött. Fia, Ferenc Kolozsvárott Apáczai Csere János iskolájába járt, majd a nagyenyedi kollégiumban fejezte be tanulmá­nyait. Bázelben orvosi tanulmányokat folytatott, és orvos­doktori oklevéllel a zsebében tért haza. 1677-ben Bornemisz­­sza Anna fejedelemasszony és Teleki Mihály kancellár udvari orvosnak bízta meg. Később a nagyenyedi kollégium tanára lett, de orvosi munkásságával ezután sem hagyott fel. II. Rá­kóczi Ferenc szabadságharca idején a császári csapatok elől diákjaival együtt Nagybányára menekült. Enyedre visszaté­rése után az iskola újjászervezésében szerzett jelentős érde­meket. Munkásságát és szellemi alakját legelsőnek Bod Péter rajzolta meg, a Magyar Athenas c. munkájában: „Volt... híres poéta”, jó filosofus, historikus, theologus, az orvoslás mes­terségében merő Eskulapius, igen hasznos ember, kinek szép híre-neve mindenkor fenn lészen Erdélyben. ...Sok jó könyveket írt és fordított a maga nemzete hasznára...” (2). Irodalmi munkásságának első összefüggő nagy fejezetét a béke gondolata köré csoportosuló Pax-kötete alkotja: 1. Pax animae, azaz a lélek békességéről és az elme gyö­nyörűségéről való tracta. 2. Pax Corporis, azaz az emberi testnek belső nyavalyáinak „Az egészség 300 éves okairól, fészkeiről, s azoknak orvoslásának módgyáról való tracta. 3. Pax Sepulcri, azaz idvességes és igen szükséges elmélke­dés arról, miképpen kellessék embernek mind keresztyénül, mind pedig idvességesen meghalni. 4. Pax Aulae, azaz bölcs Salamon egynéhány válogatott re­guláinak rövideden való előadása itt ez életben való bölcs magaviselésére. 5. Pax Crucis, azaz szent Dávid királynak és prófétának százötven zsoltári. Mind az öt Pax-kötet, amelyek a Pax Corporis kivételével részben fordítások, részben átdolgozások, azt sugallják, hogy szerzőjük a teológiai miszticizmus bizonyos fokú racionali­zálását tekintette fő feladatának. A Pax Corporis Elöljáró Be­szédében ezt írja: „Aki csudatétel által való orvosoltatást vár akkor, mikor keze között vagy keze ügyében vagyon a rendes és szabados eszköz, vétkezik az Istentől mutatott bölcs rend ellen. Nevetjük a pogányokat, akik minden nyavalyához kü­­lön-külön való gyógyító Istent szabtanak, mely miatt az or­vosoknak nem volt mit mivelniök” (3). Pápai Páriz Ferenc mindegyik felsorolt műve a válságokkal, megrázkódtatásokkal terhes kor társadalmának, benne az egyénnek a bajaira keresett gyógyírt. A művek szerzője em­bertársainak az életét kívánta jobbá tenni, óvni akarta béké­jüket, s a harmonikus életvitel programját szándékozta nyúj­tani felebarátainak. A művek vallásos jellegűek, tartalmuk azonban már minden esetben az evilági élet erkölcsi minősé­gének javítására buzdít. Pápai Páriz Ferenc gondolatai már nem a jámborság, a pietas, a túlvilágba vetett remény köré rétegződnek, hanem a béke, a pax, az önmérséklet, az evilági harmónia megterem­tésére hívnak fel. De hogyan vetülnek a ma olvasójára az egészség megóvá­sára és a test állapotának javítására vonatkozó intelmek? Mit hasznosíthat a mai kor nemzedéke Erdély nagy szellemű alakjának bölcs tanácsaiból? Az ember testének és egészségének épségben tartásához - írja A lélek békességéről való munkájában­­ három dologra kell ügyelnünk: az elme tisztaságára, a józanságra és a test gyakorlására. Az elme tisztasága, vagy ahogy ma értelmez­zük: az önuralom, a kiegyensúlyozott érzelmi állapot, a lelki és idegi feszültségek távol tartása erősíti a testet, épségben tartja azt. A testi és lelki jelenségek egymással összefüggnek, de a lelki jelenségek, ahogy a pszichoszomatikus alapon ki­fejlődött betegségek tanúsítják, jobban uralják a testet, mint a test a lelket. A testi állapot és a lelki élet, a pszichikum, az érzésvilág egymást befolyásoló hatását így fogalmazta meg: „A helyénvaló csendes és víg elme a testet egészségben tartja, azonban pedig a felettébb való harag és a nagy búsulás az egész vért az emberben összesűríti, melankóliára változ­tatja, és az érzékenységeknek fundamentumát az agyvelő­ben mintegy méreggel fogja bé... amely test a vidám elme ál­tal ép egészségben így tartatik meg, ő is ellenben az elméhez jó szolgálatját mutatja, mert az elme is úgy lehet csendes és vidám állapotban, hogyha a testnek jól és épen vagyon dol­ga” (4). Pápai Páriz Ferenc (1649-1716)

Next