Egri Népujság, 1921. július-december (28. évfolyam, 146-297. szám)

1921-10-14 / 233. szám

Ära 2 korona. Egységes kormányzópártot! Eger, 1921. okt. 13. Alig jelent meg Apponyi Albert gróf vezércikke a királykérdésről, máris vissz­hangra talált a kisgazdapártban. A józa­nabb elemek felfogása csaknem teljesen megegyezik Apponyi nézetével. A radiká­lis kisgazdák, mondjuk így, a programm­­hoz szigorúan ragaszkodó kisgazdák tilta­koznak az ellen, hogy a szabad királyvá­­lasztás leple alatt köztársaságot készíte­nek elő. Tárgyilagosan bírálva a helyze­tet, ez el sem hihető. Ismerjük Rubinek, Nagyatádi és Mayer állásfoglalását, amely világosan megmondja, hogy a folytonos elnökválasztások esetenként gazdasági vál­ságba sodornák az országot. Mi, az Egri Népújság hasábjain a királykérdéssel foglalkozni nem akarunk. Már többször kifejtettük nézetünket. A ki­rálykérdés kiélezése először veszedelmes, tárgyalása nem időszerű. De itt van az ideje annak, hogy az egységes kormány­zópárt gondolata megvalósuljon. Rubinek híve Bethlen gróf eszméjének. Nagyatádi Szabó nyakasságán múlik, hogy a politikai egyesülés tervét nem le­het nyélbe ütni. Ez a huzakodás, ez az idegenkedés, ez a dacos, sőt vakmerő já­ték puskaport rejteget. Föl fog robbanni egyszer. Mert eljött az ideje, hogy tisztá­zódjon a kisgazdapárt helyzete, hogy kristálytiszta legyen a programmja, ame­lyet világosan át lehessen tekinteni. De evvel még nem oldják meg a politikai válságot. Az új programm új küzdelmet jelent, parlamenti szócsatákat, bizalmat­lanságot, begombolkozást, óvatosságot. S itt, belül, a nemzet szívében tovább rothad a pártoskodás, a programm­harc. Hát van erre szükség? Északon, délen, keleten, nyugaton ellenség. Küzdenünk kell a lé­tért. Egymásért egymás ellen. Először a gazdasági örvényeket kell megúsznunk és körültekintenünk, ha azt nem akarjuk, hogy megkonduljon felettünk a lélekharang. A kisgazdapárt állítólag ismét egye­sült. Ez az egyesülés nem tart sokáig. Egy agyonfoltozott pártról hamar lesza­kad a ruha. S éppen ezért bizonyosra vehető, hogy az egységes kormányzópárt mégis megvalósul. Minél több akadályt gördítenek eléje, annál szívósabban küzd az egyesülésért. A kisgazdapárt erő és számottevő tényezője lehetne a rekonst­rukciónak, de mai formájában gyermekes csökönyössége csak sírásója a nemzetnek. Esztelen az, aki maga alatt vágja a fát. Őrültséggel határos az, hogy tovább foly­tatjuk a rombolás munkáját akkor, amikor építésre volna szükség. Mert ebben a sze­rencsétlen országban, úgy látszik, még a rombolás nem fejeződött be. Mikor kezd­hetjük meg az építést? (J) Eger, 1921. Október 14. péntek XXVII1. évi 233. sss. ssiíeaBRSíamssssssi ■ BÉaaaBi—BMiare­ us­wotja POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B­R­E­Z­N­AY IMRE. Sse?k €*«td ® ég í Eger, Licet; 0. Ru­diiliivstii i Lice»a­­ngo^tul«« Telel ©» &zém ti, Az egri iparosok az új ipartürvény revízióját kérik. Az Ipartestül­t elöljáróságának ülése. — Nagy János dr. nem­zetgyűlési képviselő szót emel a módosításért az előkészítő bizottságban. Eger, 1921. okt. 13. Az Ipartestület elöljárósága tegnap délután 6 órakor ülést tartott, amelyen Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő is megjelent. Az elöljáróság az úfj ipar­törvény sérelmes szakaszainak módosítá­sát tárgyalta s Nagy János dr. nemzet­­gyűlési képviselőhöz avval a kérelemmel fordult, hogy illetékes helyen szószólója legyen az egri iparosság állásfoglalásának. Az iparosság többek között azt is nyoma­tékosan követeli, hogy kereskedők ipar­cikkeket ne árulhassanak és megrendelé­seket se vehessenek föl iparcikkekre. Első pillanatban ez a