Látlelet, 1992 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 1. szám

2 Párbeszéd Debrecenben: egészségkultúráról és természetes életről Másnapra csitult indulatok A hajnaltól napestig illatos növények közelében szor­­goskodók hajdanában jól ismerték a „fűben, fában orvos­ság” teljes ábécéjét, mígnem a gyógyszerközpontú szemléletmód hosszú évtizedekre „kitessékelte” ottho­nainkból a füvesasszonyok tudását - száműzte a termé­szetes gyógymódokat. Az emberibb élet, az emberibb gyógyítás óhaja gyorsította fel hazánkban a természetes módszerek újjáéledését. Úgy is fogalmazhatnánk: divat lett a természetgyógyítás. Nem csoda, hogy felkorbácso­­lódtak az indulatok az orvosok és a természetgyógyászok között. A Mindennapi Kultúráért Alapítvány már második alka­lommal vállalta, hogy egy asztal­hoz ülteti a perlekedőket. Dr. Frenkl Róbert kuratóriumi elnök és Litauszki Tibor, az alapítvány titkára a következőképpen fogal­mazták meg a debreceni három­napos konferencia alapgondola­tát: „Hasznos dolog, ha a maga teljességében törekszünk bemu­tatni az új állami és társadalmi törekvéseket. A tisztiorvosi szol­gálatot, az egyesületek, a csalá­dok együttműködési lehetőségeit. Azt gondoltuk, hogy napjaink ezen kibontakozó folyamatába kell érdemben beépülnie a termé­szetgyógyászatnak, a gyógyter­­mékek, a természetes alapanyagú kozmetikumok, a biotermékek előállításának, fogyasztásának. ” Párbeszédre hívtak mindenkit, aki a témában illetékes. Azért, hogy a természetgyógyászat hívei éppúgy elmondhassák gondola­taikat, mint a fenntartásokkal élők, netán az ellenzők. Az indu­latok még mindig nem csitultak el. Hiába mondotta ki az egyik természetgyógyász már az első napon a legfontosabbat: „Mi azt szeretnénk, ha összefoghatnánk, hogy segíthessünk a rászoruló­kon. Úgy érzem, a gyógyítás nem is a mi feladatunk. ” A megbéké­lés mottójaként is szerepelhetne ez a felfogás. Az új divathullám vámszedői előbb-utóbb úgyis eltűnnek. S csak azok a termé­szetgyógyászok maradnak majd, akik tudásukat kívánják az egész­ségkultúra szolgálatába állítani - ők azonban egyelőre szerények, ám szeretnék a hangjukat hallat­ni. Miért az igyekezet, hogy min­denféle képzettséget nyújtó bizo­nyítványt kérjenek tőlük? Miért akarják megkérdőjelezni készsé­geiket, velük született és szerzett tudásukat? Miért ne lehetne a hagyományostól eltérő módon megítélni tevékenységüket? A természetgyógyászat jó szel­lemét képviselték a találkozó szervezői. Bizonyára ennek kö­szönhető, hogy a második napra már csitultak az indulatok, s a záró kerekasztal-konferencián a gyermekorvostól a pedagóguso­kig, a gyógyszerészektől az egész­séges táplálékokat előállítókig­­ közös nyelven szólaltak meg. * Egészség, társadalom, család alcímmel hirdették a szimpóziu­mot. E témakörben ugyan ki vi­tatkozott volna dr. Andreka Ber­talannal, a Népjóléti Miniszté­rium helyettes államtitkárával? A közeljövő képét vetítette elénk, amikor felvázolta a család­orvoslás rendszerét, háziorvo­sokkal. Az új biztosítási rendszer kialakítása, az orvos-beteg kap­csolatának megújítása­­ mind­annyiunkat érinti. Ám bizonyára nehéz hónapok, évek telnek el, mire az elképzelések a gyakorlat­ban is megvalósulnak. Dr. Do­rogi Imre tanszékvezető olyan jö­vőképet vázolt, amelynek alap­jait most teremtik meg. Az egye­temen azon munkálkodnak, hogy visszaálljon a természet rendje. Vegyszermentesen termeljenek, hogy ne mérgezzék az élővilágot. Tanulságos volt a kerekasztal-be­­szélgetés is. Az ifjúsággal foglal­kozók - pedagógusok és gyer­mekorvosok - szóltak szenvedé­lyesen a család betegségmegelő­ző szerepéről. Mondván, hogy az anyákat fel kellene vértezni a tudással: hogyan előzhetnék meg, miként gyógyíthatnák ott­hon a banális betegségeket. El­hangzott: