Egészségügyi Dolgozó, 1974 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-04 / 1. szám

t­udósítóinak írják KÓRHÁZAVATÁS MOSONMAGYARÓVÁROTT Amikor Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács­­helyettes elnöke 1973. december 10-én átvágta a nemzeti színű szalagot a mo­sonmagyaróvári kórház bejáratánál, befejeződött a több éve tartó rekonstrukció. Először egy toldaléképület létesült, majd lebontották a főépületet, és helyére modern kórházköz­pont került, a környék legkorszerűbb egészségügyi létesít­ménye. És ami legalább ennyire fontos: a legolcsóbb is! Az egy ágyra jutó beruházás 400 ezer forint. Pedig két- és öt­ágyas kórtermek mellett korszerű klimatizált műtők, mo­dern szülészeti és nőgyógyászati osztály, a járóbeteg-ellátás igényeit is kielégítő röntgen, valamint laboratórium is ké­szült a 120 ágyas bővítés során. Az avatóünnepséget dr. Fekete Imre igazgató-főorvos nyi­totta meg, majd Lombos Ferenc megyei tanácselnök vázolta a kórház fejlődését. A magyaróvári kórházat hitközségi ala­pítványként 20 ággyal 1860-ban létesítették. 1900-ban 184 ágy­ra, majd 1970-ben 260 ágyra bővült. A mostani rekonstruk­ció után 360 beteg helyezhető el az újjávarázsolt intézetben. Dr. Szabó Zoltán miniszter szocialista egészségpolitikánk tükrében értékelte az új intézményt, majd öten — akik a tervezésben és a kivitelezésben kiemelkedő munkát végeztek —, miniszteri dicséretben részesültek. Kovalszky Sándor vá­rosi tanácselnök a „Társadalmi munkáért” emlékérem arany, illetve ezüst fokozatát adományozta az építésben kiemelke­dően résztvevő hét dolgozónak és egy kollektívának. Ezt kö­vetően a megjelentek végignézték az épületet, melynek leg­felső emeletén van az igazgatási traktus és a szakszervezeti helyiség. Minden két kórterem közé vizesblokkot építettek fürdővel, wc-vel és ágytálmosóval. A rekonstrukció lehetővé teszi egy korszerű csecsemő- és gyermekosztály kialakítását. Ugyancsak az építkezésnek köszönhető a proszektúra modern kiképzése. Az új épületben januártól fokozatosan láthat mun­kához a felszabadulás óta megháromszorozódott orvosgárda és a szakdolgozók. , RÖVIDEN A DEBRECENI EGYETEMRŐL A Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem tüdőgyógyá­szati klinikájának sebészeti részlegén új szakszervezeti osztálybizottság alakult. ★ Hatszázan vesznek részt az ez évben a szakszervezet ál­tal szervezett „A szocialista demokratizmus időszerű kér­dései” című politikai tanfo­lyamon. Huszár Gál-brigád néven új szocialista brigád alakult az egyetemen. Tagjai a nyomda dolgozói. ★ A szemészeti klinika két szocialista brigádja diavetí­téssel, feketekávéval kedves­kedett az intézet dolgozóinak a november 7. alkalmából rendezett ünnepségen.­­ A tíz éve végzett orvosok decemberben évfolyamtalál­kozót tartottak az egyetemen. A szakszervezeti tanács novemberben kibővített ülé­sen megvitatta és módosító javaslatokkal elfogadta a belső helyettesítésről szóló utasítás új tervezetét. ★ A szakszervezeti bizottság ez évben is megszervezte a karácsonyi vásárlási hitelak­ciót, a vásárolt élelmiszert, csak február 2-án kell kifi­zetni. ★ A minisztérium által bizto­sított központi lakásépítési alapból 1973-ban heten 300 ezer forintos kamatmentes kölcsönt kaptak. ★ Az 1974. évi 3 százalékos bérfejlesztési keret felosztá­sára január első napjaiban kerül sor. Február 2-án a dolgozók már a felemelt fize­tést kapják. n. e. ★ MENTŐK SZAKMAI VETÉLKEDŐJE Az Országos Mentőszolgálat ez évben ünnepelte fennál­lásának 25-ik évfordulóját. A jubileum tiszteletére a szak­­szervezeti bizottság és a Hippokratész ezüstkoszorús szocia­lista brigád szakmai vetélkedőt hirdetett meg a budapesti mentőápolók és mentőgépkocsi-vezetők részére. 