kérelem roppant furcsá­nak és nem teljesíthetőnek látszik, mert a kereskedők csakis ipari cikkeket árusí­tanak. S így megszűnne a kereskedelmi élet. Az állásfoglalás azonban megokolt, ha azt vesszük, hogy hiba csúszott a fo­galmazásba. Tudniillik az iparcikk kétféle : gyáripari és kézműipari. Valószínűnek tartjuk, hogy az egri iparosság a kézmű­ipari cikkekre vonatkozóan hozta meg a felrtebbi határozatot a tegnapi gyűlésen. Módosításról csak korlátozott értelemben lehet szó. Vannak olyan szegény szabó­iparosok, akik kereskedőknek dolgoznak, mert kellő tőkéjük nincsen, hogy önálló üzletet tudjanak vezetni. A gyűlésről az alábbiakban számolunk be az Egri Népújság olvasóinak: Balkay Béla ipartestületi elnök meg­nyitója után Nagy János dr. nemzetgyű­lési képviselő emelkedett szólásra. Elmon­dotta, hogy az ipartörvény revíziója el­készült. S megérett arra, hogy a nemzet­­gyűlés elé kerüljön. Hogy idáig húzódott ennek a fontos kérdésnek megoldása, annak az volt az oka, hogy a kereskedelmi és iparkamarák, szak­körök, kereskedők, iparosok, egyszóval az érdekeltek nagyon megtárgyalták az új törvénytervezetet. A képviselő ezután pontról-pontra ismertette a Hegyeshalmy féle javaslatot. Csak nagykorúaknak szolgáltassák ki az iparengedélyt. Az ülésen az elöljáróság tagjai ki­fejtették magatartásukat az ipartörvény revíziójával szemben, ami maga is reví­zióra szorul. Kívánják, hogy 18 éven felül a nagykorúság előtt csak az kaphasson iparengedélyt, akinek atyja elhalt, egyébként a nagykorúsághoz legyen kötve az iparengedély kiszolgáltatása. Az elhangzott vélemények szerint jogi személyek, részvénytársaságok, szövetke­zetek csak abban az esetben kaphassanak iparengedélyt gyári üzem alapítására, hogyha igazgatóságaiknak legalább két tagja abban a szakmában iparengedéllyel rendelkezik, illetve szabályszerűen fölsza­badult, tanoncéveit kitöltött iparos. Üzletvezetőt csakis özvegy vagy ké­pesített iparos tarthasson. A cukrász- és mézeskalácsos, kocsi­fényező - kocsinyerges, mázoló - szobafestő, cipész - csizmadia ipar rokoniparnak nyil­­váníttassék. A mészárosok és hentesek követelik, hogy a hús­ipart képesítéshez kötött ipar­nak jelentse ki. Iparengedélyt csakis ta­núlt mészáros és hentes kaphasson. Iparengedélyt az iparhatóság csak az Ipar­testület véleményezése alapján adhasson. Az Ipartestület követeli, h­ogy a tör­vényben több helyen előforduló érdekkép­viseletek helyébe Ipartestület tétessék.­­­­Ha a tanonc, vagy segéd más iparra tér át, addig eltöltött idejét csak akkor szá­mítsák be, ha rokon szakma az előb­bivel. Kívánják a 24 ik paragrafus eltör­lését, amely nem rokoniparra való áttérés­nél könnyítést foglal magában. Az Ipartestület határozottan köve­­­­teli, hogy az 1918 óta kiadott ipar­­engedélyeket az új törvény szellemé­ben vegyék revízió alá. Az új ipartörvény 61-ik pontja sze­rint az iparhatóság az Ipartestület meg­hallgatása nélkül is adhat iparengedélyt. Az egri iparosság ez ellen a szakasz ellen állást foglalt s kívánja, hogy iparengedélyt a jövőben csakis az Ipartestület véleményezése alapján adhasson az iparhatóság. Ugyancsak nyomatékosan követeli, hogy a kereske­dők iparcikkeket ne árulhassanak és meg­­rendelések­et se vehessenek föl iparcikkekre. Nagy János dr. nemzetgyűlési kép­viselő kijelentette, hogy a közérdeknek megfelelően szóvá teszi az iparosság ké­relmét az előkészítő bizottságban, amen­­­nyiben az egri iparosság kívánságai az ország iparosainak közös érdekeivel talál­koznak. A képviselő még az iparos és keres­kedőtanonc iskola felügyelőbizottságával és tanítói karával értekezik majd a tanoncok iskoláztatására vonatkozóan.

Next