Látlelet, 1991 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

1991. JANUÁR LÁTLELET KÉSZLETEIKET FELÉLTÉK, TARTALÉKKAL NEM RENDELKEZNEK Sok gazda közt elvész a bölcsőde? Választható lehetőség a családoknak (Folytatás az 1. oldalról.) nak. A legfontosabb, hogy fogya­tékos gyermekeket látnak el spe­ciális csoportokban, vagy egy-egy ilyen gyermeket egészséges kicsik között. Ez a habitáció nagy jelen­tőségű, az országban jelenleg öt­száz kisgyermek részesül ilyen el­látásban. Említhetném még a csa­ládsegítő szolgáltatást: a nap bizo­nyos szakában két-három órára adják be az anyák a gyereket, arra az időre, amíg valamilyen tanfo­lyamon vesznek részt vagy egyéb elfoglaltságuk van. Ezt igénybe vehetik gyedes, gyeses kismamák is, ezért óránként huszonöt-har­minc forintos térítési díjat fizet­nek, s a napszaktól függően étke­zési költséget... A szakszervezet­ben úgy ítéljük meg, hogy a böl­csőde a lakosság részéről hosz­­szabb távon is igényelt szolgálta­tás lesz, ezért mind központi, mind helyi döntésekkel kell segí­teni, hogy ez az intézmény való­ban választható alternatíva ma­radjon a családoknak. •Milyen személyi kondíciókkal rendelkezik ez a hálózat, és milyen az elismertsége?­­ Bölcsődéinkben 22 000 kö­rüli a dolgozók létszáma, fele-fele arányban gondozónő (szakdolgo­zói létszám 85 százaléka szakkép­zett), illetve technikai, fizikai al­kalmazott. Ebből 16 500 a mi szakszervezetünk tagja. Az összes dolgozó besorolási bére az egész­ségügyi ágazaton belül a legala­csonyabb. •Pontosan mennyi?­­ A tavalyi emelések után - ami tizenhat százalékot és a szakkép­zett gondozónőknél még 2000, il­letve 3000 forintos fejkvótát je­­lentett - most szakdolgozóink havi bruttó átlagbére 9473, a fizikai dolgozóké pedig 6973 forint. Az 5600 forintos minimumemelés dolgozóink öt százalékát érintette. •Milyenek az újesztendei kilá­tásaik?­­ A tervezett emelés és a vár­ható infláció további tízszázalé­kos reálbércsökkenéssel fenyegeti dolgozóinkat. A dologi kiadá­sokra tízszázalékos automatiz­must terveztek, ez bölcsődéink működőképességét végképp meg­kérdőjelezi. Hiszen tavaly „0 százalék” volt az automatizmus, az idei tíz százalékkal szemben, viszont két év alatt az energia, élelem, ruházat, játék stb. ára máris harmincszázalékos emelke­dést mutat. Emiatt bölcsődéink készleteiket felélték, tartalékkal nem rendelkeznek... Úgy tűnik, ahogy a leköszönt kormányzat sem viselte, a jelenlegi sem viseli szívén a bölcsődei ellátást. Pedig amíg kétkeresős, nálunk a család­modell, szükség lesz a bölcsődére! • Tehát a helyzet drámai... - Nem nevezném mégsem átla­gosan drámainak. Sok területen olyan szakemberek menedzselik a bölcsődéket, akik jó érzékkel tud­nak a fenntartóknál érvelni, s mindent megtesznek, hogy a böl­csődei hálózat tovább működjön. A bölcsődei szakmai kollégium és a mi szakszervezetünk is minden lehetőséget megragad, hogy a fennmaradásért a különböző fó­rumokon szót emeljen. •Önök például hová fordultak?­­ Elmondtuk gondjainkat az Érdekegyeztető Tanácson, a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Bizottságának ülé­sén, a szakszervezeti kerekaszta­lon, levélben fordultunk az Or­szággyűlés Szociális, Családvé­delmi és Egészségügyi Bizottságá­nak, s az Önkormányzati, Köz­­igazgatási, Belbiztonsági és Rend­őrségi Bizottságának elnökeihez, írtunk a népjóléti és a pénzügymi­niszternek a normatív finanszíro­zás megadása érdekében. Bízunk abban, hogy a parlament a költ­ségvetés tárgyalásánál kedvező döntést hoz. Csak az sajnálatos, hogy maga az egészségügy a böl­csődéket perifériaként kezeli, nem tekintik sem a gyógyító-meg­előző, sem a szociálpolitikai, sem a családvédelmi terü­lethez tarto­zónak. Illetve mindhárom terület­hez tartozunk, ezért nincs igazi gazdánk. Oláh Istvánná az egyetlen „középkáder” a legutóbbi Madzsar József-díjasok között Mester Jánosné.