Egészségügyi Dolgozó, 1962 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

2 VÁLASZTÁSOK A magyar szakszervezetek alapszabályuk értelmében kétévenként újra választják szerveiket. Az egészségügy területén január 15 és április 15 között lesznek a választások, amelyek a szakszervezeti demokrácia kifejezői. A szakszervezeti bizalmiakat csoportértekezleten, az osztálybizottságot osztálytaggyűlésen, a szakszervezti bizottságokat és számvizsgáló bizottságokat, valamint a társadalombiztosítási tanácsot vezetőségválasztó taggyűlésen, illetve küldöttközgyűlésen, a budapesti bizottságot budapesti, a megyei bizottságokat megyei közgyűlésen választja meg a szakszervezet tagsága. A választások a szakszervezeti mozgalom fontos állomásai, a taggyűlések és küldöttgyűlések nem reprezentatív ünnepségek, hanem tulajdonképpen munkaértekezletek, amelyeken értékelik a szakszervezeti szervek munkáját, meghatározzák a további tennivalókat és megválasztják az új vezető szerveket. A taggyűléseken, küldöttközgyűléseken a vezető szervek beszámolnak sokrétű munkájukról, arról, hogyan hajtották végre a rájuk bízott területen a határozatokat. A beszámolóknak nyíltan, őszintén fel kell tárniuk, hogy az elért eredmények mellett milyen hiányosságok találhatók még, s mi ezeknek az oka. A beszámolókkal kapcsolatos viták módot adnak a második ötéves terv egészségügyi feladatainak sokoldalú megbeszélésére, a végrehajtással kapcsolatos tennivalók elemzésére; mit kell tenni a szakmai munka további javítása, a vezetés demokratizálása érdekében, a nevelés milyen eszközeivel kell a dolgozók szocialista öntudatát növelni, továbbfejleszteni. A tagságnak minél nagyobb lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a taggyűlésekre felkészüljön, a beszámolókat alaposan megismerje. Ezért helyes, ha a szakszervezeti bizottság a beszámoló vázlatát, a határozati javaslatot előre ismerteti a tagsággal, a küldöttekkel. A vezető szerveket, hogy sokrétű feladataikat eredményesen láthassák el, tovább kell erősíteni. Csak akkor válhatnak közvéleményt formáló erővé, ha maguk, a dolgozók választják meg vezetőiket, olyanokat, akik munkájukkal és a tagság ügyeinek lelkiismeretes intézésével megérdemlik bizalmukat. Ezért tehát a választások egyik legfőbb célkitűzése: olyan dolgozók kerüljenek vezető funkciókban, akik felelősséget éreznek megválasztóik iránt, alkalmasak arra a megtiszteltetésre, hogy munkatársaik nevelői legyenek. Biztosítani kell, hogy a vezetők kijelölésében a dolgozók véleménye érvényesüljön. A jelölés módját egyszerűbbé, demokratikusabbá teszi, hogy már a decemberi taggyűléseken, aktívaértekezleteken megválasztotta a tagság a jelölő bizottságokat, amelyek — a bizalmiakkal, a dolgozókkal folytatott beszélgetések s a tőlük kapott vélemények alapján — a választások előtt tíz nappal írásban, látható helyen kifüggesztik javaslatukat. Ez mindenki számára lehetőséget nyújt az előzetes véleménynyilvánításhoz. A végleges javaslatot a tagság véleményét figyelembe véve bocsát-ják vitára a vezetőségválasztó taggyűlésen, küldöttközgyűlésen. A választók itt is kérdéseket intézhetnek mind a jelölő bizottsághoz, mind a jelöltekhez, észrevételeket tehetnek, új jelölteket javasolhatnak. Nyíltan szavazzák meg, ki kerüljön a jelölőlistára, majd titkos szavazás dönti el: kik kerülnek a vezető szervekbe. A szakszervezeti bizottságoknak gondoskodniuk kell a vezetőségválasztó taggyűlések megfelelő előkészítéséről. A vezetőségválasztó taggyűlés időpontját, helyét, napirendjét 20 nappal megtartása előtt ismertetni kell a tagsággal a bizalmiak útján, vagy a faliújságon keresztül. A választásoknak segíteniük kell a szakszervezeti szerveket abban, hogy eleget tehessenek