nem ártana, ha az anyai ösztönöket is segítségül hívnánk a legkisebbek bajmegelőzésénél. Felvetődött: az az orvos, aki jól dolgozik, gyakorta jogszabá­lyokba ütközik. Hiszen a teljesít­ményorientált ellátás gátja lehet az orvos-természetgyógyász se­gítő összefogásának is. Nem lett volna teljes a párbe­széd, ha nem jönnek el az egész­séges életmód kellékeinek gyár­tói. A nagyerdei gyógyfürdő adott helyet a különféle termé­kek előállítóinak. Találkozhat­tunk itt például a Mediflóra új­donságaival, a kapszulába zárt kukoricacsíra-olajtól a fürdősó­ig. Az Éltető Ház biocentrum különböző ízesítésű Manna Rax készítményei az energia pótlásá­hoz szükséges nyomelemeket, vi­taminokat, ásványi anyagokat tartalmazzák. Megkóstolhattuk a Rivan Kereskedelmi Tanácsadó és Szolgáltató Bt. forgalmazta h­egel-menüt, amely egy étkezést helyettesít: vállalkozóknak, me­nedzsereknek, akiknek napköz­ben nincs idejük étkezni, jobb mint a sok feketekávé. Ugyan­csak náluk láthattuk a káros anyagoktól mentes valódi svéd cseppet. Jelen voltak a kecske­métiek is a sokféle gabonával. * A háromnapos találkozó jó al­kalom volt arra is, hogy a félreér­téseket tisztázzák. Talán egy esz­tendő múlva már nem az alapkér­dések kerülnek terítékre. A rendezők szeretnék nemzetkö­zivé bővíteni a találkozót, hogy tanulhassunk azoktól, akik már előttünk járnak. Erdősi Katalin ALAPÍTVÁNY A MINDENNAPI KULTÚRÁÉRT HÉTEZER OLDALNYI VÉLEMÉNY Családgyógyító háziorvosok Háziorvos, háziorvosi ellátás, ízlelgetjük a szavakat. Jó lenne hinni, ha a „pillanatok óta érvé­nyes” rendszer vágyálmaink megvalósítását takarná. Azt, hogy végre emberi módon bánja­nak velünk, ha betegen kiszolgál­tatottak vagyunk. Dr. Andreka Bertalannal, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárával előadás után e változásokról beszélgettem. A megvalósítás zökkenőit illetően korántsem osztoztam az államtit­kár optimizmusában, de abban megegyeztünk, hogy a változta­tásra megérett az idő. • A rendszer alapja a biztosí­tás. Ez azt is jelenti, hogy ezentúl fizetni kell az orvosi ellátásért?­­ Fizetni kell a biztosítást. Biz­tosított az, aki biztosítási járulé­kot fizet vagy fizetett valaha - mint a nyugdíjas -, vagy aki után valaki állja, például a gyerek avagy a feleség. A sorkatonák, a közgyógyellátottak, a rendszeres szociális segélyben részesülők után központilag fizetjük a bizto­sítást. Eddig is csupán látszólag volt ingyenes az ellátás, mostan­tól tehát a beteg nem állampol­gári jogon, hanem betegbiztosí­tása alapján fordulhat orvosához. • Szándékosan használta a bir­tokos jelzőt? - Minden egyes lépésünkkel azt célozzuk, hogy felhőtlen le­gyen a beteg és az orvos találko­zása. Bizalmi kapcsolatba kerül­hetnek egymással. Ezért is sze­retnénk a háziorvos kifejezést komolyan venni. Ez a családor­vossal szinonim kifejezés, ám nem feltétlenül kell a családnak egy orvosra gondolnia. Előfor­dulhat, hogy a férj, a feleség, a gyerek mással és mással találja meg a kellő szimpátiát, így, ha valami baj van, mindenki a saját doktorához fordulhat. • Az orvos is szabadon vá­laszthatja meg a kórházat, ahová a rászorulót küldheti?­­ Saját régiójában igen. • Ki fedezi majd a költségeket, a rendelők működtetését és sok minden mást?­­ Az egészségügy működési feltételeit a betegbiztosító fedezi, működési költség gyanánt. Hat­vannégy körzetben mértük fel a helyzetet, tételesen átnéztünk mindent. Úgy gondolom, a fenn­tartással nem lesz nyűg. Kimon­dottan akkor nem, ha az orvos az önkormányzattól kapja a rende­lőt, neki csak a fenntartási költsé­geket kell fedeznie. • Bízik benne, hogy a megva­lósulás éppolyan zökkenőmentes lesz, mint a tervezet elgondolása?