­­ A dologi ki­adásokra tízszázalékos automa­tizmust terveztek - ez végképp megkérdőjelezi bölcsődéink mű­ködését Kosztolányi Istvánná: - Nem ké­rünk, hanem adni akarunk, per­sze jó volna, ha ehhez az állami költségvetés is megadná a norma­tív támogatást Cinkotától Árpádföldig - Meseországban Hogy mégsem drámai a bölcső­dék sorsa, hogy mégis van kiút, erről a XVI. kerületi önkormányzat egyesített bölcsődéiben győződtem meg. Oláh Istvánná, ez a „ráme­nős” vezető, s a hozzá hasonlóan megszállott gondozónők, köztük Kosztolányi Istvánná, a kerületi bölcsődék szakszervezeti titkára nemcsak humánusan szakmai, ha­nem célratörő menedzseri szemlé­lettel képesek hét bölcsődéjüket tal­pon tartani. Cinkota, Petőfi-kert, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom, Árpádföld roppant terü­letén nincs gondjuk a szülőknek kisgyermekük elhelyezésére. Jelen­leg több mint négyszázötven apró­ság szakszerű gondozását végzi a részfoglalkozásúakkal együtt két­százhat dolgozójuk. A 9. számú bölcsődében beszél­getünk az egyesített intézmény veze­tőjével, szb-titkárával és Börcsök Kálmánnéval, a helyi vezetővel. • Vágjunk a közepébe, ragyog mindegyik bölcsődéjük. Mi a titka? - Minden önkormányzati ülésen ott vagyunk. Mindegyik helyi kép­viselőnek megmutattuk már böl­csődéinket, bemutattuk kezdemé­nyezéseinket. Nagy örömünkre szolgál, hogy partnerként fogadott minket a szociális-egészségügyi bi­zottság - kezdi Oláhné, aki az egyetlen középkáder volt az idei Madzsar József-díjasok közül. • Bölcsődéik folyosói virágos ker­tek. Az ötletes, kedves játékoknak se szeri, se száma. Konyháik felsze­relését luxusszálloda megirigyelné. Ilyen bőkezű a kerületi önkormány­zat? - Régóta szükségesnek tartjuk, hogy sovány pénzügyi kereteinket saját ötleteinkkel, többletfelada­tok vállalásával egészítsük ki. • Sorolnának példákat? Sorolják, egymás szavába vágva - csak győzzem jegyezni.­­ Központi varrodánkat többlet­létszám és többletbér fizetése nél­kül alakítottuk ki 1987-ben. Már az első évben ruhaanyagot vásárol­tunk, ebből gondozónői védőköpe­nyeket készítettünk. A siker sorj­kálit az „üzem” fejlesztésére: most már mindennemű varrást itt készí­tünk, leányruhákat, rövid- és hosz­­szúnadrágokat, blúzokat és nagy tételben ágyneműket, törülközőt, abroszt, függönyt, egyebeket. Most épp a Szia Mami megrendelé­sére készítettünk el háromezer tex­tilnyomtatott mesekönyvet... - Szakgondozónőink a selejt­­anyagokból pályázhattak különféle játékok készítésére, így egészítet­tük ki játékainkat. Különben a já­tékbeszerzésekkel minden évben megvárjuk a harmincszázalékos ár­­leszállítást, ez már begyakorlott szokásunk. - Ömlesztett áruként vásárol­tunk papírzsebkendőt... az élelme­zéshez a vállalatoktól nagykereske­delmi áron vásárolunk. - A köjál selejtezett bútoraiból némi átalakítással pótoltuk bútor­zatunkat. A Soros Alapítványtól megpályáztuk halmozottan­ sérült gyermekcsoportunk részére az alapítványnál felszabadult kísérleti­­gyermekbútorok, mozgásfejlesztő eszközök nagy részét, ezeket térí­tésmentesen megkaptuk. A Medi­cortól az Afganisztánba el nem szállított kórházi berendezésekből nagy árengedménnyel vehettünk új felszerelési tárgyakat, edényeket.­­ Százötven négyzetméter alap­­területű Csinszka utcai bölcsődei helyiségeinket egyéves időtartam­ra, átmenetileg majd egymillió fo­rintért raktározásra bérbe adtuk a HEPTA Kft.-nek. Ez a hely a má­tyásföldi szovjet laktanyák környé­kén van. Mire kivonulnak a szov­jetek, ezer lakás szabadul fel, ak­kor majd újra megnő az igény a bölcsődére. Ugyancsak bérbe ad­tuk a Rockszínháznak egyik régi rákosszentmihályi épületünket. • Miért vállalkoznak ennyi min­denre? És mit szól ehhez felügyele­tük, az önkormányzat?