legfőbb feladatuknak: tevékenységükkel erősíteni a munkáshatalmat, állandóan küzdeni a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, a törvények, rendeletek megtartásáért. A választások előkészítésében el kell érni, hogy a vezető szervek munkája tartalmasabbá, színvonalasabbá váljék, hogy tovább szélesedjék a szakszervezeti és üzemi demokrácia, tovább mélyüljön a dolgozók és szakszervezeti szervek kapcsolata. Koncsek Aranka A Pécsi Orvostudományi Egyetem építkezéséről A második ötéves terv keretében a 400 ágyas tömbépülettel megkezdődik az építkezés a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A 400 ágyas, modern, 8 emeletes épület munkáit, amelyeknek 1965 végére kell befejeződniük — júniusban kezdték meg a Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói. A munka azóta is jó ütemben halad, a felvonulási épületek elkészültek és már 1960- ban megtörtént 3 millió forintos költséggel a tereprendezés, a környék kialakítása és a vállalat felvonulása. 1961-ben kormányzatunk ismét nagyobb összegeket irányzott elő az építkezés gyors ütemű fejlesztésére. 2 millió forintot használtak fel a tervezésre, sőt, már egyes tervezéseket 1962-től előrehoztak és az év végéig 2 millió 690 ezer forint kerül felhasználásra. Az Egészségügyi Minisztérium másfél millió póthitellel növelte az egyetem építkezési keretét, így 1961 végére a 2 millió 600 ezer forintos tervezési költségen túl, 17 millió forint értékű munkálatokat végeznek el. A munka tervszerű és összehangolt. Ennek eredményeként — szerződés szerint — 1961 végére tető alatt volt az új klinikai tömb kiszolgáló részlege, a konyha, a garázs és a kazánház. Befejeződtek a főépületen a 400 ágyas tömb földmunkái, már készítik az alagsor födémeit. Az eredmények megvalósítása során sok nehézséggel is meg kellett küzdeni. Így például meg kellett oldani a csapadékvíz elvezetését, elektromos, víz- és egyéb közszolgáltatási problémákat. Tervszerű munkával és észszerű — olykor újításként is elfogadható — munkaszervezéssel másfél, kétmillió forintot sikerült megtakarítani anélkül, hogy az építkezésnél bármilyen munkálatokat elhagytak volna, ezt azzal érték el, hogy a kivitelezést ésszerű munkaszervezéssel olcsóbbá tették. Komoly gondot okoz az építőipari vállalatnak, a szakmunkáshiány. Jelenleg is hússzal kevesebb a szükségesnél a betonozó munkások és a szakképzett ácsmunkások száma. Bízunk benne, hogy a vállalat vezetői megoldják majd ezt a problémát is, és a 400 ágyas komplexum építését továbbra is a megadott szempontok szerint végzik. Az egyetemi vezetők közül Kovács Károly gazdasági főigazgató és Forster Miklós, az egyetem építési megbízottja úgy nyilatkoztak, hogy 1962 végére — ha a 8 emeletes épülettömb nem is készül el teljesen — de a hetedik emeletig felépül a nagy épület is. Horváth Lajos a megyei bizottság titkára Kibontakoznak a klinikai tömb alapvonalai Földmunka az épület alapozásánál EoreszsonTravinormum A szekszárdi városi tanács nagytermében értekezletet tartottak a megye gyógyszerészei. Az ülésen jelen volt az Egészségügyi Minisztérium képviselője, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, és sokan mások. A megyei pártbizottság munkatársa hangsúlyozta a XXII. pártkongresszus értelmiséggel kapcsolatos nagy jelentőségét, majd a megyei tanács vbelnöke a falusi gyógyszerészek munkájának fontosságáról beszélt. 