1973. januárjában 213 kivonuló dolgozó indult el a se­lejtezőkön, harmincnégyen jutottak a júniusi középdöntő­be. Innen a 6­6 legtöbb pontot elért mentőápoló és mentő­gépkocsivezető került a döntőbe. Erre november 4-én került sor a szakszervezet Weil-termében. A játékot Radnóti László rádióriporter vezette; a zsűri dr. Bencze Béla főigazgató el­nökletével mentőorvosokból és műszaki vezetőkből állt. A versenyzők változatos feladatokat oldottak meg. Külön téma volt: a sebészet-traumatológia, a belgyógyászat, az oxiológia, a szülészet. A mentőgépkocsi-vezetők bebizonyították, hogy kellő felkészültségűek az újraélesztés és a mentés terén, öt­órás küzdelem után alakult ki a végső sorrend. A mentő­ápoló kategóriában Nagy V. Sándor, a mentőgépkocsi-vezetők közül Péntek Kálmán végzett az első helyen. A győztesek és a helyezettek összesen 10 ezer forint jutalomban részesültek. Kabarecz Lajos egészségügyi dolgozó 1974. 1. 4. TÁPLÁNYPUSZTÁRÓL ÉRKEZETT Szakszervezeti bizottsá­gunk kezdeményezésére ked­ves találkozásra került sor december elején a táplány­­pusztai szociális otthonban. A Télapó várta a dolgozók 2—14 éves gyermekeit, akik műsort adtak a­ gondozottak tiszteletére. A zsúfolásig megtelt női társalgóban soká zúgott a taps, megköszönve a mondókákat, verseket, az ének- és furulyaszót. Télapó megvendégelte és megaján­dékozta a kis szereplőket, akiket mind bemutattak az otthon gondozottainak. Miután a szociális otthon valamennyi dolgozójának jár az Egészségügyi Dolgozó, sze­retném a lap nyilvánossága előtt is megköszönni a gon­dozottak és a magam nevé­ben a derűt, melegséget adó perceket. Szabó Józsefné igazgató AKADÉMIA SOPRONBAN A TIT Győr megyei egész­ségügyi szakosztálya és sop­roni városi szervezete no­vemberben négyszer nyolc előadásból álló sorozatot ren­dezett „A korszerű egész­ségügyi szemlélet néhány kérdése” címmel, öt orvos és három gyógyszerész tartott előadást az alábbi témákból: dr. Simon György: Az örök­léstani vizsgálatok jelentő­sége; dr. Örs Félix: A meteo­rológiai tényezők szerepéről az egészséges és a beteg em­ber közérzetváltozásában; dr. Eper Tivadar: Korszerű radiológiai törekvések; dr. Schreiner László: A család­­tervezés egészségügyi vonat­kozásai. Józsa Alajos, a me­gyei gyógyszerfogyasztás po­zitív és negatív vonatkozá­sait elemezte; dr. Nikolics Károly, a gyógyszerkutatás perspektívájáról; dr. Horváth Dénes a gyógyszerek hatás­­mechanizmusáról tartott refe­rátumot. A sorozaton nem­csak az egészségügyi szakem­berek, de a témák iránt ér­deklődő lakosság köréből is sokan voltak jelen. . M. G. A VÉRADÁS BARANYAI JUBILEUMA A véradómozgalom megyei jubileumát ünnepelték Pécsett. Húsz éve annak, hogy a megyében véradóállo­más működik. Dr. Kóbor József megyei főorvos megnyi­tójában kiemelte, hogy e mozgalom Baranyában nem­csak hatalmas mennyiségi fejlődést ért el, hanem sike­rült kedvező közhangulatot kialakítani, az önkéntes véradókat megsokszorozni és megtartani. A siker jelentős tényezője a szoros együttműködés a Vöröskereszttel. A megyei főorvos megköszönte a megjelent önkéntes véradóknak és szervezőknek fáradságát, melynek meg­becsülését — mint mondta — „csak kismértékben fe­jezheti ki az ellenérték azért, hogy a véradó saját éle­tének egy részét adta, erejének egy darabjáról mondott le, hogy vele másik életet mentsen, szenvedést, veszélyt csökkentsen. A véradók büszkén hordhatják jelvényü­ket, amely bizonyítja, hogy nem az élet pusztításáért, hanem megmentéséért harcolnak!” Dr. Bajtai Gábor, a véradóállomás vezető