­­ Azt hiszem, akkor működik majd mindez igazán, ha a most negyedéves egyetemisták beáll­nak ebbe a rendszerbe. Valahol el kell kezdeni, hogy ebben a szellemben nevelődjenek. Bár meg kell mondanom, hogy a leg­több körzeti orvos minderre nyi­tott, hiszen ma is úgy dolgozik, mint a hagyományos értelemben vett doktor néni, doktor bácsi. Felmértük, mire számíthatunk. Hétezer oldalnyi írásos véle­ményt néztünk át, elenyésző a visszautasítók számaránya. • A természetgyógyászati szimpózium kapcsán: mi a vé­leménye, hol kapcsolódhat e rendszerhez a természetgyógyá­szat?­­ Amivel én, mint egészségpo­litikai államtitkár foglalkoztam, az az organikus egészségügy. Hogy egyéb, paramedicinális ágak hol találnak helyet maguk­nak? Azt nem tudom. LÁTLELET Szakkiállítás február 18. és 21. között a Budapest Sportcsarnokban. Nyitva: naponta 9-től 16 óráig. A belépés ingyenes. Minden szakmai érdeklődőt szeretettel várnak. A kiállítással kapcsolatos további információk: Congress Kft. Tel./Fax: 155-4171,1012 Budapest, Lovas út (Sziklai S. u.) 19. MATE-titkárság, tel.: 153-1406,1055 Budapest, Kossuth tér 6-8. CSODÁK KÖZELÉBEN Segíthet a bajokban „Bár hamarabb kezdtem vol­na!” - sóhajt fel Kocsis Árpádné, az egri természetgyógyász. Tás­kájából előkotorja a „varázsvesz­­szőt”, no meg az ingát. Szo­rongva várom: vajon milyen tit­kokat fejt meg testem rejtelmei­ről? Mosolyog rajtam, ő ugyanis csak érzékeli, ha valami nincs rendben. Jelez, de nem diagnosz­tizál, azt vallja, hogy nem fel­adata a gyógyítás. Azt mindany­­nyiunknak magunknak kellene megtanulnunk, hiszen mi va­gyunk a legjobb ismerői önnön mivoltunknak. Hogyan ébredt tudatára, hogy olyan képességekkel rendelke­zik, amelyekkel segíthet a kör­nyezetének? Saját bőrén tapasz­talta, milyen tehetetlenek, ki­szolgáltatottak vagyunk a beteg­ségekkel szemben. Tiszteli, be­csüli az orvosok munkáját, mon­dogatja is, hogy rengeteget dol­goznak. „Azt gondolják, ők bír­ják a hajszát, így aztán nem fi­gyelnek önmagukra. Legszíve­sebben leültetném őket, kapcso­lódjanak ki, gyűjtsenek új erőt, energiát. ” De azt is vallja, hogy az orvosok adott betegségekre kon­centrálnak, az emberi test egy szeletére. És ez sajnos nem elég. Midőn ezt fejtegette, mondandó­jával meglehetősen nagy vihart kavart. A kíváncsiskodók pedig arról faggatták: képesség-e, avagy szerzett tudás, amivel rendelkezik? Mindkettő. A két világháború között - fiatalsága derekán - ez a szemléletmód ben­ne volt a levegőben. Szőnyi mes­ter irányítása mellett a képzőmű­vészeti főiskolára járt, s mint mű­vészlélek fogékony volt a külön­böző keleti filozófiákra is. Meste­rei a kreativitását bontakoztat­ták, ő pedig önszorgalomból ki­próbálta a vegetáriánus életmó­dot, megtanulta a jógázás csodá­ját. E filozófiát hirdeti, s hogy nyomatékot is adjon mindennek, hetvenévesen mindennap fejen áll. Vele született érzékenysége állandó kíváncsisággal párosult. Egerben rajztanárként okította a gyerekeket, mígnem híre ment tudományának. Máig is csodál­kozik, hogy milyen jó érzés­ se­gíthet a bajokon. Ilyen egyszerű lenne a termé­szetgyógyász titka? Talán csupán gondolkodásmód kérdése. Úgy véli, túlságosan racionálisan, túl­ságosan európai módon gondol­kozunk. Ha szabadabb teret hagynánk gondolataink, érzése­ink csapongásának, ha elfogad­nánk az eszköztelen gyógyítást, mint az általa is elsajátított Reiki­­módszert vagy a jógát, kitágul­hatnának az orvoslás lehetőségei. „Bár hamarabb kezdtem volna!" - sóhajt fel Kocsis Árpádné, s táskája mélyére rejti ingáit. 