1962. JANUÁR 1. Egy érdekes ankét tanulságai A bőrgyógyász középkáder szakcsoport „rák-ankétot” hívott össze, amelyen az ország valamennyi bőr- és nemibeteg gondozó intézetéből részt vettek orvosok, asszisztensnők, de jelen voltak az onkológiai gondozó intézetek orvosai és asszisztensnői is. Dr. Borbély Mihálynénak, a szakcsoport elnökének bevezető szavai után — amelyben hangsúlyozta, milyen fontos és szükséges a védőnői hálózat és az onkológiai hálózat együttműködése — dr. Nebenführer László bőrgyógyász főorvos tartott érdekes orvostörténeti előadást. Néhány példát említett az orvostudomány történetéből, amelyekkel illusztrálta, hogy a jól és helyesen alkalmazott megfigyelések révén nagy felfedezések születtek. Ezután dr. Kuti László onkológus főorvos tartotta meg beszámolóját a rákellenes küzdelem jelenlegi állásáról. Hangsúlyozta, hogy a hazánkban 1948-ban megindított rendszeres rákellenes küzdelemnek ma már igen jelentős eredményei vannak. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Onkológiai Intézet szakmai vezetésével és irányításával megszervezett onkológiai hálózat létesítése óta nincsen az országban olyan város, falu vagy tanya, ahol a 30 éven felüli női lakosság ne részesülhetne évente egyszer szervezett rákszűrő vizsgálatban. Az idejekorán felfedezett rákos betegséget az orvostudomány mai előrehaladott és fejlődő korszakában nagy hatásfokkal lehet gyógyítani. Az eredmények legfontosabb feltétele a korai diagnózis, amely a rendszeres és jó szakemberek által végzett, az egész lakosságra kiterjedő szűrővizsgálatokon kereszttől biztosítható. A rákos betegek gondozása szempontjából — mondotta Kuti főorvos — igen nagy jelentőségű az, hogy a bőr- és nemibeteg gondozó intézetek védőnői ma már az onkológiai betegeket is otthonukban keresik fel, és kellő tapintattal megfelelő kezelésre irányítják őket. A rákellenes küzdelem nem csupán az onkológus szakorvosok feladata, az egész egészségügyi hálózat segítsége szükséges a pusztító népbetegség leküzdéséhez. Az ország minden részéből jelenlevő védőnők és orvosok igen nagy számban szóltak a beszámolóhoz, s értékes tapasztalatokról számoltak be. A vita befejezése után levetítették az „Idejében” című, a rákellenes küzdelemmel foglalkozó filmet, amely a cannes-i filmfesztiválon nagydíjat nyert. Dr. Venkey Tibor kandidátus, bőrgyógyász főorvos igen értékes előadást tartott a bőrrákok korai felismeréséről, a kezelési eljárásokról, módszerekről. Az előadást szemléltető képekkel hozta közelebb a hallgatósághoz, majd dr. Somogyi Zsigmond kandidátus bőrgyógyász vezető főorvos tartott rendkívül érdekes előadást a foglalkozási ártalomként jelentkező rákos megbetegedésekről. Beszámolt arról is, hogy az üzemorvosi hálózat milyen eredményesen tud már védekezni e betegségcsoport ellen. Dr. K. L. HAEMATOLÓGIAI NAPOK A belgyógyász szakcsoport haematológiai szekciója december elején háromnapos tudományos tanácskozást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. A haematológusoknak ezt az első kongresszusát azzal a céllal rendezték, hogy felmérjék a hazai haematológusok munkásságát, a kutatások eredményeit és megismertessék azokat az orvostudomány más területén dolgozókkal is. Ezért a haematológiai napok programjának alapja a hazai kutatások eredményeit tükröző előadássorozat volt Hol tartunk ? A tudományágban az utóbbi években bekövetkezett fejlődés előtérbe h hozza a kérdést: milyenek hazai eredményeink, hol tartunk a kutatások területén? A nagy érdeklődéssel várt tudományos ülés előadásait nemcsak a szorosabb értelemben vett haematológusok, hanem a belgyógyászat más ágazatainak képviselői és ezenkívül szülész-nőgyógyászok, fül-orr-gégészek, sebészek elméleti kutatók is meghallgatták. A nagyrészt két párhuzamos szekcióban tartott előadásokon szép számú hallgatóság vett részt. Hetvenöt előadás A haematológiai napokon 75 előadás hangzott el. Az alapvető célkitűzésnek megfelelően a vezetőség nem jelölt ki előre főtémát, hanem arra törekedett, hogy az előadások a haeematológia minél szélesebb