főorvosa részletesen beszámolt a véradóállomások működéséről, fejlődéséről. A meginduláskor, 1953-ban két helyiség­ben fél orvosi állással, egy asszisztenssel a teljesít­mény kb. 320 liter volt: ma 34 helyiségben, kilenc dip­lomás vezetésével, 67 főnyi személyzettel, évi közel 7000 liter vért vesznek és dolgoznak fel. Az ünnepségen a megye többszörös véradói és a mozgalom kiváló aktivistái kitüntetésben és jutalom­ban részesültek. —kta— ÚJÍTÁSI ÉRTEKEZLET GYŐRBEN Az újítók és feltalálók ne­gyedik országos értekezletére készülve a Gyógyszertári Központ kerekasztal-konfe­renciát szervezett. Józsa Ala­jos igazgató-főgyógyszerész beszámolt a központ 14 éves újítómunkájáról. Mint egészségügyi intézmény sajá­tos helyzetben vannak. Az üzemekben egy-egy újítási javaslat forintban is kifejez­hető termelési értéket, több­letnyereséget is jelent. A gyógyszerészetben azonban az újításnak legtöbbször csak eszmei értéke állapítható meg, a nyereséget gyarapítja. Mégis minden javaslatot, újí­tást megbecsülnek és alkal­maznak. Az igazgató ismertette az újítások alakulását 1959-től. Zömmel gyógyszervizsgálati és újabb receptorai eszkö­zökre vonatkozó javaslatok érkeztek. 1971-ben újítási fel­adattervben szereplő termé­kek kidolgozását az újítási díjon kívül céljutalommal is honorálták. Az elmúlt három év mondható újítási szem­pontból a legeredményesebb­nek. örvendetes, hogy a szocia­lista brigádok is kezdik fel­ismerni a mozgalom szakmai és politikai jelentőségét. A soproni Than Károly és a győri Kabay János gyógy­szertár szocialista brigádja nyújtott be igen értékes ja­vaslatokat. Az újítómozgalom további fejlődésének alapja a szocia­lista brigádok aktívabb rész­vétele; a brigádok olyan komplex feladattervet old­hatnak meg, amelyre egy-egy ember nem képes. A hozzászólók közül az újí­tási előadó a feladattervek mozgósító hatásáról és a még kidolgozásra váró témákról szólt. Megemlítette az újítá­sok bevezetésének problé­máit; sok újítás vész kárba azáltal, hogy nincs vállalat, amely néhány mintadarabot elkészítene. Olyan országos szervre lenne szükség, amely gondozná az újításokat, és le­hetővé tenné a kivitelezésü­ket. Értékes javaslatai voltak dr. Nikolics Károly kandidá­tus, gyógyszertárvezetőnek. (karácsony) EGY PÁLYÁZAT EREDMÉNYE Az egészségügyi intézményekben a normál élelmezésen kí­vül jó néhány étrendet készítenek. Ennek ellenére — egy-két intézmény kivételével — nem biztosítanak választékot a be­tegeknek és a dolgozóknak. Ennek oka legtöbbször nem a konyhatechnika, hanem a szervezés. A jó módszerek elter­jesztésére szakszervezetünk gazdasági-ügyviteli szakcsoportja „Rendszeres ételválasztási lehetőség bevezetése a beteg- és alkalmazotti élelmezésben” címmel pályázatot hirdetett. A pályázatra kilenc dolgozatot küldtek be. A bíráló bizott­ság szerint valamennyi pályázó helyesen tárgyalta a kérdést, mindannyian kiemelték a gyakorlati megvalósítás lehetőségét. A mai gyakorlatnak megfelelően az ételsoros A—B, illetve A—B—C rendszerben javasolják a választást. Kitértek a vá­­lasztásos étrend pszichológiai előnyeire is. A bíráló bizottság javaslata alapján a szakcsoport vezetősé­ge a három kiemelkedőt díjazta. Első díjat kapott a János Kórházból Menthy Gyöngyi vezető diétásnővér. Olyan gya­korlatot ismertet, amely az egyéni betegélelmezés bevált ha­zai hagyományait érvényesíti (a kötött étlap mellett naponta készülő rendelhető ételek érték szerinti elszámolása, a bete­gekkel való egyéni foglalkozás). Második díjjal jutalmazták a Vas megyei Markusovszky Kórházból Horváth Lajos gazdasági igazgató, Süle Lajos élelmezésvezető, Győrvári Edit