­­ Érezzük, hogy sokba kerülünk az államnak, ezért igyekszünk saját ötleteinkkel is gyarapítani a bevé­telt. Kértük az önkormányzattól, tegye lehetővé, hogy szolgáltatása­ink törvényes keretek közt működ­hessenek. • Miféle szolgáltatások? - Kezdjük a konyhákkal: min­den bölcsődénk konyhája jól fel­szerelt, ezért évek óta vállaljuk nyugdíjasok, a vonzáskörzetünk­ben működő egészségügyiek és az arra rászoruló dolgozóink hozzá­tartozóinak ebédeltetését. Varro­dánk különféle bérmunkát végez a kerület intézményeinek. -Épületeink alkalmasak, hogy bérleti díjért hétvégi rendezvé­nyekre, esküvőkre sor kerüljön. - Amikor nem használjuk, a la­kosság vagy más intézmények bérbe vehetik nagy teljesítményű szőnyegtisztító gépünket. Ipari sú­rológépet és hozzá vízfelszedő gépet vettünk, ezt kisiparosoknak, festőknek tudjuk bérbe adni. S mert nincs a kerületben Patyolat, mosodánk a délutáni műszakban bérmosást vállal... • Ezek kimondottan keresk­edel­­mi, gazdasági jellegű vállalkozások, önök azonban ,,szakmai” vállalko­zásaikról híresek. Elmondanák? - Gyermekfelügyeletünknek még nem is csaptunk propagandát, mégis igen sokan igénybe veszik. Akár egy-két órára, vagy fél napra is felvesszük a gyedes, gyeses kis­mamáktól a gyermekeket megőr­zésre. Elég sok mostanában az át­képzés, a mama nyugodtan tanul­hat. De hozza unokáját az őt egye­dül nevelő nagymama, aki kényte­len munkát vállalni, sőt olyan is előfordult, hogy a tizennyolc éves apát hagyta magára gyermekével az anya - ő ugye nem tud pelenkáz­­ni... A ránk bízott kicsiket órán­ként harminc forintért ellátjuk, s térítésért ebédeltetjük. Ez a mi családsegítő szolgálatunk. - Három éve működik bébiklu­bunk - mondja Oláhné. - Az ötle­tet a Gyesen voltam Amerikában című könyv adta. A gyedes, gyeses kismamákat gyermekeikkel együtt várjuk bölcsődénkbe, míg a gyere­kek játszanak, a mamák tanácsokat és recepteket kapnak étrendre, de kapnak tanácsot pszichológusunk­tól is. A klub igazi célja, hogy az otthon maradt kismamák ne magá­nyosodjanak el. Nagyon örülnek a varrodánktól ingyen kapott bébi- és gyermekruha-szabásmintáknak, két legügyesebb gondozónőnk já­tékkészítési bemutatót tart nekik. Felkérésünkre a Szivárvány Áru­ház olcsó ruhákat hoz ide árusítás­ra, a könyvesboltból bizományba mesekönyvek érkeznek. Ennek a klubnak köszönhető, hogy több olyan szülő is beadja gyermekét bölcsődénkbe, akinek nem volt ez eredetileg szándéka. - Szeptembertől módszertani bölcsődénkbe német ajkú óvodai szakembert alkalmaztunk olyan óvodai előkészítő csoportba, ahol a három év feletti gyermekek játékos formában, német mesékkel, dalok­kal­ ízlelgetik a nyelvet. Ez iránt is rendkívüli az érdeklődés. Nemcsak a szülők körében, gondozónőink is felpezsdültek a nyelvtanulásra.­­ Speciális, halmozottan sérült gyermekcsoportunkba tizenkét gyermek jár. Keressük a megoldást a finanszírozásra, mert ez igen költ­séges, jóval több létszámot és esz­közt igényel. Fel térítési díjért jár­hatnak ide agy- és mozgáskároso­dott, Down-beteg, veleszületett rendellenességben szenvedő gyere­kek, szakképzett gondozónők mel­lett konduktor, pszichológus, ideg­­gyógyász felügyeli őket. Vágyál­munk, hogy ezt a játékterápiás módszerrel működő csoportot fel­fejlesszük vidéki, akár külföldi gye­rekeket és szüleiket is befogadó hotelszolgálattá. Az egésznek a fő célja, hogy a sérült gyerekeket megtanítsuk az önellátásra... - Még ide tartozna, hogy a kerü­leti általános iskolák nyolcadi­kosainak már öt éve csecsemő- és gyermekgondozási tanfolyamokat tartunk. Tavaly például hetven tanuló gyakorolhatta itt próbaba­bákon a csecsemők öltöztetését, gondozását. Képzelje, fiúk is jöt­tek! • Mindez, amit felsoroltak, ren­geteg energiával, többletterheléssel jár . S tudom, még egyéb kezdemé­nyezéseik, terveik is vannak. Miért vállalják? ! Kosztolányi­, a szakszervezet titkára csak ennyit mond: - Nem kérünk, nem panaszkod­ni, hanem adni akarunk, mert tud­juk, milyen a helyzet. Persze jó volna, ha ehhez az állami költség­­vetés is megadná a normatív támo­gatást. Zárszó: „slusszpoén”­­többféle akadna - fotóriporter kollégám ké­pei bizonyára sejtetik ezt. Amit nem lehet lefényképezni, az Hermann Aliz néhány sora, amelyet a XVI. kerületi bölcsődék gondozónői a személyiségfejlesztő-nevelő tevé­kenységük mottójaként fogadtak el: „Szeretném megérteni a gyermeket és szeretném, ha látná, hogy megér­tem. ” Győri Illés György Nagy Tamás felvételei .

Next