körére terjedjenek ki. Megvitatták a haemopoesis szabályozásának, a leukocyta és reticulo, histiocyta rendszer betegségeinek, a transfúziónak, az im■ munhaematologiának, a vasanyagcserének, a cytologiának. • a plasmafenérjének, a véralvadásnak, a throbocytopoesisnek és a vérképzőszervi betegségek gyógyításának számos kérdését. Külföldi előadói: — Lengyel- országból, a Német Demokrattikus Köztársaságból, Auszriából, Bulgáriából és a Német Szövetségi Köztársaságból — , 16 előadást tartottak. A hazai kutatók közül Barta Imre és munkatársai a csontvelő hajszálrendszerének a vérképzésben betöltött szerepéről, illetve ezekkel kapcsolatos vizsgálataikról számoltak be. Haranghy László és munkatársai az öregkori gümőkórral kapcsolatos lép- és csontvelő-elváltozásokat ismertették. Hollán Zsuzsa a vérsejt- rendszer idegi szabályozásának kérdéseiről tartott referátumának keretén belül idevágó kutatásainak eredményeiről tartott előadást, Gráf Ferenc, az erythropoesis neuro-humoralis szabályozásáról, Kelemen Endre Lehoczky Dezső és Doctor Frigyes a kóros lépés a haemopoesis kapcsolatairól tartott előadást, Bernát Iván az ozaena vashiányos természetének újabb kísérleti bizonyítékkairól beszélt. Kerta és munkatársai a kísérletes vírusleukaemiákkal foglalkozó munkájukról, Talabér Magdolna és István Lajos, a lymphogranulomatosis aktivitási tüneteiről tartott gyakorlati szempontból is érdekes előadást. Jelentős hazai eredmények A haematológiai napok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy különösen figyelemre méltóak az immun-haematologia és transfusio, a véralvadás és thrombocytopoesis, valamint a vasanyagcsere-kutatás területén elért hazai eredmények. A tudományos ülés megmutatta, hogy a felszabadulás előtti évekhez képest — amikor hazánkban a haematológiát rendszeresen alig néhányan művelték — ma a hazai kutató munka több figyelemre méltó eredménnyel büszkélkedhet. A vér és vérképző szervek kérdéseivel számos kutatócsoport foglalkozik mind Budapesten, mind a vidéki kórházakban, klinikákon, kutató intézetekben. A kongresszus arra is alkalmat adott haematológusainknak, hogy kicseréljék tapasztalataikat a külföldi vendégekkel, szorosabbra fűzzék velük szakmai kapcsolataikat és elmélyítsék barátságukat. Dr Bernát Iván Nagygyűlést rendez a szakszervezet belgyógyász középkáder szakcsoportja 1962. január 26-án és 27-én közgyűléssel egybekötött nagygyűlést rendez a belgyógyász középkáder szakcsoport a szakszervezet Semmelweis termében (Budapest, Szentkirályi utca 21.). A nagygyűlést megnyitja dr. Szabó Zoltán, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A nagygyűlésen jeles szakemberek tartanak előadást az angina pectoris, a coronaria thrombosis kérdéseiről, az agyi érkatasztrófákról, a modern dietetikáról, a diétásnővér szerepéről a kórházi betegélelmezésben, valamint lélektani szempontokról a mindennapi ápolási munkában. A kétnapos értekezleten komoly tudományos filmek — így például a díjnyertes francia film a vinatieri elmeosztály működéséről „A modern psychiatriai osztály” címmel, a balatonfüredi szívkórház életéről készült magyar film ,,Életünk ritmusa" címmel — kerülnek bemutatásra. A nagygyűlés második napján a belgyógyász középkáder szakcsoport titkára beszámol a szakcsoport eddigi munkájáról és ismerteti a jövő feladatait. ----------- Új vezetőséget választott a radiológus szakcsoport A radiológus szakcsoport közgyűlésén elnökké dr. Erdélyi Mihály egyetemi docenst, főtitkárrá dr. Előd Imre főorvost választotta. MEGHALT RAFFY ÁDÁM, a neves orvos és író, hosszas betegség után, 63 éves korában. Több évtizedes, sikerekben gazdag írói pályafutását több történeti regény, valamint orvostörténeti mű jelzi.