diétásnővér és Nagy Kálmán­na diétásnővér közös dolgozatát. A pályamű számos, a gya­korlatban megvalósítható elgondolást tartalmaz. Igen értékes például a diétás tanácsadásról szóló rész. Korszerű a gyors­­fagyasztásos ételek jelentőségének felismerése az ételválasz­tás bevezetésénél. Követendő példa: a járóbetegeknek étkező­sarkokat igyekeznek kialakítani. A harmadik díjjal a Szegedi Orvostudományi Egyetem­ről Bocs Katalin vezető diétásnővért jutalmazták. Munkája értékét különösen emeli a központi tálcás tálalás és moso­gatás egységének kidolgozása ;ez a rendszer alkalmas a vál­tozatos étrend technikai lebonyolítására. A szerző az A és B között menürendszerből indul ki, de nem zárja ki az étel­sorból történő választás lehetőségét sem. Szép dokumentá­ció és irodalom egészíti ki a pályamunkát. EGÉSZSÉGÜGYI HÉT NOVÁN A zalai dombok szelíd lan­káin, Göcsej közepén fekszik Nova. Közigazgatásilag két csatolt község tartozik hozzá: Mikekarácsonyfa és Baxla­­hida. A közel két és fél ezer lakót számláló kisközségek egészségügyi ellátását bizto­sító körorvosi szolgálat a kö­zelmúltban, 1973. október 20-a és 28-a között rendezte meg — a helyi állami és tár­sadalmi szervek, valamint a megyei egészségnevelési cso­port segítségével — az egész­ségvédelmi hetet. A falusi lakosság egész­ségügyi kultúrájának fejlesz­tése gyakran kizárólag a kör­zeti egészségügyi szolgálatra hám­al, pedig társadalmi ösz­­szefogást igényel. Az új ke­resése, a hatásos módszerek alkalmazása, a tenniakarás, az egészségügyi ismeretter­jesztés az orvosoktól és más egészségügyi dolgozóktól sok találékonyságot kíván. Ez késztetett bennünket arra, hogy mi is megszervezzük a másutt már sikerrel alkal­mazott egészségügyi hetet. Gondos előkészítéssel dol­goztuk ki a hét programját. Célunk a­z volt, hogy a kör­zet valamennyi korosztályát érintve — óvodásoktól az öregekig — olyan alapisme­reteket nyújtsunk, melyeik befolyásolják a lakosság te­vékenységét, formálják ma­gatartását és öntevékeny­ségre ösztönzőak az egész­ségügy v­onatkozásában. Bő­víteni akartuk az ifjúság egészségügyi ismereteit, hangsúlyozva a személyi- és környezethigiéne, a megelő­zés fontosságát. Az egészségvédelmi héten felvilágosító plakát- és gyer­­mekrajz-kiállítást, vásárral egybekötött ismeretterjesztő könyvbemutatót, élelmiszer- és üdítő­ital, testápolási, koz­metikai és csesemőápolócikk­­bemutatót rendeztünk. Szó esett a hét programjában — az orvosok és gyógyszerészek filmvetítéssel kísért előadá­sain — a népesedéspolitiká­ról, a szexuálpszichológiáról, a helyes táplálkozásról, a fia­talok szexuális neveléséről és felvilágosításáról, az öre­gek életmódjáról, a személyi és környezethigiénéről, a fer­tőző megbetegedésekről, az öngyógyításról és ennek ár­talmairól, a Vöröskereszt te­vékenységéről, a munkahelyi balesetek megelőzéséről, a foglalkozási ártalmakról is. Az óvodásoknak, az általános iskolai tanulóknak film- és diavetítéssel, elsősegély­­nyújtó versennyel és egész­ségvédelmi totóval színesített rendezvényeket tartottunk. A tanulók osztályfőnöki órákon egészségügyi kérdésekről hal­lottak, őrsi foglalkozásokon az egészséges életmódról be­szélgettek. Kiemelkedő esemény volt az önkéntes­­véradónap, ame­lyen a falvak lakói eddig nem tapasztalt nagy szám­ban adtak vért. A többszörös véradókat ünnepségen kö­szöntöttük. Megragadtuk az alkalmat arra, hogy helyi feladatok megoldását is szorgalmazzuk. Rendet teremtettek a terme­lőszövetkezet központi major­jában; a faluban kicsinosí­tották a házak környékét és a lakásokat. Felkérésünkre a járási KÖJÁL fokozottabban ellenőrizte az üzletek és