1992/1. SZÁM Csak „tiszta ” táplálékot! Az egészséges életmód egyik legfontosabbika a táplálék. Nem véletlen, hogy dr. Dorogi Imre, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezetője - amikor csak teheti - ezt hirdeti. Vajon az egyetemi képzésben is ilyen központi helyet foglal el ez a téma? - A biogazdálkodással kapcso­latos tudnivalókat mind a graduá­­lis, mind a posztgraduális képzés­ben oktatjuk. Eddig ezt a szemlé­letmódot ki-ki a saját tárgyában próbálta elhelyezni. Az idén indí­tottuk be azokat a szakokat, ame­lyekben kimondottan a biogaz­dálkodás tennivalóit oktatjuk, a két és fél esztendős szakmérnöki szak keretében pedig a biofalvak szakmai irányítóit képezzük. Nem csupán agrármérnököket hívunk ezekre az órákra, hanem például biológusokat is. Minden­kit, aki e téma iránt érdeklődik. • Hogyan képzelik el a vegy­szermentes gazdálkodást? Visz­­szatérünk a régi módszerek­hez?­­ Biogazdálkodást szeretnénk megvalósítani, modern techniká­val. S ez összeegyeztethető. Olyan falvakat építünk, ahol mindez megvalósítható. • Mintha a divat is ezt kapta volna föl.­­ Lehet, ámbár az egészsé­günk megvédéséről van szó, s ez több mint felszínes divatjelenség. Természetesen az egyén felada­ta, hogy tisztázza magában: akar­­e egészséges lenni vagy sem? Ez csupán akkor lehet szabad válasz­tás kérdése, ha a feltételek is adottak. Amilyen ostobán bele­szóltunk a természet működésé­be, az vétek. Megbomlott az összhang az ember és a természet között. Ennek van egy határa, ehhez elérkeztünk. Vagy újra jó barátságba keveredünk vele, vagy ellenünk fordul. Jóstehetség nélkül tudjuk, mi történik, ha továbbra is szennyezett táplálé­kot fogyasztunk, ha nem tudjuk a termékeket tisztán előállítani. • Sokan azzal érvelnek, hogy a biotáplálkozás drága.­­ Jelenleg még igen. Ám gon­doljunk bele, hogy a termelés mennyivel olcsóbb, ha elhagyjuk a méregdrága műtrágyát. A ho­zam kevesebb, de az anyagok egészségesek. A régi jó fajtákat újra meghonosítjuk. Szerencsére a génbankokból elővehetjük eze­ket az ellenálló fajtákat. • Hogyan segíthetnének az ag­rárszakemberek az orvosoknak, természetgyógyászoknak egy­aránt? - Ha tiszta terméket teszünk mindenki asztalára, megváltozik mind az orvos, mind a természet­­gyógyász medicinája. Az egész­séges élelmiszerek jövőképe nem álom, hanem szükséglet. A sok­sok vita és acsarkodás helyett jó lenne, ha a szakemberek egy­másra találnának. Az Országos Sportegészségügyi Intézet a sportegészségügyi ellátás feltételeinek javítása céljából alapítvány létrehozását határozta el. 1. Az alapítvány neve: Sportkórház Alapítvány. 2. Az alapítvány székhelye: 1123 Budapest XII., Alkotás u. 48. 3. Az alapítvány célja: az Országos Sportegészségügyi Intézetben a sportegészségügyi ellátás és kutatás feltételeinek javítása, támogatása; a sportegészségügyi általános diagnosztikai és terápiás feladatok, a sport­egészségügyi számítástechnikai fejlesztések támogatása. 4. Az alapítvány nyílt, ahhoz bármely bel- és külföldi természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szerve­zet pénzbeni vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel csatla­kozhat. 5. Az alapítvány vagyonának felhasználási módja és kezelése; az alapítványi vagyon (pénz, ingó és ingatlan vagyon, ezek hozadéka, vagyoni értékű jogok) felhasználható épület, gép és műszer felújításá­ra, műszerek beszerzésére, az ápolási munka tárgyi feltételeinek javítá­sára és fejlesztésére, valamint egyéb alapítványi célokra, azzal, hogy a bel- és külföldi tanulmányutak finanszírozására egy-egy költségvetési évben csak az előző évi záró vagyon legfeljebb tíz százaléka használ­ható fel. 6. Az alapítvány kezelője és legfőbb döntést hozó szerve a kilenc­tagú kuratórium. A kuratórium elnöke dr. Frenkl Róbert professzor, a Magyar Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Nemzeti Egészségnevelési Intézet főigazgatója. Az alapítvány bankszámláját a Magyar Hitel Bank Széchenyi István Igazgatóság IX. számú fiókja (Bp. IX., Ráday u. 23.) kezeli. A bankszámla száma: 327-10-344.

Next