in­tézmények tisztaságát, rend­jét. Elvégeztük az általános iskolások fogászati, általános és trachomaszűrését. Az egészségügyi, szociális és kul­turális állandó bizottság és az ifjúságvédelmi albizott­ság kibővített közös tanács­kozáson vitatta meg a veszé­lyeztetett kiskorúak prob­lémáit. Az egészségvédelmi héten a körzeti­ szolgálat dolgozói, a védőnő ellenőrizték a házi gyógyszereket, s felhívták a figyelmet a túlzott gyógy­szerfogyasztás és az öngyó­gyítás ártalmaira. (Ezt a fel­adatot a jövőben folyamato­san végezzük.) Az esemény­­sorozatot a Vöröskereszt klubestje zárta le. Az érdeklődés azt bizonyí­totta, hogy a novaiak töre­kednek ismereteik bővítésére és az egészséges életmódra. Dr. Erdős Sándor körzeti orvos EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK ÉS ÜGYINTÉZŐK TOVÁBBKÉPZÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A Hajdú-Bihar megyei Tanács végrehajtó bizottsága 1973. augusztusában határozatot hozott a vezetők és ügyintézők továbbképzéséről. Ezt a megyei szakigazga­tási szervek feladatává tette. A határozat értelmében négy továbbképzési csoportot alakítottak ki: 1.) az igazgatás és a nagyobb intézmények orvosvezetői­nek; 2.) az ügyvezető körzeti orvosoknak; 3.) a szociál­politikai előadóknak, és a szociális otthonok vezetői­nek; 4.) az igazgatási és az intézményi gazdasági veze­tőknek és ügyintézőknek a csoportját. Egy-egy csoportba 25—30-an kerültek. Az ügyveze­tő körzeti orvosoknak három, a többi csoportnak hat­hat napos továbbképzést készítettek elő. A tematikát egyeztették az Egészségügyi Minisztérium illetékes fő­osztályaival­ figyelembe véve témajavaslataikat hetek­kel a továbbképzés előtt felkérték az előadókat, akiknek többsége országos szervek, intézmények vezetői, mun­katársai voltak. A program november 26—december 8-ig zajlott le, a megyei tanács hajdúszoboszlói továbbképző központ­jában. Az egészségpolitikai vezetés elméleti, etikai, mun­kaügyi és más fontos kérdések megvitatása és egységes értelmezése feltétlenül elősegíti a résztvevők munkáját. Különösen hasznosnak bizonyult az ügyvezető körzeti orvosok tanfolyama, hiszen a községi önállóság fokozó­dása megnövelte szerepüket és felelősségüket is. Csak abban az esetben válhatnak területük valódi vezetőivé, ha kellően felkészültek a feladatokra. Egyes tennivaló­kat — például a körzeti egészségügyi szolgálat pénzügyi gazdálkodásának kérdéseit — néhányan még idegen­kedve fogadták, bár fontosságukat nem vitatta senki. A négy tanfolyam alkalmával névtelen kérdőíve­ken vallottak a résztvevők a továbbképzés ilyen for­májáról. Egyértelműen igénylik a jövőben is, s a kö­vetkező évre már most hasznos és érdekes témákat ja­vasoltak. Dr. Károlyi György megyei főorvos CEGLÉDRŐL JELENTJÜK Nyugdíjastalálkozó volt a ceglédi kórházban. A KISZ, a szakszervezet és a Vöröske­reszt gondoskodott arról, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Ismertették a je­lenlevőkkel a kórházi élet főbb eseményeit és a fejlő­dés terveit. Nem maradt el a szokásos közös ebéd sem. ★ Tíz, illetve tizenöt éves ju­bileumot ünnepeltek a ceg­lédi kórház­­munka melletti tanfolyamán végzett gyer­mek- és általános ápolónők. Ők voltak városunkban az első tanfolyamos nővérek. Hogy mennyire megszeret­ték hivatásukat bizonyítja: ma is mindannyian egész­ségügyi dolgozók." ★ December 15-én névadó­ünnepséget tartottunk. Két kórházi dolgozó — Veress László és felesége, Toldi Ilona, valamint Vígh Fe­renc és Király Márta mondta el az anyakönyv­vezető előtt: ünnepélyesen fogadjuk, hogy gyermekein­ket becsületes, a dolgozó néphez hű emberré nevel­jük. (Korompayné)2

Next